Tíz ábra, ami szinte mindent elárul a magyar fociról
1. Az NB1-es klubok becsült költségvetése
Itt a már korábban említett módszerrel becsültük a teljes költségvetést: összeadtuk az árbevételt és az egyéb bevételt, majd ebből levontuk a mérleg szerinti eredményt.
A 12 klub átlagosan 1,8 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, a mezőnyből ebből a szempontból kiemelkedett a Ferencváros és a Videoton, mögöttük pedig a sűrű középmezőny következett.
A grafikont elnézve egyrészt bravúr a Honvéd bajnoki címe, másrészt legalább ekkora bravúr a Vasas bronzérme. Negatív értelemben a Fradi és az MTK voltak a szezon csalódásai. Az Újpest esetében a megjegyzés minden ábrán annyit takar, hogy a klub átállt a június 30-án záruló üzleti évre, így csak 2016 első felének adatai ismertek még. Az összehasonlíthatóság miatt annyit tettünk, hogy minden adatot megszoroztunk kettővel abból kiindulva, hogy időarányosan a bevételek és a kiadások is egyenletesen teljesültek. Ez persze biztos nem volt így, de talán ezzel a számítással kerülünk legközelebb a megoldáshoz.
2. A klubok bevételének összetétele
A fentiekben már említettük, hogy a bevételek alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből, ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket. Ehhez jönnek az úgynevezett egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, a direkt állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások. Abból a szempontból egyébként van jelentős szórás, hogy az egyes klubok milyen bevételeket melyik kategóriában számolnak el, a grafikonon látszik, hogy a Videoton például szinte minden bevételt árbevételként tüntetett fel, a Fradinál vagy az Újpestnél viszont az egyéb bevételek meghaladták a klasszikus piacinak mondható bevételforrásokat. Arra most a terjedelmi korlátok miatt nem akarunk kitérni, hol mit jelentettek pontosan az egyéb bevételek, ezzel kapcsolatban a fent linkelt három részletes cikkben igyekeztünk képet adni.
3. A költségvetés változása 2015-höz képest
Jól jelzi, mennyi pénz áramlik a magyar fociba, hogy mind a 12 NB1-es klubnak nőtt a költségvetése tavaly az előző évhez képest. Látszólag szűkült a szakadék az élcsapatok és a középmezőny között, hiszen a Fradi és a Videoton csak jelképes növekedést tudott felmutatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar foci két leggazdagabb klubja a jelek szerint elérte korlátait, vagyis a jelenlegi forrásokból nem tudnak sokkal több pénzt előteremteni. Így ha fejlődni akarnak nemzetközi szinten is, akkor új bevételforrások után kellene nézniük, például értékesíteni kellene legjobb játékosaikat vagy új szponzorokat, reklámozókat kellene bevonniuk. A Mezőkövesd és a Gyirmót esetében csak első ránézésre meglepő a jelentős ugrás a költségvetés összegében, jobban belegondolva ez annak tudható be, hogy a két csapat 2015-ben még az NB2-ben szerepelt, ahol lényegesen kisebb büdzsével is versenyképesek tudtak lenni. Az viszont valóban meglepő, hogy az MTK egyrészt jelentősen növelte költségvetését, másrészt viszont még így sem tudtak bent maradni az első osztályban.
4. A jegy- és bérletbevételek alakulása
Régóta tudjuk, hogy a modern fociban már elhanyagolható a jegyekből származó bevétel nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is. Nálunk azonban talán még a kelleténél is kisebb ennek a bevételforrásnak az aránya. Az NB1-ben csak a Debrecen tudott 100 millió forintot közelítő bevételt realizálni ebből a forrásból. A Diósgyőr, a Honvéd és a Vasas nem szerepelnek az ábrán, mivel nem részletezték bevételeik összetételét. A Fradinál annak köszönhetően nulla a jegybevétel, hogy a klub évekkel ezelőtt megállapodást kötött a Groupama Aréna üzemeltetőjével, a LUSS-sal, így a bevétel a céget illeti meg, cserébe évente fix összeget juttat a klubnak. Az is árulkodó, hogy csak a DVSC és az Újpest esetében közelíti meg a 10 százalékot a jegybevétel a teljes árbevétel arányában, ez is jelzi, mennyire elhanyagolható ez a tétel.
