Videóajánló: Hogyan fejtsük meg, miért ugat a kutya?
Viselkedésbiológia Nektek-Veletek: elindult az ELTE etológusainak tudománynépszerűsítő YouTube-sorozata.
elte etológia tanszék
A kutyák elméje szag és forma alapján képezi le az ismerős tárgyakat
Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói szerint a kutyaagy multimodális mentális képet alkot az ismerős tárgyakról. Vagyis, amikor az ebek egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit képzelik el.
Félig vad zebrapintyek, kutyaagybank és az állati viselkedés alapján programozott társrobot az ELTE világhírű etológiai tanszékén
A Magyarország határain túl is elismert tanszék olyan tudományos műhely, ahol a kutyás tanulmányokkal párhuzamosan egy sor, önmagán jócskán túlmutató kutatás zajlik, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de aztán kiderül, hogy mégis. Kotlásvizsgálat, hanglabor és kutya-fMRI az ELTE egyik legmenőbb tanszékén.
A barátságtalan idős kutyák magasabb rangúak, a kedvesebb ebek hátrébb sorolódnak
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a társállatként tartott kutyák otthoni hierarchia viszonyait vizsgálták. Eredményeiket az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban megjelenő tanulmányukban részletesen is ismertetik.
Etológiai szenzáció: a kutyák agya különbséget tesz az emberi nyelvek között
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák az embercsecsemőkhöz hasonlóan különítik el a szavakat
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák éber állapotában végzett EEG- és fMRI-vizsgálatával kimutatták, hogy nemcsak az ember, hanem egy másik emlősfaj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
A kutyák deríthetnek fényt az emberi demencia hátterére
Magyar és amerikai kutatók összefüggést találtak az Alzheimer-kór egyik, az embereknél és a kutyáknál is meglévő molekuláris jellemzője és a kognitív hanyatlás között.
Magyar kutatók a rák megakadályozásában is szerepet játszó gént találtak kutyákban
A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
Magyar kutatók az öntudat újabb elemét igazolták kutyáknál
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
Magyar kutatók megfejtették, miért nem tanulnak meg a kutyák emberül
Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.
A törpemalacok a gazdájukhoz kötődnek, de nem keresik más emberek közelségét
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói családban élő fiatal kutyák és törpemalacok viselkedését vizsgálva derítették ki, hogy mindkét faj keresi a gazda közelségét, ha más nincs jelen, de idegen társaságában a malacok sokkal tartózkodóbbak.
A magyar kutyakutatók vezetik az etológiai világranglistát
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Robotoknak fejlesztettek az érzelmek kifejezésére alkalmas hangokat magyar kutatók
Az ELTE kutatói a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók.
A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Magyar kutatók: A kutyák a hangjuk alapján is azonosítják az embereket
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
A kutyák tudják magukról, hogy mekkorák
Magyar etológiai kutatás bizonyította, hogy bár a kutyák a tükörben nem ismerik fel magukat, saját méretükkel tisztában vannak, és meglepően fejlett a testtudatuk.
A kutyák érzelemfeldolgozása úgy változik az öregedéssel, ahogy az emberé
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
Azért vonyítanak az egyedül hagyott kutyák, mert szoronganak
Ha a kutya egyedül maradva nyüszít, ugat, odapiszkít a lakásba vagy megrongál tárgyakat, valószínűleg szeparációs szorongása áll a háttérben. Az emberi tünetegyüttes kialakulásának okait az ELTE Etológia Tanszékének kutatói vizsgálták.
Hogyan bánj a kutyáddal?
Boldogabb-e a kutya, ha szabad? Mennyit álmodik? Mitől hízik el? Mikor ugat, és mikor nyüszít? Az ELTE etológusainak idei kutatási eredményei nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a gazdáknak is számos tanulsággal szolgálnak.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák képesek felismerni az emberi viselkedés céljait
Ha nem látják egy feladat értelmét, akkor vezényszóra hűen utánozzák az embereket, de ha célt is felfedeznek benne, a saját módszerükkel igyekeznek a feladatot végrehajtani.
A macskák többet értenek az emberi tekintetből, mint gondolnánk
Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban arra jutottak, hogy az ember-állat interakció az alapvetően nem társas fajként számontartott macskáknál is működik.
A sportos és képzett kutyáknál ritkábban és később jelentkezik az időskori elbutulás
Az érzékszervek működése a kor előrehaladtával a kutyáknál is romlik, egyes öregedő ebek pedig mintha elbutulnának. Az ELTE etológusai úttörő kutatása azt firtatja, létezik-e a kutyáknál is az időskori demencia.
Ha trauma éri őket, a kutyák elhíznak és megbetegszenek – csakúgy, mint az ember
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.
Magyar kutatók: a nőstény kutyák sokkal jobban figyelnek társaikra, mint a hímek
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint elképzelhető, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak.
Magyar kutatók: A kutya ugyanúgy függővé tud válni, mint az ember
A Nature fiókfolyóiratában jelent meg az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói által jegyzett tanulmány, amely szerint a kutyák ugyanúgy rá tudnak kattanni a jutalomfalatokra, mint az emberek a káros szenvedélyekre.