A Grönlandon megtelepedő skandinávok és az észak-amerikai inuitok ugyanarra a rozmárpopulációra vadásztak, és a kutatók feltételezései szerint adták-vették is az agyarakat.
A grönlandi partokat tavaly elért óriás hullámokat vizsgálták geológusok, és arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás nyomán egyre több földcsuszamlás és megacunami jöhet.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méterre nőtt.
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Öt grönlandi régészeti helyszín faanyagainak mikroszkópos vizsgálata után kiderült, hogy a legtöbben ugyan helyben fellelhető anyagokból és uszadékfából építkeztek, a tehetősebbek Európából és Amerikából szereztek építőanyagot.
Ha túllépjük az ezer gigatonnás kumulatív emissziót, az elkövetkezendő tízezer év alatt a jégtakaró nagy része elolvad, a tenger szintje pedig 1,8 méterrel emelkedik majd. És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Jégmintákkal rekonstruálták, hogyan változott Grönland belső területeinek hőmérséklete 1000 és 2011 között. A kutatásból az is kiderült, hogy a 2000-es évek 1,5 fokkal voltak melegebbek a 20. századi átlagnál. Csathó Beáta gleccserkutató szerint az eredmény jelentős előrelépés a grönlandi jégtakaró változásainak megértéséhez.
Kétmillió éve masztodonok, rénszarvasok és nyulak éltek fűzfák és nyírfák között Grönland legészakibb részén, ahol ma sarkvidéki éghajlat uralkodik. Az eddigi legősibb környezeti DNS-mintákból rekonstruált élőhely növény- és állatvilágához hasonlóra ma nincs példa.
Egy szerdán a Nature-ben közölt kutatás szerint az északkeleti grönlandi jégfolyamrégió 2100-ig annyival emelheti meg a tengerszintet, mint a teljes grönlandi jégtakaró az elmúlt 50 évben.
Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.
Miután négy évszázadon keresztül virágzott és gyarapodott a grönlandi vikingtársadalom, az 1400-as évek közepén egy szempillantás alatt eltűnt a kolónia a szigetről. Ezt eddig leginkább a nagy lehűléssel magyarázták, de egy friss kutatás szerint a hőmérséklet állandó volt, ellenben egyre nőtt a szárazság.
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.