Mi történne, ha Amerika hirtelen átállna a vegán étrendre?
Régóta ismert tény, hogy a haszonállatok és a húsipar nagyban hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, ezzel a klímaváltozáshoz.
Egy gramm fehérjére számolva a bárány- és a marhahús előállítása kétszázötvenszer nagyobb gázkibocsátással jár, mint a hüvelyeseké, a disznó és a baromfi esetében a különbség negyvenszeres. A haszonállattartás metán és dinitrogén-oxid (kéjgáz) képződésével jár, ezek a gázok pedig hússzor, illetve kétszázötvenszer annyira fokozzák az üvegházhatást, mint a szén-dioxid. (Igaz, a veszélyesebb kéjgáz jóval kisebb mennyiségben termelődik, az Egyesült Államokban az állatartás kibocsátásának 7 százalékát tette ki 2008-ban.) A számok alapján mindenesetre a haszonállattartás károsanyag-kibocsátása meghaladja a közlekedését – legalábbis az ENSZ áprilisi értékelése szerint.
Javulna-e a helyzet, ha az Egyesült Államok lakosai ma éjjel egy emberként felhagynának a hús, sőt a többi állati eredetű termék fogyasztásával, és átállnának a vegán étrendre? Robin R. White, a Virginia Tech egyetem kutatója és Mary Beth Hall, az amerikai mezőgazdasági minisztérium munkatársa erre keresete a választ az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben november 7-én megjelent tanulmányban.
A tudósok ebből a radikális változást hozó forgatókönyvből indultak ki, és onnan építkeztek viszafelé: eltűnnének a haszonállatok a farmokról és telepekről, ahogy az állati eredetű élelmiszerek is az emberek táplálkozásából. Kiszámolták, hogy ezzel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a mezőgazdaságban 28 százalékkal csökkenne.
Ez ugyan nem semmiség, de lényegesen kevesebb, mint az a 49 százalék, amekkorára most a haszonállat-tartás részesedését becsülik a mezőgazdasági kibocsátásban. Ennek oka, hogy haszonállatok nélkül a növénytermesztésbe is sok forrást máshonnan kellene bevonni. Az állati trágyát mindenhol műtrágya váltaná fel, az emberi fogyasztásra nem alkalmas növényi részeket pedig hulladékként kellene kezelni ahelyett, hogy takarmányként az állatokkal etetnék meg, ahogy most történik – legalábbis a növényi maradványok egy részével. Mindez természetesen megnövelné az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A legeltetés megszűnésével termőföldek szabadulnának fel, ezek növénytermesztésre való átállítása további kibocsátással járna – írta a tanulmány alapján a Science Alert.
Mindent összevetve White-ék számításai szerint az amerikai kibocsátást 2,6 százalékkal csökkentené, ha minden lakos átállna a vegán táplálkozásra. Ez megerősíti a korábbi kutatásokból ismert állítást, amely szerint a növényi étrend káros környezeti hatásai kisebbek, mint az állati eredetű élelmiszereké.
Édes szójaföld
Az már fogósabb kérdés, hogy miként táplálkozhatnának az amerikaiak húsmentesen, az átállás ugyanis komoly ellátási kérdéseket vet fel. Ahhoz, hogy a vegán étrend kellőképp tápláló legyen, gondosan ki kell porciózni a tápanyagokat, és jelenleg az USA-ban nem állítanak elő kellő mennyiséget azokból a növényekből, amelyekből a teljes populáció megfelelően táplálkozhatna.
A fennálló helyzetben az amerikai népesség nem jutna elegendő kalciumhoz, A és B12 vitaminhoz, arachidonsavhoz (az F-vitamin egyik összetevője) illetve az Omega-3 zsírsavak két típusához: a koleszterinszintet csökkentő eikozapentaénsavhoz, valamint a dokozahexaénsavhoz.
Hiába állítanának elő tehát nagyobb mennyiségű élelmiszert az állattartás nélküli rendszerben, az össztápérték csökkenne, és több energiát kellene bevonni a rendszerbe – állítják a kutatók.
A hipotetikus modellezésnek megvannak a maga buktatói, de arra alkalmas, hogy megmutassa: a környezet szempontjából némi haszonnal járna ugyan, ha az USA-ban mindenki vegánná válna, de az átállás számos további problémát vetne fel.
Becslések szerint 2050-re globálisan 80 százalékkal nő a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása, már ha minden így megy tovább. A Nature-ben 2014 novemberében megjelent tanulmány szerint ahhoz, hogy ezt a robbanást megelőzzük, nem kell olyan radikális fordulat, mint amit a vegán Amerikáról szóló kutatásban felvetettek. Elég, ha világszerte mindenki átáll a mediterrán, a vegetariánus, illetve a halevő (húst nem, csak halat tartalmazó, azaz pescaterian) étrend kombinációjára.