A hőhullámok, aszályok, áradások és a tengerszint-emelkedés miatt milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonukat. De vajon mihez kezd a jog azokkal, akik a klímaváltozás elől menekülnek idegen országba?
A haiti bevándorlók először felpörgették Springfield gazdaságát, majd amikor a város vezetése nem tudott megbirkózni a növekvő népesség okozta lakhatási válsággal, a haitiakat hirtelen megtalálták a rasszisták.
„Gondoltam magamban, ha a magyarok rasszisták, akkor engem is utálni fognak. Aztán Magyarországra jöttem, és rájöttem, hogy a magyarok sokkal jobban utálják magukat” – mondja a Magyarországon élő bangladesi humorista, Tauseef Parvez.
Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.
Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina 2030-ra tervezett csatlakozása sok jogos aggodalomra ad okot, de a munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országokat a csatlakozási folyamat gyorsítására ösztönözheti a lehetőség, hogy hozzáférhetnek ezen országok munkaerőpiacához.
Európa gazdaságának tartósan szüksége lesz bevándorlókra, méghozzá nagy számban, de ez még a leginkább nyitott nyugat-európai országokban is komoly társadalmi feszültségekhez vezet.
Mostanában gyakran hallani arról, hogy miközben a kormány felszította az idegenellenességet, valójában egyre több vendégmunkás és bevándorló érkezik Magyarországra. Melegh Attila szociológus szerint az ellentmondások megértéséhez legalább a rendszerváltásig kell visszamennünk.
Ha egy magyar közmunkás egy hónap alatt nettó 80 ezer forintot állít elő, majd átköltözik Ausztriába, ahol egy éttermi konyhán 400 ezer forintnak megfelelő eurót termel magának, akkor az ő produktivitása egy csapásra az ötszörösére nőtt. Kinek árt ez, kinek használ, és ki fog itthon söprögetni?
A Stanford Egyetem nemrég tette közé azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan csökkenthető az amerikaiak demokráciaellenes attitűdje, a pártos gyűlölködés és a politikai erőszak támogatása. A kipróbált és működő technikák a kutatók szerint azonnal alkalmazhatók a demokratikus attitűdök megerősítésére és a politikai polarizáció csökkentésére. Íme az öt legjobb módszer.
Hogyan lehetséges az, hogy egy nem feltétlenül a külföldiek beköltözését támogató országban a bevándorlók mégis jól érzik magukat? Többek között erről beszél a Glossza podcast legújabb adásában Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának doktorandusza és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ázsiai referense.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
A kínai szülők hamis illúzióikat táplálnak a magyar oktatás „boldog” természetéről és magas minőségéről, ezért Magyarországon idővel egyre kínaibbá válik a gyerekek időbeosztása. Beck Fanni társadalmi antropológus kutatásai arra utalnak, hogy az itt nevelkedő gyerekek az érettségi után már Nyugat-Európából indulnak neki felnőtt életüknek.
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.
A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.