Önzetlenül segítenek egymáson a csimpánzok

A csimpánzok arra is használják jól fejlett nyelvi készségüket, hogy figyelmeztessék veszélyben lévő társaikat. Hogy milyen megfontolásból teszik ezt, az most derült ki a Science Advances novemberi számában közölt tanulmányból.

Korábban is megfigyelték, hogy a csimpánzok figyelmeztetik társaikat a leselkedő veszélyre, az ugyanakkor nem volt világos, hogy vajon a veszedelem észlelésekor azért módosítják-e viselkedésüket, mert megértik, hogy társuk nem sejti, mi les rá. Nehéz volt kizárni azt a lehetőséget, hogy csupán a közelükben lévő csimpánz megváltozott magatartására reagálnak.

Kutatók az ugandai Budongo erdőben egy műkígyó segítségével vizsgálták meg az ott élő csimpánzközösség vészjelző rendszerét.

Kutatásuk első részében kiderült, hogy legalább minden harmadik csimpánz testi jelekkel és tekintettel is rámutat a veszélyforrásra, így a csapat jelenlévő tagjai értesülnek a fenyegetésről. Ezután a biológusok arra kerestek választ, hogyan reagálnak a csimpánzok, ha nem látható az a fajtársuk, amelyet figyelmeztetniük kellene.

Ehhez előre rögzített csimpánzhangokat játszottak le az erdőben. A hangok egy része kígyóra figyelmeztetett, a többi viszont nem jelzett veszélyt. A kutatók feltevése szerint az utóbbi hang lejátszása az erdőben műkígyóval találkozó csimpánzból figyelmeztető kiáltást kell, hogy kiváltson, mivel a hangszóróból érkező önfeledt hang alapján feltételezheti, hogy van egy társa, amely nem tud róla, hogy kígyó van a közelben.

A kutatócsoport éppen erre az eredményre jutott. Megfigyelték, hogy a csimpánzok akkor is figyelmeztetnek a veszélyre, ha társuk nem közvetlenül mellettük, hanem a közelben van.

Ez az eredmény azt az elképzelést támasztja alá, amely szerint a csimpánzok – a csoport boldogulását tartva szem előtt – kifejezetten azért változtatnak viselkedésükön, hogy értesítsék fajtársaikat a rájuk leselkedő veszélyről. A csimpánzok kommunikációja tehát mások szükségleteinek megfelelően fejlődhetett, ami arra utal, hogy ezek az emberszabásúak jobban ráhangolódnak a többi egyed szükségleteire, mint korábban gondolták. 

Az nem világos, hogy a másik figyelmeztetésére való késztetésben van-e érzelmi elem. Biztosabbnak látszik, hogy ez a gondosság a csimpánzok társas kognitív képességeiből fakad.

A tudomány sokáig úgy tartotta, hogy csak az ember képes mások nézőpontjába helyezkedni, az ehhez hasonló kutatások azonban egyre inkább megrengetik ezt a feltevést. A kutatást Catherine Crockford, a Max Planck Intézet evolúciós antropológiai részlegének munkatársa vezette.

Követési, lájkolási, megosztási lehetőség: Qubit.hu a Facebookon

Plopp

Ivett kibontja a köntös övét, tesz egy csilingelő, kígyószerű mozdulatot, az anyag elkezd lecsúszni a válláról.

Apróbetű

A halálos baleset vagy katasztrófa nem lesz több, mint egy gyorsan halványuló rossz gondolatemlék, afféle fantázia, mint amikor egy pillanatra elképzeljük, hogy milyen érzés volna, ha elütne a busz.