Egy metaanalízis szerint összefüggés lehet a macskatartás és a skizofrénia kialakulása között
12.08.
Silány minőségű kutatások és bizonytalan ok-okozati összefüggések áttekintése vezetett a cseppet sem megnyugtató eredményre.
neurológia
A genitális herpesz jelentősen növelheti a demencia kialakulásának kockázatát
11.20.
Amerikai kutatók közvetlen összefüggést találtak a HSV-2 vírus és az Alzheimer-kórhoz vezető idegrendszeri elváltozások között.
A galambok a mesterséges intelligenciához hasonlóan tanulnak
10.27.
Amerikai kutatók kiderítették, hogy milyen algoritmus alapján oldanak meg komplex feladatokat a madarak.
Miért látja pirosnak a legtöbb szinesztéziás az A betűt?
06.23.
A kutatók között egyre szilárdabb a konszenzus abban, hogy a sokáig titokzatosnak tartott szinesztézia, különösen annak graféma-szín változata a kora gyerekkorban jelenik meg, és a tanulást segíti.
A sztrók utáni felépülésben kulcsszerepe lehet a beszélt nyelvnek
04.17.
Több, mint ezer páciens vizsgálata alapján a nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban feltételezték.
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatói megfejtették, hogy miért nem emlékszik éjszakai álmaira az emberek többsége
04.11.
Az előző nap kipihenése és feldolgozása mellett az alvás evolúciós funkciója az ébredést követő ébrenlétre való ráhangolódás, amit az álmok emlékei akadályoznának.
Ősi parazita ösztönözheti az ember kockázatkereső viselkedését
01.11.
A legújabban agykontroll-parazita néven emlegetett Toxoplasma gondii nevű egysejtű a legújabb kutatások szerint még tünetmentes fertőzés esetén is mélyreható változásokat generál az idegrendszerben.
A hosszú covid a fáradtságért, álmatlanságért, szorongásért, depresszióért felelős agyi régiókat is tartósan átalakíthatja
2022.11.21.
Indiai kutatók az alvás-ébrenlét ciklus szabályozását ellátó agytörzsi régiókban fedezték fel a legszignifikánsabb eltéréseket.
A testi fenyítéstől megváltozik a gyerekek agyműködése
2022.11.17.
Egy friss amerikai kutatás szerint azok a gyerekek, akiket vertek, a későbbiekben hajlamosabbak lesznek a szorongásra és a depresszióra. A bántalmazott gyerekek erősebb reakciót mutattak a hibára és gyengébbet a jutalomra, ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a bántalmazás az agyi aktivitást és az idegfejlődést is befolyásolja.
Újra járnak azok a deréktól lebénult gerincsérültek, akiket svájci kutatók új kombinált terápiájával kezeltek
2022.11.10.
Az elektromos stimuláció és intenzív fizikoterápia együttes kísérleti alkalmazása talpra állított kilenc korábban erre képtelen önkéntest, a módszert kidolgozó kutatócsoport pedig feltérképezte a járás vezérlésében alapesetben semmiféle szerepet nem játszó, mégis a rehabilitáció kulcsát jelentő idegsejteket.
Tudományos szenzáció, hogy a klitoriszt 10 ezernél is több idegrost teszi extrán érzékennyé
2022.11.02.
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
A fülbemászó dallamok fájdalomcsillapító hatása nem illúzió, egereknél már sikerült tisztázni az egész neurobiológiai folyamatot
2022.07.08.
A laborállatok naponta 20 percen át Johann Sebastian Bach 1730-ra datált zenekari szvitjének utolsó tételét élvezhették, végül kiderült, hogy a harmónia egyáltalán nem, csakis a hangerő számít.
Egyetlen MRI-felvétel elég lehet az Alzheimer-kór diagnosztizálásához
2022.06.22.
Az angliai kutatócsoport által fejlesztett, gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában meg tudta határozni a betegséget, a páciensek 79 százalékánál ráadásul annak stádiumát is pontosan jelezte.
Nem, ez nem vicc: a kutyák is lehetnek kényszerbetegek
2022.01.05.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Hol a határa az emberi agy befogadóképességnek?
2021.08.10.
Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.