Igazságügyi Minisztérium: Magyarország a sajtószabadság mellett foglal állást az EU-s szerzői jogi vitában

Az Európai Parlament Jogi Bizottsága júniusban szavaz arról a szerzőijog-reformként emlegetett javaslatcsomagról, amely főként a zeneipar és a nyomtatott sajtó érdekeit szolgálná, kritikusai szerint viszont cenzúrát vezetne be, a szabad internetet korlátozná, és még az álhírek további terjedéséhez is hozzájárulhatna.

Ha a bizottságon átmegy a tervezet, akkor azt még a teljes parlamentnek is meg kell erősítenie plenáris szavazáson. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy a magyar kormány melyik oldalon áll a vitában – a válaszokat lényegi változtatás nélkül közöljük.

Mi a magyar kormány álláspontja a szerzői jogi reformmal kapcsolatban?

Magyarország üdvözli és támogatja a szerzői jog modernizálását célzó javaslatcsomagot, amely a kulturális értéket képező szellemi termékekhez való könnyebb hozzáférés biztosítására törekszik, ugyanakkor szem előtt tartja a szerzők és más jogosultak érdekeit is. 

Szükségesnek tartjuk a modernizációt, függetlenül attól, hogy bár technológiasemlegesen kerültek megfogalmazásra a korábbi szerzői jogi irányelvek is, azonban e technológiasemlegesség nem volt képes minden esetben kiküszöbölni a technológia fejlődése által okozott torzulásokat. Elengedhetetlen ezért a bekövetkezett változásokra tekintettel a felhasználók és a szerzői jogi jogosultak közötti egyensúly újbóli megteremtése.

Egyes szakértők szerint a digitális platformok tartalmainak előzetes szerzői jogi szűrése egyenlő a cenzúrával, erről mi a kormány véleménye?

A magyar kormány alapvetően támogatja a közvetítő szolgáltatók, azaz a digitális platformok által végzett cselekmények szerzői jogi szempontból való értékelését, ugyanis jelenleg e platformok a felhasználók által rajtuk keresztül közzétett tartalmak szerzői jogi jogsértése esetén nem vonhatóak felelősségre. Ennek oka az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK irányelve) 14. cikke az úgynevezett „safe harbour” mentesülési rendelkezés, amely kimondja, hogy azon digitális platform, amelynek nincs tudomása arról, hogy a rajta tárolt tartalom jogellenes, és a tudomásszerzést követően ezt a tartalmat eltávolítja, mentesül a felelősségre vonás alól. 

A tartalomszűrésre is utaló 13. cikk célja tulajdonképpen az, hogy a nagy felhasználók (digitális platformok) ne szívességből szerződjenek a jogosultakkal, hanem jogi kötelezettségük alapján. A tervezett változtatással az engedélyező a szerzői jogi jogosult pozíciójába kerülne, az által, hogy a platformokat többé nem védené a „safe harbour” alapján való mentesülés, ebből következően pedig kialakulhat a normál alkufolyamat, és nem csak „szívességi alapon” adnának a tárhelyszolgáltatók a bevételeikből bizonyos összeget a jogosultaknak.

A tartalomszűrés elsődleges célja az volna, hogy a szerzői jog által védett művek ne kerülhessenek fel a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül különböző digitális platformokra. Lényeges, hogy a szűrésnek nem szabad kiterjednie azon felhasználásokra, amelyek a szabad felhasználási esetek körébe esnek, vagy nem védett mű felhasználására irányulnak. Tehát a szerzők jogos érdekei és a szólásszabadság közötti keskeny határmezsgyén próbál egyensúlyt teremteni oly módon, hogy ténylegesen csak a jogosulatlanul, azaz a szerző engedélye vagy egyéb jogszabály által biztosított jogosultság nélkül feltöltött tartalmakat kívánja kiszűrni.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szövegjavaslat jelenleg is tárgyalás alatt áll, az esetleges előzetes szerzői jogi szűrés alkalmazásának feltételei még nem kidolgozottak. A magyar kormány ugyanakkor a javaslat kapcsán következetesen amellett foglalt állást, hogy a tartalomszűrés bevezetése esetén biztosítani kell egy hatékony panaszkezelési mechanizmust, aminek keretében a felhasználók vitathatják az általuk feltölteni kívánt tartalom kiszűrésének jogosságát, elkerülendő, hogy akár a platform, akár a jogosult egyoldalúan és véglegesen eldönthesse, hogy milyen tartalmak kerülhetnek fel a platformra.

