A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Magyarországon a tanárok a diplomás bérek mindössze 60 százalékát keresik, miközben túlterheltek és elavult rendszerben dolgoznak – hangzott el az országos pedagógussztrájk napján, szerdán szervezett online fogadóórán.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.
Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.
A középiskolai felvételi teszt nem kifejezetten készséget mér, sőt nem is csupán lexikális tudást, hanem azokat a gyerekeket sorolja előre, akik motiváltak, nyomás alatt is tudnak teljesíteni, hozzáférnek bizonyos, az iskolában nem értékelt és nem tanított készségekhez, és támogató háttér áll mögöttük.
Magyar, töri, matek, tesi, globnev. Egyáltalán mi az a globnev, és hogyan integrálható a hazai oktatási rendszerbe?
A 20. században nagy karriert befutó és a mai Orbán-kormányt is foglalkoztató „hazafias és katonai nevelés” az első világháború előtti években indult meg. De miért és hogyan oktattak céllövészetet a századfordulós Magyarország iskoláiban?
Egy friss felmérés szerint az érettségi előtt álló diákok több mint 80 százaléka tart attól, hogy a járvány miatt bevezetett távoktatás nem biztosít elegendő felkészültséget az érettségire, illetve a sikeres felvételihez. Van olyan iskola, ahol az órák felét sem tartják meg, és hiányzik a tanári segítség.
Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
Magyarországon az iskolarendszer sajátosságai miatt a társadalmi háttér alapján dől el, melyik gyereket veszik fel egy-egy általános iskolába. Ezért a szülők és a pedagógusok sem hibáztathatók, a rendszerben van a hiba, de amíg nem változik a szelekciós mechanizmus, nem várható, hogy a hátrányos helyzetből indulók jobb életkörülményekhez juthatnak az iskola által, és számos társadalmi szintű hátrány keletkezik.
Az MTA közoktatási testületét vezető kognitív tudós szerint a pedagógusok kiválóan vizsgáztak a koronavírus miatt kialakult nehéz helyzetben, amikor a túlközpontosított oktatás egycsapásra decentralizálttá vált. Olyan innovatív megoldásokkal álltak elő, amelyekre a járvány után is építeni kellene.
Miközben a magyar kormány szerint indokolatlan az óvodák, az általános és középiskolák bezárása, a magánintézmények egymás után döntenek arról, hogy felfüggesztik a falaik között zajló oktatást a koronavírus-járvány miatt. Az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban ugyanakkor egyre nagyobb a tanácstalanság.
Ha odáig jutna a tudomány, hogy a gyerekek egyedi genetikai adottságaira építve lehetne egyéni fejlesztési tervet összeállítani minden tanuló számára, akkor elméletileg az egyenlőtlenségeket is nagyban lehetne csökkenteni. Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Az egyszeri szülő oda próbálja menekíteni a gyerekét, ahol érzése szerint a rosszul működő oktatási rendszer a legkevésbé fog fájni neki, de nem számol azzal, hogy a szelekció minden egyes kimenekített gyerekkel csak erősödik, ami tovább rombolja az egész rendszer minőségét.
A világ egyik legjobb egyetemén a magyarok a legsikeresebbek, ami a felvételi arányokat illeti. A legfrissebb adatok szerint a magyarok nemcsak az összes többi külföldit, de még az angol diákokat is lekörözték.
A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesít Magyarország. A november 21-én publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modulban a régióban is az utolsók között végeztek a magyar iskolások.