Izmosodó Jegesmedvék, porba hulló Főnix

A magyar jégkorong bajnokságban szereplő hazai csapatok közül (azaz a Debreceni HK, a DVTK Jegesmedvék, a MAC Budapest, az UTE, a Dunaújvárosi Acélbikák, a Ferencvárosi TC és a Fehérvári Titánok) a rendelkezésre álló információk alapján, a Debrecennek volt a legnagyobb költségvetése, legalábbis ez derül ki az üzemeletető cégek 2016-os beszámolóiból. A 2016/17-es bajnokság egyébként 11 csapatból állt, a 7 magyarországi induló mellett három csapat Romániából érkezett (a ASC Corona Brassó, a Dunarea Galati, a SC Csíkszereda) és egy Szerbiából (HK Beograd).

Az alábbi táblázatból egyből látszik, hogy korántsem a labdarúgásban (erről részletesen itt) vagy a kézilabda élcsapatainál (erről pedig részletesen itt) megszokott összegekről van szó. Még a legnagyobb költségvetéssel rendelkező Debreceni HK sem érte el a 300 millió forintot, ráadásul most már azt is tudjuk, hogy ez az összeg is tarthatatlannak bizonyult hosszútávon. Az alábbi táblázatból hiányoznak a Fehérvári Titánok, amelynek okáról lentebb részletes magyarázatot adunk.

Debreceni Hoki Klub

A csapat üzemeltetője a DJ Team Jégkorongszervező Kft, amelynek tulajdonosa a Debreceni Hoki Klub. A DJ Team volt megnevezve a felnőtt csapathoz köthető tao-támogatás igénylésekor (a kérelem személyi jellegű ráfordítások, illetve tárgyi eszköz beruházás, felújítás költségeinek fedezésére miatt lett benyújtva) és az abban feltüntetett vagyoni helyzet most igen nagy segítséget nyújtott a gazdálkodás meghatározásában mert a 2016-os céges beszámolóból nem igazán lettünk okosabbak. A beszámolóból annyi derült ki, hogy az összes bevétel durván 178 millió forintot tett ki, amivel szemben a kiadások a 275 millió forintot is meghaladták. Csak a személyi jellegű kiadások elérték a 207 millió forintot, tehát a teljes bevétel még a béreket sem tudta fedezni. Ez egyébként erősíti azon pletykák valódiságát, amelyek a debreceni hokisok elmaradt fizetéseiről szólnak. A beszámoló konkrétan három vissza nem térítendő támogatást nevez meg:

• TAO támogatás: 102 308 423 Ft
  
• Szponzorációs támogatás: 900 000 Ft
  
• Műhelytámogatás: 3 300 000 Ft
  

Tehát ez összesen 106,5 millió forintnak felel meg, amely nagyjából lefedi a beszámolóban az Egyéb bevételek alatt feltüntetett 107 millió forintot. Azaz nagyjából 70 millió forintnak a származása nem tisztázott, de itt segíthet nekünk a tao-kérelemben feltüntetett adatok. Habár ott 2016-ra vonatkozólag csak a tervadatok szerepelnek, ezek számunkra most még is nagy segítség mert láthatjuk, hogy hol kerülhetett "homokszem" a gépezetbe. Bevételi oldalon 10 millió forinttal marad el a tényleges tao-támogatás a várttól így biztos, hogy nem az okozott gondot. A DHK a pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten támogatta a csapatot, így elég biztosra vehetjük, hogy a tao-kérelemben feltüntetett 15 millió forintos önkormányzati támogatás megérkezett (amúgy magát a Debreceni Hoki Klubot, mint a DJ Team tulajdonosát, az önkormányzat 2016-ban 60 millió forinttal támogatta). A jegybevételekből 8 milliót várt a klub, amely a 2015-ös tényleges adatokhoz képest 60%-os emelkedés jelent. Tehát most tartunk olyan 130 milliós bevételnél és ehhez már csak 47 millió jön még a beszámoló szerint, miközben a 2016 elején előirányzott tervek szerint még 130 millió forintot várt volna a klub. Tehát, hol van a hiba?

Két bevételi forrásnál erősen elszámolhatta magát az egyesület. A szponzori bevételekre csak úgy, mint 2015-ben, 2016-ban is 40 milliót várt a hokiklub, de ezt a beszámolóból tudjuk, hogy ennek az összegnek a 2 százaléka folyhatott csak be, így itt keletkezik egy 39 millió forintos hiány. Reklám és marketing tevékenységből származó bevételekre 90 millió forintos bevétellel számolt a klub, amely megint egy nagyobb ugrás (50%-os) a 2015-ös 60 milliós tényleges bevételhez képest. Tehát itt keletkezhetett a legnagyobb hiány, körülbelül 45 millió forint, ami azt is jelenti, hogy ezen forrásnak a 2015-ös bevételt sem sikerült hoznia.

