szerzői jog

Az igazságos internetet tűzte zászlajára, de a szabad internet halálát okozhatja az EU új szerzői jogi reformja

Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.

Törvénybe foglalják a javítás jogát, éljen a piaci verseny!

A vásárlók és a független szervizesek is sokat nyerhetnek azokkal a készülő amerikai és európai törvényekkel, amik biztosítják, hogy elromlott elektronikus eszközeinket ne csak márkaszervizben javíttathassuk meg. A gyártók tiltakoznak, de kérdés, hogy mi a fontosabb: több milliárd fogyasztó kényelme, az egészséges versenyhelyzet, vagy az egyes cégek sokszor önző érdekei.

Azt hitted, hogy amit megveszel, az a tiéd?

A Microsoft egy mozdulattal törölte felhasználóinak készülékeiről a megvásárolt e-könyveket, ami rámutatott a kölcsönzésre alapuló gazdaság visszásságaira. A filmektől a zenéken át a térképekig ma már rengeteg terméket csak bérbe veszünk, sokszor úgy, hogy fel sem tűnik.

Kinyírhatják a Google Newst Európában

A Google elkezdett utalgatni rá, hogy bezárhatja híraggregátorát Európában, ha életbe lépnek az EU szerzői jogi irányelvei. A bevételeihez képest minimálisan adózó cég társadalmi szolgálatnak fogja fel a Google Newst.

Művészet-e, amit a robotok alkotnak?

Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?