Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.
Az amerikai sztártornász Simone Biles olyan versenyszámoktól lépett vissza a tokiói olimpián, amelyek megnyerésére toronymagas esélye volt. A sportolók között twisties néven emlegetett állapot sűrűn előfordul más sportágakban is, de ha időben felismerik, szakszerű segítséggel le lehet küzdeni.
A Brown Egyetem kutatói fMRI-vel vizsgálták konzervatív és liberális önkénteseken a politikai polarizáció hatásait. Kiderült, hogy ugyanaz a mechanizmus tette őket a különböző ideológiák híveivé.
Max Hodak nem beszélt a lelépés okairól, és a sajtómegkeresésekre sem reagált. Twitter-bejegyzése szerint már hetekkel ezelőtt távozott a vállalattól.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.
Az fMRI-kísérletek eredményeinek tanulsága, hogy az akut veszteséget fel kell dolgozni, ki kell pihenni, mert amíg az agy dezintegrált működése fennáll, az ember kevésbé képes a világ értelmezésére, így arra is, hogy megfelelő választ adjon a különböző helyzetekre.
A romániai árvaházakban nevelkedett gyerekek agya felnőttként 8,6 százalékkal kisebb volt kortársaikénál, hiába fogadták örökbe és szerették őket később – derült ki egy friss kutatásból.
A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
A CTRL-Labs olyan neurális interfészt fejleszt, amellyel az agy elektromos jeleit egy számítógépre lehet küldeni egy karkötőn keresztül. Ez a Facebook történetének harmadik legdrágább üzlete.
Egerekben mutatták ki azokat a neuronokat, amelyek a REM fázis idején azért aktivizálódnak, hogy a felesleges emlékek kiürítésével másnapra legyen hely az agyban az új információknak.
A Neuralink a koponyába fúrt 8 milliméteres lyukakon keresztül vezetne elektródákat az agyba, hogy gondolatokkal lehessen irányítani a számítógépeket. Egereken és majmokon már tesztelték, jövőre emberi kísérletekben reménykednek.
Inkább kellemes, mint kellemetlen érzésekről számolnak be azok, akik a pszichológusok és neurológusok szerint is bizonyítottan átéltek már halálközeli élményt. Az Európai Neurológiai Akadémia oslói kongresszusán dán, német és norvég kutatók számoltak be vizsgálati eredményeikről.
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Az agyi érkatasztrófák után beszédképtelenné vált emberek terápiáját is megoldhatja az amerikai kutatók által a közép-amerikai rágcsálók agyában felfedezett mechanizmus.
Egy új német-magyar kutatás eredményei közelebb vihetnek az idegsejtek közötti információcsere lényegének megértéséhez, valamint ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan befolyásolja az érzékelést az agy világról alkotott modellje.
Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk
A túl intenzív legeltetés csökkenti a dolgozók problémamegoldási, tanulási képességét és megváltoztatja a rovaragy neuronjai közötti kapcsolatokat – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amely a méhek rejtélyes kolónia-összeomlására is talált egy valószínű magyarázatot.
Az agyműködés alapján műszeresen is kimutatható, hogy két ember között van-e barátság. A Nature-ben publikált tanulmány szerint a módszerrel a két ember közötti társadalmi távolság mértéke is meghatározható.