Magyar kutatók: A kutya ugyanúgy függővé tud válni, mint az ember

Mennyire érzékenyek a jutalomra a kutyák, és hogyan viselkednek, amikor jutalomfalatkákat kapnak?  Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai által jegyzett, a Scientific Reportsban március közepén megjelent kutatás bebizonyította: a dicséretfüggőség egészségügyi és szocializációs problémákkal járhat, a kutya pedig  ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához.

„A pozitív megerősítésen alapuló módszerek előnyét a büntetést alkalmazó módszerekkel szemben korábbi tudományos eredmények is bizonyítják. Ennek ellenére meglepő módon eddig senki nem vizsgálta a kutyák egyedi érzékenységét a különböző jutalmakra, és nem létezett megbízható, hitelesített mérési módszer” – mondja Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék vezetője.

Ember és kutyákFotó: OLI SCARFF/AFP

A vizsgálat során a kutatók egy online kérdőív segítségével gyűjtöttek adatokat. Ennek előnye a reprezentativitás volt. A kérdőívben két skála mentén megbízhatóan jellemezhető volt a kutyák fogékonysága a kiképzés során gyakran jutalomként alkalmazott táplálékra és a játékra. A beérkezett válaszokból az is kiderült, hogy az egyedek között jelentős eltérések vannak, bizonyos egyedek a mindennapokban szélsőségesen reagálnak ezekre a jutalmakra.

„Általánosságban véve a természetes jutalmak, mint az evés és a játék, hozzájárulnak a jóléthez, mert örömteli belső állapothoz köthetők mind az embereknél, mind az állatoknál. Ezzel szemben a túlzott jutalomhajszolás utalhat arra, hogy ez az állapot sérült” – kommentálta a kutatást Gerencsér Linda, a tanszék munkatársa. „A létrehozott skála segítségével azonosítottuk azokat az egyedeket, akik átlagon felül érzékenyek a jutalmakra. A kutyák figyelmi képességei, aktivitása-impulzivitása, valamit egyes kiképzéssel kapcsolatos tényezők – úgy, mint a jutalmazás gyakorisága vagy a kiképzési módszer – meghatározóan együtt járnak a fokozott jutalom-érzékenységgel. Egy fontos eredményünk alapján a szélsőségesen jutalom-érzékeny kutyák között jellemzőbben fordultak elő a jutalmakra való fokozott reakciókhoz köthető egészségügyi és szociális, társas problémák is.”

Mindennek nemcsak a kutyakiképzés terén van gyakorlati jelentősége, hanem állatjóléti vonatkozásai is lényegesek. „Eredményeink arra utalnak, hogy kialakulhatnak a kutyáknál a jutalom-érzékenységhez köthető viselkedési problémák. Fontos lesz további vizsgálatokban arra is fényt deríteni, hogy ez milyen valós kockázatot jelent – tette hozzá Alexandra Moesta, a kutatásban részt vevő amerikai Waltham Alapítvány munkatársa.

KutyajutalomFotó: Michel Gunther/Biosphoto

A felfedezhető párhuzamok miatt a kutatás az emberi viselkedés szempontjából is érdekes. „Azok az emberek, akik impulzívabbak, általában hajlamosabbak a különféle jutalom-orientált tevékenységeket, mint például a szerencsejáték, vagy alkohol- és drogfogyasztás akár olyan mértékig is fokozni, amikor ez már komoly negatív következményekkel jár” – teszi hozzá Bunford Nóra, az MTA tudományos munkatársa.. A jutalmazásra adott idegrendszeri válaszban megmutatkozó egyéni különbségek bizonyos pszichiátriai és idegi-fejlődési rendellenességekhez is köthetők. A kutatók szerint a jutalomérzékenység-vizsgálat kapcsán is megerősítést nyert, hogy a kutya ígéretes modellje az emberi viselkedés és kognitív funkciók tanulmányozásának.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.