„A funkcionális analfabéták köztünk élnek. Nem olvasnak, csak videókat néznek” – állapította meg egy lengyel oktatási szakértő, míg Romániában nemzetbiztonsági problémának nevezték az iskolai egyenlőtlenség növekedését.
Itt vannak a kedd délelőtt közzétett eredmények számokban.
A most közölt adatokból kibontakozó hosszú távú trendek ijesztő képet festenek nemcsak a 15 éves diákok képességeiről, hanem a magyar oktatási rendszer állapotáról is. Az oktatási minisztérium az alapkompetenciák erősítésével, olvasási kampánnyal és AI-stratégiával reagálna a romló eredményekre.
Szeptember 8-án, kedden teszik közzé a 2025-ös tesztek eredményeit – ez volt a PISA történetének eddigi legnagyobb adatfelvétele. Az eredmények között most először szerepel majd a számítógépes problémamegoldás és a digitális környezetben való tanulás.
Az USA legszegényebb állama 2008-ban olyan oktatási modellt vezetett be, amit több más államban is megirigyeltek, mert a szegénységben felnövő gyerekeknek is segít a fejlődésben. A módszer Magyarország számára is inspiráló lehet.
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
A világ 15 éveseinek több mint fele az árfolyam ismeretében sem tudja kiszámolni, hány euró 2700 dollár – mondta a Stanford neves közgazdászprofesszora, Eric Hanushek hétfői előadásában. Ez azért baj, mert az oktatás színvonala később az egyéni kereseteket és az egyes országok gazdasági teljesítményét is látványosan befolyásolja.
A tanárképzésnek a saját szakmai fejlődésükért felelősséget vállaló hallgatókat kellene kinevelnie – mondták pénteken a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának előadói, akik szerint kevesebb tanárral működő, hatékonyabb és korszerűbb iskolákra van szükség, és akkor több pénz jutna a tanárok fizetésére.
A magyar és a lengyel rendszert számos közös autoriter vonás jellemzi, csakhogy míg ott az oktatás él és virul, a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek a PISA-teszteken. Miért?
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
Minimális mértékben javult ugyan a magyar diákok teljesítménye a frissen közzétett PISA-eredmények szerint, de ez nem elég arra, hogy kompenzálja az utóbbi években mért katasztrofális visszaesést.
Az európai OECD-tagállamok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók és az oktatási intézmény társadalmi-gazdasági státusza. Bulgáriában is kevésbé bebetonozott az egyenlőtlenség.
2018-tól a matematikai tudás, a természettudományos ismeretek és a szövegértés felmérése mellett már az úgynevezett globális kompetenciát is vizsgálták, de a magyar diákok nem vettek részt a tesztekben.