A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói családban élő fiatal kutyák és törpemalacok viselkedését vizsgálva derítették ki, hogy mindkét faj keresi a gazda közelségét, ha más nincs jelen, de idegen társaságában a malacok sokkal tartózkodóbbak.
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Az ELTE kutatói a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók.
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
Magyar etológiai kutatás bizonyította, hogy bár a kutyák a tükörben nem ismerik fel magukat, saját méretükkel tisztában vannak, és meglepően fejlett a testtudatuk.
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
Ha a kutya egyedül maradva nyüszít, ugat, odapiszkít a lakásba vagy megrongál tárgyakat, valószínűleg szeparációs szorongása áll a háttérben. Az emberi tünetegyüttes kialakulásának okait az ELTE Etológia Tanszékének kutatói vizsgálták.
Boldogabb-e a kutya, ha szabad? Mennyit álmodik? Mitől hízik el? Mikor ugat, és mikor nyüszít? Az ELTE etológusainak idei kutatási eredményei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a gazdáknak is számos tanulsággal szolgálnak.
Ha nem látják egy feladat értelmét, akkor vezényszóra hűen utánozzák az embereket, de ha célt is felfedeznek benne, a saját módszerükkel igyekeznek a feladatot végrehajtani.
Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban arra jutottak, hogy az ember-állat interakció az alapvetően nem társas fajként számontartott macskáknál is működik.
Az érzékszervek működése a kor előrehaladtával a kutyáknál is romlik, egyes öregedő ebek pedig mintha elbutulnának. Az ELTE etológusai úttörő kutatása azt firtatja, létezik-e a kutyáknál is az időskori demencia.
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint elképzelhető, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak.
A Nature fiókfolyóiratában jelent meg az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói által jegyzett tanulmány, amely szerint a kutyák ugyanúgy rá tudnak kattanni a jutalomfalatokra, mint az emberek a káros szenvedélyekre.