Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter
Az oktatáskutató Lannert Juditot jelölte Magyar Péter az oktatási tárca élére. A szakember éppen két napja mondta el véleményét a hazai oktatásügyről a Qubit podcastjában.
oktatásügy
„Azt mondta nekem a tanár néni, hogy ha így folytatom, olcsó kis kurva lesz belőlem”
Szörnyű iskolai állapotokat tárt fel egy tavaly közölt kutatási jelentés, ami néhány Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskola helyzetéről számol be.
Magyarország az Európai Unió negyedik legszegényebb országa
Hány magyar van, akinek csak egy pár cipőre telik? Az Eurostat friss regionális évkönyve szerint szegénység tekintetében büszkén előzzük Bulgáriát, Görögországot és Romániát, de 24 ország előttünk jár.
„Nem értem!" – írta piros filctollal az évtizedek óta tanító pedagógus a státusztörvényről szóló tájékoztatóra
A tanároknak mától két hetük van arra, hogy eldöntsék: elfogadják-e a sokak szerint könyörtelen törvényben foglaltakat. Ha nem, akkor fel is út, le is út. Íme a Qubitnek eljuttatott 10 oldalas tájékoztató, tanári szakkommentárrral.
Hogyan tanítottak engem? Hogyan tanítok én?
Talán hihetetlen, de a tanárok is voltak gyerekek, és ők is jártak iskolába. Cikksorozatunk első részében nyelvtanárok mesélnek arról, mi változott az alatt az idő alatt, amíg eljutottak az iskolapadból a katedrára.
Családi életre nevelés Magyarországon: „Tegye fel a kezét, akinek elváltak a szülei!”
Több mint tíz éve kötelező családi életre nevelni a gyerekeket a magyar állami iskolákban, de a tanárok jó része erről még csak nem is hallott. Mennyit segít eligazodni a 21. század elejének viszonyai között Arany János 1851-es verse, a Családi kör?
Vége a szemeszternek, bejött a Z-szak?
Túl vannak első félévükön Magyarország történetének első Z-szakos egyetemistái – mind a nyolcan. Van, aki évtizedek óta az egyetlen valamire való újításának tartja az integrált természettudományos képzést, mások élesen bírálják. De mit mond a Z-szak atyja, és mit mondanak a diákok?
„Nem mini-Einsteineket és üzletembereket szeretnénk látni az iskolában, hanem olyan gyerekeket, akik megtanulnak tanulni”
Hogyan hat a gyerekekre a digitalizáció, mit kezdjünk vele az oktatásban, és mit tanulhatunk a finnektől? Erről beszélgetett csütörtökön Balatoni József történelemtanár, Vladár Zsuzsa, az ELTE docense, Halácsy Péter, a Budapest School alapítója és Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa.
Szubjektív szempontok alapján emelné vagy csökkentené a tanárok fizetését a Belügyminisztérium. De mit mondana erre Apáczai Csere János?
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Apáczai Csere János pedagógus, filozófus és kálvinista teológus.
Szubjektív teljesítményértékelés alapján emelné vagy csökkentené a tanárok fizetését a Belügyminisztérium
A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.
Az MTA nyilatkozatban ítéli el a pedagógusok ellen irányuló retorziókat
„Támogatásunkról biztosítjuk azokat a tanárokat, akiket a közoktatás érdekében végzett tevékenységük miatt sérelem ért” – áll az akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának frissen kiadott közleményében.
Olyan gyerek, akinek közmunkások a szülei, hát olyan itt nincs
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
A jó tanárt nem lehet megoldani okosban
Magyarországon a tanárok a diplomás bérek mindössze 60 százalékát keresik, miközben túlterheltek és elavult rendszerben dolgoznak – hangzott el az országos pedagógussztrájk napján, szerdán szervezett online fogadóórán.
Ismét háttal Európának: új jelentés készült az Orbán-rendszer jelenéről
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
„Itt nincs okod lázadni” – minden gyerekre ráférne egy olyan iskola, ahová most a kudarcra ítélt fiatalok járnak
A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.