A kiadási oldalt pedig alábecsülték a klubnál, hiszen az eddig összejött 84 millió forintos hiány, a személyi jellegű ráfordítások (tehát a bér+járulékok) növekedése miatt, tovább nyitotta az ollót és 95,6 milliós veszteséggel zárta az évet a Debrecen. Ha gazdaságilag az elvártak szerint alakult volna a 2016-os év Debrecenben, akkor a 265 milliós tervezett bevétel állt volna szemben a tényleges 273,5 millió forintos kiadással, ami még mindig veszteséget jelent, de biztos, hogy nem eredményezte volna azt, hogy a csapat ne induljon el a következő szezonban.

Összefoglalva a Debrecennél a 2016-os bevételek előzetes túlbecslése és a kiadások alulbecslése - amely így egy 100 milliós mínusszal indította a 2017-es esztendőt -, vezethetett odáig, hogy a 2017/18-as szezontól visszalépjen a csapat.

A többi klubnál a Dunaújvárosi Acélbikákat leszámítva mindenki nyereséggel zárta az évet, a bikák is csak szűk 10 millió forintos veszteséget termeltek. A bajnok DVTK Jegesmedvék és a második helyezett MAC Budapest ráadásul elég szép profitot is termelt, előbbi 42,6 amíg utóbbi 37,3 millió forintot. A miskolci szurkolók így bizakodva tekinthetnek a 2017/18-as bajnokság elé is, hiszen a bevételek megengedhettek volna egy kicsivel nagyobb költekezést is.

DVTK Jegesmedvék

Lássuk akkor a 2016/17-es Mol Liga bajnokcsapatánál, miből tevődnek össze a bevételek. Mivel a Jegesmedvék már elérhetővé tették a 2016/17-es tao-kérelmüket a honlapjukon, és az üzemeltető Miskolci Jegesmedve Sportszervező Kft. 2016-os is beszámolója is elérhető az Igazságügyi Minisztérium oldalán keresztül, így lényegében két beszámolóból is dolgozhattunk. A bőség zavarában szembesültünk is azzal, hogy a céges beszámoló és a tao-kérelemben feltüntetett tényleges bevételek összegei nem egyeznek meg, mivel utóbbi plusz 23 millió forinttal számol (292 millió vs. 315 millió). Viszont ez a különbség markánsan nem befolyásolhatja az arányokat. A nagyjából 300 millió forint bevétel legnagyobb részét a szponzori bevételek hozhatták (108 millió a tao-kérelem szerint), de a Társasági adóból származó támogatás is meghaladta a 95 millió forintot és tisztán a reklámtevékenységből származó bevétel 60 millió forintra rúgott. A jegybevételek (12 millió) majdnem elérték a teljes bevételek 5%-át amely magyar viszonylatban jó teljesítménynek számít.

A kiadási oldalon az anyagjellegű (110 millió) és a személyi jellegű (95 millió) ráfordítások tették ki a legjelentősebb összegeket, a teljes kiadás 85 százalékát ez a két tétel adta.

MAC Budapest

A bajnokság második helyén végzett MAC működtetője a MAC Profi Jégkorong Kft, amely hasonlóan a bajnokcsapathoz, kiemelkedő, 37 millió forintos profittal zárt, amely annak köszönhető, hogy a 260,5 millió forintos bevétellel szemben „csak” egy 223 millió forintos kiadási összeg állt. A működtető cég tulajdonosai: a MAC Budapest Jégkorong Akadémia Egyesület (30%) és a MAC Profi Jégkorong Befektetői Kft (70%). A MAC-nál a tao-kérelem tervezett adatai és a cég beszámolóinak adatai között van egy 30 százalékos eltérés, így ebben az esetben nem támaszkodnánk a kérelemre. A céges beszámoló és a kiegészítő mellékletből annyit tudunk meg, hogy a 2016-os bevételek az alábbi tételekből álltak össze:

• Más vállalkozástól kapott támogatás 22 500 000 Ft,
  
• tao-támogatás 62 016 000 Ft,
  
• Értékesítés nettó árbevétele 175 892 000 Ft,
  
• Pénzügyi műveletek bevételei 131 000 Ft,
  
• Egyéb támogatás 4 000 Ft
  

A kiadási oldalon az anyagjellegű (69 millió) és a személyi jellegű (60 millió) ráfordítások mellett az kimagasló összeg az értékcsökkenésből fakadó leírás (84,7 millió). Érdekesség, hogy a tao-kérelem tervezetében a klub még 95 millió forintos személyi jellegű kiadásokkal számol, tehát 35 millió forinttal többel, mint ami a beszámolóban szerepel.

