
Egy metaanalízis szerint összefüggés lehet a macskatartás és a skizofrénia kialakulása között
Silány minőségű kutatások és bizonytalan ok-okozati összefüggések áttekintése vezetett a cseppet sem megnyugtató eredményre.
Silány minőségű kutatások és bizonytalan ok-okozati összefüggések áttekintése vezetett a cseppet sem megnyugtató eredményre.
Amerikai kutatók közvetlen összefüggést találtak a HSV-2 vírus és az Alzheimer-kórhoz vezető idegrendszeri elváltozások között.
Amerikai kutatók kiderítették, hogy milyen algoritmus alapján oldanak meg komplex feladatokat a madarak.
A kutatók között egyre szilárdabb a konszenzus abban, hogy a sokáig titokzatosnak tartott szinesztézia, különösen annak graféma-szín változata a kora gyerekkorban jelenik meg, és a tanulást segíti.
Több, mint ezer páciens vizsgálata alapján a nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban feltételezték.
Az előző nap kipihenése és feldolgozása mellett az alvás evolúciós funkciója az ébredést követő ébrenlétre való ráhangolódás, amit az álmok emlékei akadályoznának.
A legújabban agykontroll-parazita néven emlegetett Toxoplasma gondii nevű egysejtű a legújabb kutatások szerint még tünetmentes fertőzés esetén is mélyreható változásokat generál az idegrendszerben.
Indiai kutatók az alvás-ébrenlét ciklus szabályozását ellátó agytörzsi régiókban fedezték fel a legszignifikánsabb eltéréseket.
Egy friss amerikai kutatás szerint azok a gyerekek, akiket vertek, a későbbiekben hajlamosabbak lesznek a szorongásra és a depresszióra. A bántalmazott gyerekek erősebb reakciót mutattak a hibára és gyengébbet a jutalomra, ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a bántalmazás az agyi aktivitást és az idegfejlődést is befolyásolja.
Az elektromos stimuláció és intenzív fizikoterápia együttes kísérleti alkalmazása talpra állított kilenc korábban erre képtelen önkéntest, a módszert kidolgozó kutatócsoport pedig feltérképezte a járás vezérlésében alapesetben semmiféle szerepet nem játszó, mégis a rehabilitáció kulcsát jelentő idegsejteket.
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
A laborállatok naponta 20 percen át Johann Sebastian Bach 1730-ra datált zenekari szvitjének utolsó tételét élvezhették, végül kiderült, hogy a harmónia egyáltalán nem, csakis a hangerő számít.
Az angliai kutatócsoport által fejlesztett, gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában meg tudta határozni a betegséget, a páciensek 79 százalékánál ráadásul annak stádiumát is pontosan jelezte.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.