A hiperlink-adónak is nevezett 11. cikkelyben foglalt intézkedéseket Németországban és Spanyolországban korábban már bevezették, mindkét helyen megbukott. Ezt a pontot támogatják? Ha igen, a német és spanyol helyzetről mi a véleményük?

A digitális technológiák elterjedésével és a nyomtatott sajtó háttérbe szorulásával a sajtótermékek előállítóinak bevételei bizonyíthatóan és kimutathatóan visszaestek, a kieső bevételek pótlására pedig a digitális sajtóban elhelyezhető reklámbevételek nem teljes mértékben voltak alkalmasak. Ugyanakkor egyes, elsősorban híraggregátor szolgáltatások a sajtótermékek előállítói által alkotott művekre támaszkodva, a hasznokból a jogosultakat nem részesítve generálnak bevételeket, amely ellen a jogosultak nem tudnak hatékony eszközökkel fellépni. Ennek következtében a sajtótermékekkel kapcsolatos, jelenlegi finanszírozási rendszer nem kielégítő. Ahhoz, hogy a sajtóval kapcsolatos, hagyományos és uniós szinten elismert értékek – mint a sajtópluralizmus, a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz fűződő jog – fenntarthatóak legyenek, szükséges új eszközöket adni a jogosultak kezébe. Különös tekintettel arra, hogy kizárólagosan a szerzők számára biztosított jogok nem képesek a kiadókat megvédeni a tartalmuk jogosulatlan többszörözése és nyilvánossághoz közvetítése ellen.

Az Európai Uniós szerzői jogi reform keretében – így a sajtótermékek előállítóit megillető szomszédos jog kapcsán is - a végleges szöveg kidolgozása során a jogintézmény eddigi előzményeit figyelembe véve alakítják ki az irányelv szövegét annak érdekében, hogy a német és spanyol példákból tanulva olyan szöveg kerüljön elfogadásra, amely alkalmas arra, hogy mind a jogosultak, mind a felhasználók érdekeit megfelelően szolgálja.

A sajtószabadságot és a sajtópluralizmust is az szolgálja, ha uniós szinten lépünk fel ezen médiumok mellett és támogatjuk a fennmaradásukat.

Történnek-e egyeztetések a magyarországi tech- és digitális cégekkel, szervezetekkel a vitában elfoglalt magyar álláspontról?

Az Igazságügyi Minisztérium nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mind a hazai, mind az uniós jogalkotás során a hazai érdekeltek és érdekképviseleti szervezetek mind előzetesen, mind a jogalkotási folyamat során bevonásra kerüljenek. Az Európai Unió munkacsoportjaiban képviselt induló magyar álláspont kialakítása során, illetve a tárgyalási folyamatokkal kapcsolatban számos szervezet eljuttatta hozzánk álláspontját, észrevételeit, így többek között a Magyar Reprográfiai Szövetség, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, a ProArt, a European Publishers Council és a Google. A magyar tagállami álláspont ezen észrevételek figyelembevételével és gondos mérlegelésével került kialakításra annak érdekében, hogy minden érintett viszonylatában előremutató szabályozás kerüljön elfogadásra. Az Igazságügyi Minisztérium az érintett piaci szereplőktől érkező valamennyi álláspontot és véleményt örömmel fogadja, és igyekszik azokat a tagállami álláspont kialakításánál messzemenőkig figyelembe venni. Ezen túlmenően az irányelv elfogadása esetén, annak hazai átültetése során is lehetőséget fog biztosítani társadalmi egyeztetések lefolytatására.

Önök szerint összeegyeztethetőek-e a tárgyalás alatt álló irányelvek a magyar és az európai véleménynyilvánítási és tájékoztatási szabadság elveivel?

A magyar kormány álláspontja szerint a szerzői jogi reformot célzó irányelvek már csak az Alapjogi Charta tiszteletben tartása által is megfelelnek és összeegyeztethetőek a véleménynyilvánítási és tájékoztatási szabadság elveivel. A reformok célja a szerzői jog által védett online tartalmakhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása, a szerzői jognak a digitális környezethez való igazítása, oly módon, hogy közben kiigazítja a kialakult egyenlőtlenségeket, mint például a tartalomszolgáltatók dominanciáját a szerzői jogi jogosultakkal szemben.

Az uniós szerzőijog-reformról itt írtunk részletesen: