Mit buknának el Kína lekötelezettjei, ha fogadnák a Dalai Lámát?

Az alábbi rövid összefoglaló néhány fogódzót ad a fejlesztési segélyezés közgazdasági irodalmából azoknak, akik Kína barátságát keresik.

Mostanáig nem sokat tudtunk, mert titok

Ellentétben az OECD országok gyakorlatával, a kínai kormány állami titokként kezeli az általa finanszírozott nemzetközi fejlesztéseket. Nem nyilvános sem a projektek listája, sem az, hogy melyik ország mennyivel tartozik Kínának. Ezt Deborah Brautigam könyve részben diplomáciai taktikával magyarázza, részben kulturális okokkal (nem illik kérkedni az adománnyal), részben mert a lakosság nem feltétlen nézné jó szemmel, hogy külföldre küldik a pénzt, miközben Kínában is nagy a szegénység.

Szerencsére mégis van erről végre adat. Az AidData kutatói módszeresen összeszedték a fogadó országok anyagait, a sajtóhíreket és a Wikileaks-aktákat. Az új adatbázisból kikereshető, hogy ki milyen projekteket kapott Kínától, és hogy milyen feltételek mellett. Ezek alapján készültek részben az alább ismertetett kutatások is.

Afrikában legalábbis segíti a növekedést

A legfontosabb kérdés, hogy mi a kínai projektek hatása. Sajnos a szegényebb afrikai országokban kevéssé megbízhatóak a gazdasági statisztikák, gyakran a nagyvárosok aktivitásait tudják csak mérni. Másfelől a kontinens éjszakánként elsötétedik, miután a háztartások nem jutnak elektromos áramhoz. Ezért terjedt el az a módszer, hogy a fejlesztések hatását éjszakai szatellites képeken mérik. Ahol bővül helyben a gazdaság, ott több áramot használnak, ezért nagyobb az éjszakai fényintenzitás.

Fotó: Stanford Egyetem

Az AidData saját kínaiprojekt-adatbázisa alapján készült új munkatanulmánya azt találta, hogy 10 százalékkal több kínai fejlesztési pénz helyi szinten 0,6-1,1 százalékkal több éjszakai fénykibocsátáshoz és 0,2-0,3 százalékkal nagyobb GDP-szinthez vezet. Bár ezek a hatások nem egetrengetőek, már az is valami, hogy nullánál nagyobbak (statisztikailag szignifikánsak). Ugyanez a Világbank fejlesztési projektjeiről nem mondható el – legalábbis erre jutott egy hasonló módszertant alkalmazó mérés.

A jó kormányzás nem feltétel

Kína 2013-ban jelentette be a grandiózus Egy Övezet, Egy Út (OBOR) tervét, amely 1 billió dollárt ígér hatvan országnak infrastrukturális fejlesztésre, vízi és szárazföldi összeköttetésekre.

Azt viszont még nem tudni, hogy mekkora fordulatot hoz mindez a fejlesztési pénzek korábbi elosztásának gyakorlatához képest. David Dollar segélyszakértő amellett érvel, hogy a kínai szervek nem túl válogatósak kormányzati partnereinek minőségét illetően, hanem mindenkivel szívesen üzletelnek, akik nagyon hívják őket. Ezt tükrözik az AidData 2012-2014-es adatai is.

Dollar látványos térképet készített azokkal az országokkal, amelyek a legnagyobb kínai kölcsönt kapták 2012 és 2014 között, és a World Governance Indicator alapján feltüntette azt is, milyen a kormányzás minősége az adott államban.

A fogadóország vezetőjének szülőhelyén landol

Miközben a legtöbb donor (Világbank, EU stb.) elég összetett feltételek rendszeréhez köti, hogy milyen projektekre ad pénzt és mire nem, addig a kínaiak büszkén hirdetik, hogy ők nem alkalmaznak politikai kondíciókat.

Ez magyarázhatja azt az új kutatási eredményt, amely szerint a kínai fejlesztési pénzek aránytalanul nagy százalékban landolnak a fogadóország vezetőjének szülőhelyén. Egy korábbi tanulmány megmutatta, hogy azokban az országokban, ahol rosszabb a kormányzás, gyakoribb az a fajta területi alapú kivételezés, miszerint a vezető szülőhelyére több fejlesztés jut. Az újabb kutatás azt mutatja, hogy a kínai kormányzat ezt nem bánja, és szívesen hozzá is járul.

Így épülhetett egy, az országos átlaghoz képest luxusnak számító hatalmas iskola Sierra Leone elnökének szülőfalujába kínai pénzből.

Iskola kínai pénzből a Sierra Leone-i elnök, Ernest Bai Koroma szülőfalujábanFotó: Daron Acemoglu blogja

A Dalai Láma-kvóciens

Közismert, hogy Kína nem nézi jó szemmel, ha valaki a Dalai Láma barátságát keresi. Tavaly például Kína védővámot vetett ki a mongol bányászati importra, miután a mongolok fogadták legfontosabb vallásuk vezetőjét.

Két kutató (Andreas Fuchs és Nils-Hendrik Klann) megvizsgálta, milyen hatással van a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokra, ha egy kormány tagja fogadja a Dalai Lámát. Azt találják, hogy a Kínába irányuló export 16,9 százalékkal visszaesik egy évig, de utána visszatér a látogatás előtti szintre.

És ha nem fizeted vissza?

A transzparencia hiánya ott is kiütközik, hogy nagyon keveset tudunk a hitelek feltételeiről. A magas nyersanyagárak idején számos olajtermelő ország fordult Kínához hitelekért. Ezek az országok a 2014-es olajárkrach után nehéz helyzetbe kerültek. Carmen Reinhart amellett érvel, hogy mostanában titokban egyre több ország kéri Kínától hiteleinek átütemezését. Kérdés, hogy ilyenkor milyen engedményeket tesznek cserébe.

A szerző a CEU School of Public Policy kutatója.