Elkészült az új PISA-felmérés: már a problémamegoldásban is a leggyengébbek között a magyar diákok
A magyar diákok az 500 pontos OECD-átlaghoz képest mindössze 472 pontot értek el a kollaboratív problémamegoldást szondázó, világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetenciafelmérésben.
A posztszovjet országok közül Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) iskolásai is jobban teljesítettek. Magyarország mögött végzett Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444), a legjobbak a szingapúri nebulók lettek 561 ponttal.
A PISA új modulja az együttműködési képességet vizsgálta. A magyar diákok alig tudtak mit kezdeni az olyan feladatokkal, mint amikor két számítógép által irányított játékossal kellett együtt dolgozniuk a Xandar nevű, fiktív országról szóló kérdések megválaszolásán – áll a Case Solvers által készített jelentésben.
A diákoknak két mesterséges intelligencia által képviselt csapattárssal kellett chaten kommunikálniuk, miközben a gépek folyamatosan megnehezítették a közös munkát. A feladat során a diákoknak el kellett dönteniük, hogy a csapat milyen szabályok szerint dolgozzon, egyáltalán legyenek-e a közös munkának szabályai. Később számos hirtelen szembejövő problémát kellett megoldaniuk, úgy, hogy a robotok szándékosan megszegték a korábbi megállapodásokat.
A PISA-adatokból kiderül, hogy Magyarországon kevés az igazán jó problémamegoldó tehetség, és sok a leszakadó. Az OECD-országokban átlagosan a diákok 8 százaléka ért el kimagasló, 6 százaléka pedig a minimum szint alatti eredményt. Ez az arány a magyaroknál 3, illetve 9 százalék: kevesebb, mint fele annyi tehetségre másfélszer annyi leszakadó jut. Lesújtóak ezek az adatok az élbollyal összehasonlítva: Szingapúrban például a diákok 21 százaléka bizonyult kiemelkedő tehetségnek.
A világ élmezőnye a kelet-ázsiai és az angolszász országok diákjaiból áll, de ide tartoznak még a sokszor hivatkozott finnek, valamint az elmúlt években felzárkózó észtek is. A magyar lemaradás nemcsak az oktatás frontján nyilvánvaló: az OECD számításai alapján is lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálja alatt teljesít az ország.
A magyar diákok még akkor is elmaradnának a csehektől, a szlovénoktól és az észtektől, ha a kiszámolt 10 ponttal többet értek volna el. Ez arra enged következtetni, hogy ezek az országok gazdasági erejükön felül teljesítenek az oktatásban – olvasható a jelentésben.