Hogyan virágoztatta fel a szárazság a szicíliai maffiát?

Még a karácsonyi bevásárlás alatt is keményen dolgoznak a közgazdászok, így az ünnepre is maradt szemlézni való a fa alá. Ezen héten egy koreai tanulmányból kiderül, hogy ha egy nő tanítja egy lánynak a matekot általánosban, akkor sokkal jobb lesz gimiben, és nagyobb eséllyel akar természettudományos területen továbbtanulni. A rossz hír viszont az, hogy a nyugdíj öl. A szicíliai maffia kialakulására pedig nagy hatással volt egy szárazság.

Számítanak a példaképek

Amerikában is borzasztó nagy probléma, hogy nagyon kevés a nő a természettudományos és mérnöki területeken, összefoglaló nevükön a STEM (Science, technology, engineering, and mathematics) szakmákban. Miközben az amerikai dolgozók 48 százaléka nő, a STEM szakmákban csak 24 százalék a nők aránya. Ennek pedig komoly negatív hatásai vannak a nők gazdasági érvényesülésére és az innovációra is. Az egyik oka a nők alulreprezentáltságának ezen a területen valószínűleg a nemi sztereotípiák erőssége (még a tudósokról szóló Agymenők sorozat is iszonyúan sztereotipizál például --- egyébként tudtad, hogy az Amyt játszó Mayim Bialiknak a való életben van egy idegtudomány-PhD-je a UCLA-ról?), de fontos lehet a példaképek hiánya is, ami újratermeli a nők hiányát ezeken a területeken.

Érdekesség: az 1980-as évek közepére a 35-40 százalékra nőtt a nők aránya a számítógép-tudományt tanuló hallgatók között, de mára újra 15 százalékra csökkent. Miért? Talán azért, mert az otthoni számítógépek megjelenésével a fiúk már otthon beletanulnak a számítógépezésbe (a lányok viszont nem, mert a szüleik másképp nevelik őket), míg korábban mindkét nemnek az egyetemig kellett ezzel várnia. Még egy érdekesség: az utolsó matematikakurzuson, amit elvégeztem az egyetemen, nagyjából 30 diák volt. Közülük egy volt nő. Plusz a professzor.

Egy most megjelent koreai adatokat vizsgáló tanulmány (közérthető angol nyelvű összefoglaló itt) részletes, egyénekre lebontott tesztpontszámok használatával mutatja be, hogy milyen nagy hatása lehet egy tanárnőnek egy lány matematikai fejlődésére. A kutatók 4000 szöuli diák fejlődését követték nyomon. Mivel a diákokat random osztják be tanárokhoz, elég nagy lehetőség ez arra, hogy megvizsgálják egyes tanárok hatását a diákok teljesítményére. Arra jutnak, hogy ha egy lányt egy nő tanít hetedikben, jobban megy neki a matek abban az évben. De nem csak abban az évben: gimiben is jobban megy neki, és nagyobb eséllyel tanul tovább STEM területen egyetemen. A kutatók szerint ennek az oka a nagyobb motiváció. A fiúknak azért kicsit rosszabb eredményei lesznek, ha nők tanítják őket, de összességében még így is pozitív a hatás.

A nyugdíj öl

Mindenkinek van olyan rokona vagy ismerőse, aki túl hamar ment nyugdíjba, nem tudott magával mit kezdeni, és így gyorsan leépült. Meg olyan is, akinek pont, hogy jót tett a nyugi, minden évben végigcsinálta a Kinizsi Százast, elment síelni és tudta, hogy a kilencven az új hetven. Most viszont itt a hivatalos papír, hogy amikor nyugdíjba mész, rögtön nagyobb eséllyel halsz meg. A tanulmány az egész amerikai népesség adatait nézi, amelyben megtalálhatóak a pontos születési és halálozási dátumok. 62 éves kornál, amikor az amerikaiak legkorábban elmehetnek nyugdíjba, és nagy részük el is megy, van egy jól látható, 2 százalékos ugrás a halálozásban. De nem ám a 63 évesek körében, hanem egy hónappal a 62. születésnap után. Ha ez nem lenne elég meggyőző, a kutatók azt is kihasználják, hogy 1962 előtt a férfiak még nem mehettek 62 évesen nyugdíjba - nem is ugrott meg a halálozásuk a 62. születésnapjuk után.

Egy 1893-as szárazság miatt van ma ott a szicíliai maffia, ahol?

A történelemmel foglalkozó közgazdászok egyik mániája, hogy különböző régen történt eseményekről mutatják be számokkal mérhetően, hogyan befolyásolták a mai állapotokat. Egy 16. és 19. század közötti kizsákmányoló bányászati gyakorlat határozta meg, hogy ma Peru melyik része fejlett. A 15-19. századi rabszolgakereskedelem jelentősen befolyásolta, hogy nanpjainkbann melyik afrikai ország hogyan muzsikál. A 12-13. századi társadalmi viszonyok harátozták meg, hogy milyen jogrendszer alakult ki Angliában és Franciaországban, és magyarázatot adnak a mai különbségekre is.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Egy most megjelent műhelytanulmány (közérthető angol nyelvű összefoglaló itt) nem ennyire messze visz minket vissza az időben, mindössze azt állítja, hogy egy 1893-as szárazság nagyban meghatározta, hogy hol erősödött meg a szicíliai maffia, ami aztán sok szempontból évtizedekre betett ezeknek a településeknek. A szerzők arra jutnak, hogy az 1860-as évek óta létező maffia akkor kapott erőre, amikor 1893-ban egy szárazság miatt 65 százalékkal esett a mezőgazdasági termelés. Az emiatt elharapódzó munkanélküliség ahhoz vezetett, hogy a parasztok baloldali mozgalmat szerveztek, ami magasabb béreket, a földtulajdonosok adóztatását és más társadalmi változásokat követelt. A földbirtokosok nem voltak boldogok, de hiába kérték a központi kormány segítségét, így aztán a maffiához folyamodtak a harcban. Így aztán a maffia jelentős részben azokon a településeken jelent meg, ahol a földművelők tiltakozó mozgalma erős volt. Ez a megfigyelés arra is jó, hogy a kutatók meg tudták vizsgálni a maffia elterjedésének hosszútávú hatásait is. Általában ugye nehéz megmondani, hogy egyes településeknek azért megy-e rosszul, azért gyenge-e a helyi önkormányzatuk, mert erős ott a maffia, vagy hogy azért erős-e a maffia pont ezeken a településeken, mert gyenge a helyi önkormányzat, esetleg más dolgok rosszul mennek. Most viszont a maffia elterjedésének a szárazság miatt lázongó parasztok által megmagyarázott része felhasználható a maffiától a gyenge intézmények felé ható ok-okozati összefüggés feltárására. Azokon a településeken, ahol erősebb a maffia, gyengébb volt az önkormányzat, rosszabb az infrastruktúra, kevésbé voltak egészségesebbek és képzettek az emberek, és ez igaz a múlt század hatvanas, hetvenes és nyolcvanas éveire is.


A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója.