A kongói bonobók és a zambiai csimpánzok szocioszexuális viselkedése kétségtelenül az egyik legbékésebb módja a csoporton belüli konfliktusok kezelésének.
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
A Tiger King készítőjének új, négyrészes sorozata a szórakoztatóiparból kiöregedett és háziállatként tartott, sokszor veszélyes csimpánzok sorsát is kendőzetlenül tárja a nézők elé.
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
A kutatók egy 2007-es és egy 1962-es videó alapján arra jutottak, hogy a felvételen szereplő állatok hasonlóan használták a szavakat, mint az emberek, az egyszerűbbeket pedig felismerhetően ki is tudták ejteni.
A csimpánzok összetett, kézjelekkel történő társalgása 120 milliszekundumos átlagos válaszidővel zajlik, ami közel áll az emberi párbeszéd gyorsaságához.
Az Oxfordi Egyetem primatológusai a Budongo rezervátum területén élő populáció két családjának megfigyelése során jutottak erre a következtetésre.
A terepi megfigyelések összehasonlító elemzése szerint 2,8-szer többször kerítenek sort agresszív inzultusra.
Ezzel a főemlősök dicsekedhetnek a leghosszabb távú memóriával az emberen kívül. Volt olyan példány, amelyik 26 év után is felismerte a társait.
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Legközelebbi rokonaink az élelemszerzés reményében a kisgyermekekre jellemző kognitív képességeket is bevetnek, ha számukra természetes helyzetet teremtenek a kutatók.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
Egy új kutatás az emberszabású majmok társas interakcióit vizsgálta; ezek szerint a bonobók sokkal illedelmesebbek egymással, mint a csimpánzok.
Egy Angliában bejegyzett marketingvállalat bangladesi és pakisztáni felhasználói fiókokon keresztül azt terjesztette, hogy az emberek csimpánzzá változnak az AstraZeneca oltásától. A hálózat francia és német influenszerekkel is felvette a kapcsolatot, és a Pfizer vakcinájáról is azt terjesztette, hogy nem biztonságos.
A kutatók nem tudják, hogy mitől váltak vérengzővé a csimpánzok, de az élelmiszerhiányra, illetve az afrikai esőerdők termelékenységének visszaesésére gyanakszanak.