Floridában, ahol három hete 17 halálos áldozatot követelő iskolai lövöldözés történt, a törvényalkotók állami szinten szabályozzák a fegyvertartás szabályait. Az új törvényt hétfőn a szenátusban, majd szerdán 67-50 arányban a végszavazáson is elfogadták. A szavazás előtti vita 8 órán át tartott, és érzelmektől sem volt mentes a New York Times szerint.

Mint ismeretes, szövetségi szinten egyetlen iskolai mészárlás után sem szigorították számottevően a lőfegyverek birtoklását engedélyező jogszabályt. Florida azonban külön utakra lépett a parklandi sokk után.

Most Rick Scott kormányzón van a sor, hogy aláírja a fegyverszabályozásról és iskolai biztonságról szóló törvényt, de még nem jelezte, támogatja-e a változtatást. A jogszabály egyébként keveset ad ahhoz képest, amit a lövöldözés után felszólaló diákok és tanárok követeltek:

• a fegyvervásárálás alsó korhatárát 21 évre emeli (az Egyesült Államokban ez az alkoholfogyasztás és a szavazati jog alsó korhatára is, a fegyvervásárlásé azonban 18 év);
  
• háromnapos várakozási időt vezet be a fegyvervásárlásoknál;
  
• plusz támogatáshoz juttatja az iskolai rendőröket és pszichológiai tanácsadókat;
  
• engedélyezi az iskoláknak és a rendőrségnek, hogy egyes iskolai alkalmazottakat felfegyverezzenek;
  
• több jogot ad a bűnüldöző szerveknek, hogy fellépjenek a fenyegetőnek gondolt személyek ellen;
  
• valamint betiltja a bump stock, azaz rugós válltámasz használatát, amely lehetővé teszi, hogy egy alapvetően nem arra tervezett fegyverből is sorozatlövéseket lehessen leadni.
  

Mindez persze csak akkor lép életbe, ha a kormányzó is úgy akarja.

A nagy hatalmú National Rifle Association (Nemzeti Lőfegyverszövetség, NRA) érthetően ellenzi a floridai különutat, és mint arról beszámoltunk, Donald Trump sem abban látja a problémát, hogy mindenki könnyedén fegyverhez juthat, hanem abban, hogy a fiatalok túl sokat videojátékoznak. Az elnök a hírek szerint találkozót kezdeményez a videojáték-ipar képviselőivel, hogy az iskolai erőszakról beszélgessen velük.