Grönland mozgásban van, változik az alakja, és ezt most már mérni is tudjuk
Észak-nyugati irányba mozdult a világ legnagyobb szigete, húsz év alatt, évente két centit. Eközben pedig az alakja is változott. De miért?
grönland
Váratlan fordulat: talán mégsem omlik össze teljesen az Európa éghajlatát is befolyásoló óceáni áramlás
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
Drónokkal, léghajókkal és óceáni szenzorokkal jelezné előre az éghajlati katasztrófát egy ambiciózus brit projekt
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
Már a tizenharmadik században kereskedtek egymással az észak-európaiak és az inuitok
A Grönlandon megtelepedő skandinávok és az észak-amerikai inuitok ugyanarra a rozmárpopulációra vadásztak, és a kutatók feltételezései szerint adták-vették is az agyarakat.
Óriás cunamik jöhetnek annak nyomán, hogy a gleccserek olvadása földcsuszamlásokat okoz
A grönlandi partokat tavaly elért óriás hullámokat vizsgálták geológusok, és arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás nyomán egyre több földcsuszamlás és megacunami jöhet.
Ötszörösére gyorsult a grönlandi gleccserek olvadási sebessége az elmúlt 20 évben
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méterre nőtt.
Így tudjuk megakadályozni, hogy elolvadjon a grönlandi jégtakaró
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
Így nézett ki a Föld 20 ezer éve
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Amerikából szállították a faanyagot a grönlandi gazdagok házaihoz
Öt grönlandi régészeti helyszín faanyagainak mikroszkópos vizsgálata után kiderült, hogy a legtöbben ugyan helyben fellelhető anyagokból és uszadékfából építkeztek, a tehetősebbek Európából és Amerikából szereztek építőanyagot.
Az évszázad végéig kiderül, mi lesz Grönland jégtakarójával
Ha túllépjük az ezer gigatonnás kumulatív emissziót, az elkövetkezendő tízezer év alatt a jégtakaró nagy része elolvad, a tenger szintje pedig 1,8 méterrel emelkedik majd. És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Az elmúlt ezer évben egyszer sem olvadt úgy a grönlandi jégtakaró, mint ahogy ma olvad
Jégmintákkal rekonstruálták, hogyan változott Grönland belső területeinek hőmérséklete 1000 és 2011 között. A kutatásból az is kiderült, hogy a 2000-es évek 1,5 fokkal voltak melegebbek a 20. századi átlagnál. Csathó Beáta gleccserkutató szerint az eredmény jelentős előrelépés a grönlandi jégtakaró változásainak megértéséhez.
Az eddig talált legősibb DNS-ből rekonstruálták, hogyan nézett ki Grönland 2 millió éve
Kétmillió éve masztodonok, rénszarvasok és nyulak éltek fűzfák és nyírfák között Grönland legészakibb részén, ahol ma sarkvidéki éghajlat uralkodik. Az eddigi legősibb környezeti DNS-mintákból rekonstruált élőhely növény- és állatvilágához hasonlóra ma nincs példa.
Sokkal gyorsabban olvadhat a grönlandi jégtakaró, mint eddig gondolták
Egy szerdán a Nature-ben közölt kutatás szerint az északkeleti grönlandi jégfolyamrégió 2100-ig annyival emelheti meg a tengerszintet, mint a teljes grönlandi jégtakaró az elmúlt 50 évben.
Küszöbön a klímakatasztrófa, de még mindig meg lehet állítani
Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.
Felfedték a rejtélyes okot, amiért a vikingek hirtelen elmenekültek Grönlandról a 15. században
Miután négy évszázadon keresztül virágzott és gyarapodott a grönlandi vikingtársadalom, az 1400-as évek közepén egy szempillantás alatt eltűnt a kolónia a szigetről. Ezt eddig leginkább a nagy lehűléssel magyarázták, de egy friss kutatás szerint a hőmérséklet állandó volt, ellenben egyre nőtt a szárazság.