Az Északi-sark jégtakarója olyan gyorsan olvad, hogy az előrejelzések szerint 2035-ben már nem hófehér nyarak, hanem tengerkék élettér marad az ott élő állatoknak.
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
Az USA-ban egy bombaciklon sarkvidéki hideget és hóviharokat hozott karácsonyra, miközben Európában rekordmelegeket mértek a tél közepén. A klímaváltozással mindkét időjárási esemény valószínűbbé válhat, mondja Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató.
Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.
A Tegethoff gőzös 24 fős legénysége felfedezte a Ferenc József-földet, a Deák-szigetet, sőt egy délibáb miatt tévesen a Budapest-fokot is. Az, hogy két év alatt csak egy embert veszítettek el, a misszió egyetlen magyar résztvevőjének, Kepes Gyula hajóorvosnak volt köszönhető, aki tokaji aszúval, citromlével és káposztával védte társait a skorbut ellen.
A nyúlféléket mindeddig békés, otthonülő állatokként tartotta számon a tudomány. Aztán jött BBYY, a nyulak Forrest Gumpja, aki a rá szerelt nyomkövető szerint 49 nap alatt több mint 380 kilométert tett meg. Honnan, hová, és miért?
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
Az elmúlt két évtizedben egy orosz-amerikai államközi szerződés értelmében kutatóexpedíciók követték a csúcsragadozók éves vándorlását Alaszka és Szibéria között. A február 24-én indított háború azonban az egész sarkvidéki ökoszisztéma állapotát vizsgáló kutatássorozatot megszakította.
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
A műholdképek vizsgálata alapján a Greenpeace úgy gondolja, hogy mióta léteznek felmérések, ekkora területen még sosem égtek az orosz erdők. Összesen 18,16 millió hektár állt lángokban, a kutatók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben is hasonló tűzvészekre kell számítani Szibériában.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
Öten meghaltak, milliók maradtak áram nélkül a polar vortex nevű jelenség által okozott szokatlan hidegben. Texasban ilyenkor 20-24 fok szokott lenni, most -22 fokot is mértek.
A méréseket jelenleg végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár, a következő megfigyelő műhold indítását pedig csak 2027-ben tervezik.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.