Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Legközelebbi rokonaink az élelemszerzés reményében a kisgyermekekre jellemző kognitív képességeket is bevetnek, ha számukra természetes helyzetet teremtenek a kutatók.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
Egy új kutatás az emberszabású majmok társas interakcióit vizsgálta; ezek szerint a bonobók sokkal illedelmesebbek egymással, mint a csimpánzok.
Egy Angliában bejegyzett marketingvállalat bangladesi és pakisztáni felhasználói fiókokon keresztül azt terjesztette, hogy az emberek csimpánzzá változnak az AstraZeneca oltásától. A hálózat francia és német influenszerekkel is felvette a kapcsolatot, és a Pfizer vakcinájáról is azt terjesztette, hogy nem biztonságos.
A kutatók nem tudják, hogy mitől váltak vérengzővé a csimpánzok, de az élelmiszerhiányra, illetve az afrikai esőerdők termelékenységének visszaesésére gyanakszanak.
Az anyai kurkászás, simogatás, kéz- és vállveregetés még a legharcedzettebb hímeket is megnyugtatja, sőt a túlélési esélyeiket is növeli.
Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.
Nemcsak az ember, de más főemlősök is képesek tárgyakra való rámutatással kommunikálni – derítették ki csimpánzokkal, bonobókkal, gorillákkal és orangutánokkal végzett kísérletekkel a CEU és a Max Planck Intézet kutatói.
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.
Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.
A ChimpFace-szel felkutathatók az Afrikából kicsempészett, majd jó pénzért magánszemélyeknek eladott csimpánzok.
A tudomány sokáig úgy tartotta, csak az ember képes mások nézőpontjába helyezkedni.