Mit buknának el Kína lekötelezettjei, ha fogadnák a Dalai Lámát?

2017.12.18. · gazdaság

Az alábbi rövid összefoglaló néhány fogódzót ad a fejlesztési segélyezés közgazdasági irodalmából azoknak, akik Kína barátságát keresik.

Mostanáig nem sokat tudtunk, mert titok

Ellentétben az OECD országok gyakorlatával, a kínai kormány állami titokként kezeli az általa finanszírozott nemzetközi fejlesztéseket. Nem nyilvános sem a projektek listája, sem az, hogy melyik ország mennyivel tartozik Kínának. Ezt Deborah Brautigam könyve részben diplomáciai taktikával magyarázza, részben kulturális okokkal (nem illik kérkedni az adománnyal), részben mert a lakosság nem feltétlen nézné jó szemmel, hogy külföldre küldik a pénzt, miközben Kínában is nagy a szegénység.

Szerencsére mégis van erről végre adat. Az AidData kutatói módszeresen összeszedték a fogadó országok anyagait, a sajtóhíreket és a Wikileaks-aktákat. Az új adatbázisból kikereshető, hogy ki milyen projekteket kapott Kínától, és hogy milyen feltételek mellett. Ezek alapján készültek részben az alább ismertetett kutatások is.

Afrikában legalábbis segíti a növekedést

A legfontosabb kérdés, hogy mi a kínai projektek hatása. Sajnos a szegényebb afrikai országokban kevéssé megbízhatóak a gazdasági statisztikák, gyakran a nagyvárosok aktivitásait tudják csak mérni. Másfelől a kontinens éjszakánként elsötétedik, miután a háztartások nem jutnak elektromos áramhoz. Ezért terjedt el az a módszer, hogy a fejlesztések hatását éjszakai szatellites képeken mérik. Ahol bővül helyben a gazdaság, ott több áramot használnak, ezért nagyobb az éjszakai fényintenzitás.

photo_camera Fotó: Stanford Egyetem

Az AidData saját kínaiprojekt-adatbázisa alapján készült új munkatanulmánya azt találta, hogy 10 százalékkal több kínai fejlesztési pénz helyi szinten 0,6-1,1 százalékkal több éjszakai fénykibocsátáshoz és 0,2-0,3 százalékkal nagyobb GDP-szinthez vezet. Bár ezek a hatások nem egetrengetőek, már az is valami, hogy nullánál nagyobbak (statisztikailag szignifikánsak). Ugyanez a Világbank fejlesztési projektjeiről nem mondható el – legalábbis erre jutott egy hasonló módszertant alkalmazó mérés.

A jó kormányzás nem feltétel

Kína 2013-ban jelentette be a grandiózus Egy Övezet, Egy Út (OBOR) tervét, amely 1 billió dollárt ígér hatvan országnak infrastrukturális fejlesztésre, vízi és szárazföldi összeköttetésekre.

Azt viszont még nem tudni, hogy mekkora fordulatot hoz mindez a fejlesztési pénzek korábbi elosztásának gyakorlatához képest. David Dollar segélyszakértő amellett érvel, hogy a kínai szervek nem túl válogatósak kormányzati partnereinek minőségét illetően, hanem mindenkivel szívesen üzletelnek, akik nagyon hívják őket. Ezt tükrözik az AidData 2012-2014-es adatai is.

Dollar látványos térképet készített azokkal az országokkal, amelyek a legnagyobb kínai kölcsönt kapták 2012 és 2014 között, és a World Governance Indicator alapján feltüntette azt is, milyen a kormányzás minősége az adott államban.

A fogadóország vezetőjének szülőhelyén landol

Miközben a legtöbb donor (Világbank, EU stb.) elég összetett feltételek rendszeréhez köti, hogy milyen projektekre ad pénzt és mire nem, addig a kínaiak büszkén hirdetik, hogy ők nem alkalmaznak politikai kondíciókat.

Ez magyarázhatja azt az új kutatási eredményt, amely szerint a kínai fejlesztési pénzek aránytalanul nagy százalékban landolnak a fogadóország vezetőjének szülőhelyén. Egy korábbi tanulmány megmutatta, hogy azokban az országokban, ahol rosszabb a kormányzás, gyakoribb az a fajta területi alapú kivételezés, miszerint a vezető szülőhelyére több fejlesztés jut. Az újabb kutatás azt mutatja, hogy a kínai kormányzat ezt nem bánja, és szívesen hozzá is járul.

Így épülhetett egy, az országos átlaghoz képest luxusnak számító hatalmas iskola Sierra Leone elnökének szülőfalujába kínai pénzből.

Sierra Leone Felcsútja fancy iskolát kapott kínai pénzből
photo_camera Iskola kínai pénzből a Sierra Leone-i elnök, Ernest Bai Koroma szülőfalujában Fotó: Daron Acemoglu blogja

A Dalai Láma-kvóciens

Közismert, hogy Kína nem nézi jó szemmel, ha valaki a Dalai Láma barátságát keresi. Tavaly például Kína védővámot vetett ki a mongol bányászati importra, miután a mongolok fogadták legfontosabb vallásuk vezetőjét.

Két kutató (Andreas Fuchs és Nils-Hendrik Klann) megvizsgálta, milyen hatással van a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokra, ha egy kormány tagja fogadja a Dalai Lámát. Azt találják, hogy a Kínába irányuló export 16,9 százalékkal visszaesik egy évig, de utána visszatér a látogatás előtti szintre.

És ha nem fizeted vissza?

A transzparencia hiánya ott is kiütközik, hogy nagyon keveset tudunk a hitelek feltételeiről. A magas nyersanyagárak idején számos olajtermelő ország fordult Kínához hitelekért. Ezek az országok a 2014-es olajárkrach után nehéz helyzetbe kerültek. Carmen Reinhart amellett érvel, hogy mostanában titokban egyre több ország kéri Kínától hiteleinek átütemezését. Kérdés, hogy ilyenkor milyen engedményeket tesznek cserébe.

A szerző a CEU School of Public Policy kutatója.