Megtalálták a barátság neurológiai magyarázatát

A barátok neurális aktivitásának mintázata rendkívül hasonló, a barátok barátainál is szembeötlő az egyezés mértéke, de még a harmadfokú kapcsolatnál, vagyis a barátok barátainak a barátainál is kimutatható valamiféle egyezés – derül ki a Nature Communications cikkéből

A kutatócsoport, – amelyet Carolyn Parkinson, a University of California pszichológiai intézetének munkatársa vezetett – egy valóságos, a  Dartmouth School of Business kollégista hallgatóiból álló szociális háló tagjainak neurálisaktivitás-mintázatait mérte funkcionális mágneses rezonancia-vizsgáló (fMRI) berendezéssel. Az alanyok agyát hosszabb-rövidebb videoklipekkel stimulálták. A különféle témájú filmek között volt megható, látványos, tudományos és vicces is, vagyis a kísérleti alanyok agyát olyan audiovizuális ingerek érték, amelyek hangsúlyozottan a valóságot voltak hivatottak reprezentálni. 

A résztvevők ugyanazokat a videókat nézték azonos sorrendben, a kutatók pedig páronként elemezték a neurális válaszokat, és összehasonlították a közeli kapcsolatban állók és az egymástól nagy szociális távolságra lévők agyi aktivitási mintázatait.

Az első oszlopban a barátok agyi aktivitásának fMRI-képe. A piros szín fokozottabb, a kék csökkenő aktivitást mutat.Fotó: Nature Communications

A neurális válaszok baráti egyezését az érzelmi reakciókért, a figyelemirányításért és a magas szintű gondolkodásért felelős agyterületeken lehetett megfigyelni. A tanulmány megállapítása szerint az fMRI-adatok alapján nemcsak azt lehet megállapítani, hogy két ember között barátság van-e, hanem az egyének szociális távolsága is számszerűsíthetővé válik. 

Parkinson és munkatársai az egy évvel ezelőtt publikált kutatásukat folytatták, amelyben arra találtak neurológiai bizonyítékot, hogy az ember agya egy ismerőst felismerve azonnal pozicionálja is az illetőt a szociális hálóban elfoglalt helye (befolyásossága, jelentősége) alapján. 

Egészségmegőrző barátságok

A főemlősök mellett például a denevéreknél és a madaraknál is megfigyelt, barátként definiált – nem vérrokon – egyedek közötti szoros kapcsolat kutatása más meglepő eredményeket is hozott. Két évvel ezelőtt a Yale, a Stanford és a University of California evolúcióbiológusai arra jutottak, hogy az erős szociális hálójú, tartós társadalmi kötelékekkel rendelkezők vérének úgynevezett fibrinogénszintje alacsonyabb az átlagnál. A véralvadásban kulcsszerepet játszó fehérjetípus nem csupán a keringési zavarok, de más krónikus gyulladásos folyamatok karakteres markere is. 

A magyarországi szociális háló szövődését magyar kutatók nemrég az iWiW terjedelmes és ma már halott adatbázisából kiindulva elemezték: