Az elme kiürüléséről a vizsgált alanyok leginkább olyan koncentrált időszakok után számoltak be, mint például egy vizsga, alváshiány vagy intenzív testmozgás.
Gépi tanulási algoritmus keresi majd az összefüggéseket a CT- és MRI-felvételek, illetve a páciensek kórtörténete között. A mintázatok alapján a demencia korai észlelésére és hatékonyabb kezelésére számítanak.
Azonban a 9-10 éves gyerekek társadalmi nemét már nem tudja pontosan meghatározni az algoritmus.
Amerikai és izraeli kutatók MRI-vel vizsgálták, hogy 400 önkéntes miképpen reagál a különféle fájdalmas ingerekre egy hatásosnak mondott, de hatóanyagot nem tartalmazó szerrel kezelve.
Több évtizedes kutatómunka eredményeként jelentették be azt a technológiai áttörést, ami pixelenként 0,005 milliméteres felbontásban készít képet az agyról. A forradalmi módszert egy egér agyáról készített felvételekkel demonstrálták.
A vizsgált nőkből eltérő agyi aktivitást váltottak ki ugyanazok a képek a botoxkezelés előtt, mint után. A kutatók szerint a mimikai izmok bénulása miatt változhatott meg az érzelmek által kiváltott agyi aktivitás.
Olcsóbb, kíméletesebb és gyorsabb is, mint a hagyományos módszerek, az agyi képalkotó vizsgálatok és a lumbálpunkció.
A minden eddigi módszernél pontosabb agyi felvételeket készítő 7T MRI technológia segítségével kimutatták, hogy a migréneseknél megnőnek az erek körüli rések, és gyakoribbak a mikrovérzések. A kutatók szerint ez egy lépés a migrén megértése és potenciális kezelése felé.
Indiai kutatók az alvás-ébrenlét ciklus szabályozását ellátó agytörzsi régiókban fedezték fel a legszignifikánsabb eltéréseket.
Az angliai kutatócsoport által fejlesztett, gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában meg tudta határozni a betegséget, a páciensek 79 százalékánál ráadásul annak stádiumát is pontosan jelezte.
A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
A vásárlók és a független szervizesek is sokat nyerhetnek azokkal a készülő amerikai és európai törvényekkel, amik biztosítják, hogy elromlott elektronikus eszközeinket ne csak márkaszervizben javíttathassuk meg. A gyártók tiltakoznak, de kérdés, hogy mi a fontosabb: több milliárd fogyasztó kényelme, az egészséges versenyhelyzet, vagy az egyes cégek sokszor önző érdekei.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
Xenongáz belégzésével együtt végzett MRI-vizsgálat tárta fel azokat a tüdőelváltozásokat az elhúzódó COVID-tól szenvedőknél, amelyeket a szokásos képalkotó eljárások nem mutattak meg. Ez lehet az egyik magyarázat a szűnni nem akaró fáradtságra és légszomjra.