UTE

Az Újpest jégkorong csapatának a tao-kérelmére kapott Magyar Jégkorong Szövetségtől jött határozatban (a kérelem maga nincs fent a klub honlapján), a címzett az UTE Profi Sport Kft. volt. Ebből kiindulva a felnőtt csapat működtetője a Profi Sport, amely beszámolójából annyi derül ki, hogy 100% tulajdonosa a cégnek az Újpesti Torna Egylet és nagyjából annyit költött a cég 2016-ban amennyit a bevételei engedtek. A TAO-támogatásból tavaly 130 millió forint folyt be, amelynek felhasználása a befektetett eszközök, a bér és bérköltség, illetve a működés költségeinek fedezésére szolgált. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez az összeg teljes egészében a jégkorong csapat működtetésére szolgált. Ugyanis az UTE honlapján megtalálható a női labdarúgást érintő Sportágfejlesztési programnál is az UTE Profi Sport Kft. van megnevezve, mint kérelmező szervezet. Ráadásul a beszámolóban is feltüntetett műhelytámogatás címén érkező forrásnál (2 millió Ft) a Magyar Jégkorong Szövetség mellett, a Magyar Labdarúgó Szövetség neve is szerepel.

Dunaújvárosi Acélbikák

A Dunaújvárosi Jégkorong Kft. a dunaújvárosi profi felnőtt jégkorong csapat üzemeltetője. A cég részesült tao-támogatásban és a jégpályára, mint sportlétesítmény használatára, a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatától kapott vissza nem térítendő támogatást. És nagyjából ennyi is, ami a beszámoló kiegészítő mellékletéből megtudható. Az, hogy mekkora volt a jegybevétel, a tao-támogatás vagy esetleg a reklámbevételek, azok a kíváncsi szemek elől rejtve maradnak. Annyit tudunk, hogy 204 millió forintos bevételre tett szert a kft és a kiadásai 214 millió forintra rúgtak.

Ferencvárosi TC

Az FTC hokicsapat üzemeltetője az FTC Icehockey Kft, amelynek tulajdonosai a Ferencvárosi Torna Club (52%) és Mickiewicz Tibor (48%) a beszámoló alapján. A zöld-fehérek 184 millió forintos bevételei mellé 182 milliós kiadás párosult, így hasonlóan az UTE-hoz, addig nyújtózkodtak ameddig a takarójuk ért. A beszámolóból nem lesz okosabb az ember, viszont az FTC-nél is a tao-kérelemben meghatározott 2016-os tervadatok útmutatást adnak. A kérelemben szereplő összes bevétel nagyságrendileg megegyezik a beszámolóban közöltekkel. Egy olyan bevételi adat van az FTC tao-s kérelmében, amely a többi klubnál többnyire nulla, viszont a zöld-fehéreknél itt 75 millió forint szerepel. Ez pedig az egyéb bevételek. Ami így magában pont nem mond semmit, és sem a beszámolókban, sem a TAO-kérelemben nincs részletezve. Ugyanakkor a Fradi focicsapatának korábbi modelljéből kiindulva könnyen lehet, hogy az egyéb bevétel legnagyobb részét az anyaegyesület támogatása tette ki.

A kiadási oldalon az anyagjellegű (68 millió) és a személyi jellegű (110 millió) ráfordítások tették ki a legjelentősebb összegeket, a teljes kiadás 98 százalékát ez a két tétel adta.

Miért nem szerepelnek a Fehérvári Titánok a fentebbi listában?

Mert a Fehérvári Titánok gazdálkodásával kapcsolatban pontos számok nem ismertek. A csapat, a Fehérvár honlapján található Bemutatkozó szerint egy átmenet az ifi és a felnőtt csapat között. A felnőtt csapat, azaz az Erste Bank Jégkorongligában (Erste Bank Eishockey Liga, EBEL) szereplő Fehérvár AV19, amelyet az Alba Volán Sportclub működtet, amíg az ifi csapatok működtetésével a Fehérvár19 Jégkorong Akadémia Alapítvány van megbízva. Az viszont egyértelműen nem derül ki a Bemutatkozóból, hogy a két működtető közül melyik felelős pontosan a Fehérvári Titánokért. Az alapítvány 2015-ös gazdálkodásról annyit lehet tudni (az Országos Bírósági Hivatalhoz eljuttatott beszámolóból), hogy kicsit több mint 372 millió forintból gazdálkodott, amit nem sikerült teljes egészében a bevételekkel fedeznie így 9 millió forintos negatív eredménnyel zárt. Az akadémia tavalyi gazdálkodásának adatai még nem nyilvánosak.

Az EBEL-ben szereplő fehérvári csapat 2016. évre vonatkozó gazdálkodásával kapcsolatban az egyesület honlapján található tao-pályázatból lehet kiindulni. A dokumentum szerint a tavalyi évet nullszaldósra tervezte az Alba Volán SC, hiszen a 840,5 millió forint mellé ugyanekkora kiadást ütemeztek elő. Habár ez a korábbi évek gazdálkodásából kiindulva még egyszer sem sikerült.