5. Szponzori- és reklámbevételek
Elvileg a jegyeknél jelentősebb bevételi forrás lehetne a reklám, amit sok klubnál nehéz szétválasztani a szponzorációtól. Az ábrán látszik, hogy ebben is a Videoton és a Fradi járnak az élen, majd mögöttük jókora szakadék tátong. A teljes árbevétel arányában a Ferencvárosnál a legnagyobb ez a szelet, megközelíti a 86%-ot. Érdekesség viszont, hogy az Újpest és a Paks csak jelképes összeget számolt el ezen a soron.
6. A klubok eladósodottsága
Az alábbi ábra az NB1-es csapatok kötelezettségállományát mutatja, ebben a DVTK jár az élen, hiszen a borsodi klubnak majdnem 1,5 milliárdos adóssága van. Ebből azonban 582 millió kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. Jelentős az eladósodottság a Videotonnál és az MTK-nál is. A költségvetés arányában azonban a Gyirmót van a legnagyobb bajban, ők az egy évben elkölthető összeg 98,9 százalékának megfelelő adóssággal rendelkeznek.
7. Rengeteg pénz megy el a bérekre
Szinte minden csapatnál megfigyelhető, hogy a személyi jellegű ráfordításokra ment el a legtöbb pénz 2016-ban. Ebben is az FTC járt az élen 2,8 milliárddal, mellette a Videotonnál haladta meg az összeg a 2 milliárdot, a DVSC és a Diósgyőr pedig nagyságrendileg egymilliárdos bérkeretből gazdálkodhatott. Megnéztük azt is, hogy a klasszikus árbevétel arányában hogy alakultak ugyanezek a kiadások, a Fradinál például több mint másfélszeresét költötték csak a bérekre annak, ami a teljes árbevétel volt, de más kluboknál is látni 100 százalék feletti arányt. Üzletileg reálisnak a Haladás és az MTK gazdálkodása mondható, bár náluk is a teljes árbevétel kétharmadát vitték el a személyi jellegű kiadások.
8. Az anyagjellegű kiadások a másik nagy tétel
A személyi jellegű kiadások mellett a másik hasonlóan nagy tételt az anyagjellegű ráfordítások jelentik, ebben a kategóriában szerepelnek például az igénybe vett szolgáltatások. Itt csak a Fradi ment egymilliárd forint fölé, az árbevétel arányában pedig csak az Újpest adata haladja meg a 100 százalékot, a liláknál kiemelkedő volt ez a tétel 2016-ban.
9. Négymilliárd felett költött a Fradi
Összesítettük a fentiek után azt is, pontosan mennyit költöttek a klubok tavaly. Ez azért nem egyezik meg a költségvetéssel, mert a körből kivettük például az elszámolt értékvesztést, csak a klasszikus kiadásokkal (személyi+anyagjellegű+egyéb) számoltunk. Ebben a mutatóban a teljes magyar mezőny fölé magasodik a Fradi, mely 4,1 milliárd forintot vert el 2016-ban, őket követte a Videoton 3,3 milliárddal, a dobogó harmadik fokára pedig az Újpest fért fel, mely szintén 2 milliárd felett költött. Ennek alapján az NB1 legszegényebb klubja a Mezőkövesd volt, ami miatt különösen nagy bravúr, hogy bent tudtak maradni az első osztályban.
10. Hol itt az üzleti alapú működés?
Az utolsó ábra talán a legbeszédesebb: ezen azt látjuk, hogy a klubok összes kiadása hogyan viszonyul a bevallott klasszikus árbevételhez. Vagyis ha nem vesszük figyelembe az egyszeri egyéb bevételeket, akkor mennyivel nyújtózkodnak túl a csapatok a takarójukon. Talán ez a grafikon mondja el a legtöbbet arról, mennyire tekinthető üzleti alapúnak ma a magyar foci működése. Az Újpest például több mint háromszor annyit költhetett el, mint amennyi bevételt bevallott, de a Fradi sem áll sokkal jobban. A Videoton pedig csak azért nem szerepel az élmezőnyben, mert ahogy említettük, ők szinte minden bevételt az árbevételek között számoltak el. A székesfehérváriak esetében a Gyirmót működése lehetett üzletileg is megalapozott, az összes többi klubnak egyéb bevételekre vagy tulajdonosi hozzájárulásra volt szüksége ahhoz, hogy a kiadásait fedezni tudja.
