Melegebb van az Északi-sarkon, mint Magyarországon
Őrültnek nevezte az idei telet a NASA Washington Postnak nyilatkozó klímakutatója. A szenzációhajhászást rendes körülmények között kerülő természettudósok közül mások is hasonló jelzőket használva kommentálták a lapnak a legújabban megfigyelt extrém jelenségeket.
Az Egyesült Államok Globális Időjáráselőrejelző Rendszerének adatai szerint az Északi-sarkon az elmúlt napokban többször is fagypont fölé emelkedett a képzeletbeli higanyszál, vagyis 30-45 Celsius fokkal van melegebb a szokásosnál. „Az 1980 és 2010 közötti időszakban mindössze négyszer fordult elő, hogy nullához közelítő értékeket mértünk, de az elmúlt öt télből négy már ilyen volt” – idézi a norvég Polar Institute kutatóját a lap.
A Skandinávia legészakibb csücskét leszámítva egész Európában uralkodó dermesztő hideg magyarázata is a sarkvidék felmelegedése és a jégtakaró megolvadása. A nyílttá váló sarki tengereken sodrodó jég megváltoztatja a légkörzést, ami óriás viharokat, nyomukban pedig szinte az egész kontinenst lefagyasztó hidegbetöréséket gerjeszt.
A kutatók megdöbbenésére Grönland északi csúcsától pár száz kilométernyire délre nemrég fedeztek fel olyan nyílt vízfelületet, amelynek helyén eddig rendkívül vastag jégpáncél volt. A közeli meteorológiai állomás 61 órán át mért fagypont fölötti hőmérsékletet, miközben az eddigi, 16 órás rekordot 1980 áprilisának végén regisztrálták.
Íme a műholdfelvétel a grönlandi olvadásról:
A mai európai időjárásjelentés szerint egyébként az egész kontinens fagyoskodik. Skandinávia -10 és -32 Celsius-fok alatt nyög, kivéve a legészakibb részt, ahol a hőmérséklet 0 fok fölött van. A balti államokban és Oroszországban szintén kétszámjegyű mínuszokat mérnek, ahogy Közép- és Kelet-Európában is.
Fagypont körül van Franciaország, Észak-Spanyolország és a Brit-szigetek, míg Izlandon 6 Celsius-fokos a langymeleg. Persze Dél-Spanyolország és Portugália nagy részén 15 fokig is felkúszik a hőmérséklet, Görögország déli és keleti régióiban pedig már kitört a tavasz.