Egy szerdán a Nature-ben közölt kutatás szerint az északkeleti grönlandi jégfolyamrégió 2100-ig annyival emelheti meg a tengerszintet, mint a teljes grönlandi jégtakaró az elmúlt 50 évben.
Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.
Miután négy évszázadon keresztül virágzott és gyarapodott a grönlandi vikingtársadalom, az 1400-as évek közepén egy szempillantás alatt eltűnt a kolónia a szigetről. Ezt eddig leginkább a nagy lehűléssel magyarázták, de egy friss kutatás szerint a hőmérséklet állandó volt, ellenben egyre nőtt a szárazság.
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.
Az ezredfordulóig nagyjából egyenlő volt a jégveszteség és a felhalmozódás, az utóbbi húsz évben azonban felborult az egyensúly, a felszínre hulló csapadék mennyisége nem nőtt, a légköri és a tengeri hőmérséklet viszont emelkedett, a gleccserek zsugorodása pedig felgyorsult.
1948 óta soha nem olvadt olyan gyorsan a jég, mint 2019-ben. Az összesen 600 milliárd tonnányi kiolvadt jég kutatók számítása szerint 1,5 milliméterrel növeli a tengerszintet.
Az évszázad végéig 400 millió ember életkörülményeit lehetetleníti majd el a világtengerek szintjének növekedése. Grönlandon hétszer olyan gyorsan olvad a jég, mint az ezredforduló előtt.
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
A legpesszimistább becsléseket is felülmúlja a felmelegedés miatti olvadás üteme. Legutóbb 2012-ben figyeltek meg hasonló mértékű olvadást, most ennek az 1,2-szeresével fogy a jég
Voltak, akik photoshopos trükközésnek tartották a dán meteorológus júniusi fotóját a vízben gázoló szánhúzó kutyákról, úgyhogy itt a mozgókép.
Grönland északnyugati részén jóval melegebb volt a szokásosnál a múlt héten, a szánhúzó kutyák így lábközépig gázoltak a Jeges-tenger olvadékvizében.
A grönlandi jégtakaró már eddig is aggasztó tempóban zajlott, most viszont egy további okát tárták fel a jelenségnek: a területen újabban télen is esik az eső, ettől pedig télen is fogy a jég, nem pedig vastagodik, mint azt havazáskor tenné.
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
Bolygókutatási következtetések levonására is alkalmas a Grönland fölött felrobbant és ezzel földrengést okozó meteor. A hivatásos aszteroidavadászok csak a megsemmisülése után szereztek tudomást róla.
Az Antarktisz és Grönland jegét falakkal kellene kitámasztani, állítja egy friss tanulmány. Egy ilyen projekt az emberiség történelmének egyik legnagyobb építőmérnöki bravúrja lenne.
A jégben kimutatott ólomszennyezés mértékéből két kutató szerint kiderül, mikor mennyi pénzt vertek a rómaiak.
Skandinávia legészakibb csücskét leszámítva egész Európában dermesztő hideg uralkodik. A magyarázat: a sarkvidék felmelegedése és a jégtakaró olvadása.
Ha a sziget felszínét borító temérdek jég valóban megolvadna, a tengerszint világszerte 7,42 méterrel emelkedne – ez 7 centiméterrel több, mint az eddig ismert adat.