A tiltakozók szerint az, hogy a generatív digitális művek létrehozásához használt AI eszközöket szerzői jogvédelem alatt álló műveken tanítják, a művészek direkt kizsákmányolását jelenti. Ehhez pedig egy vezető aukciósház nem adhatja a nevét.
Az író szerint a nagy nyelvi modellek potyáznak az alkotók munkáin.
A Holmes-sorozat mellett Fritz Lang Metropolisát és az első hangosfilmet sem védi már 2023-tól a szerzői jog, ami az amerikai szabályok szerint 95 évvel a megjelenés után lejár.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
A vásárlók és a független szervizesek is sokat nyerhetnek azokkal a készülő amerikai és európai törvényekkel, amik biztosítják, hogy elromlott elektronikus eszközeinket ne csak márkaszervizben javíttathassuk meg. A gyártók tiltakoznak, de kérdés, hogy mi a fontosabb: több milliárd fogyasztó kényelme, az egészséges versenyhelyzet, vagy az egyes cégek sokszor önző érdekei.
Jean Berko Gleason 1958-ban alkotta meg a wugokat, hogy rájöjjön, hogyan tudnak ismeretlen szavakat toldalékolni a gyerekek. A fejlődési pszicholingvisztika szenzációjából 60 évvel később mém lett, a wugok tulajdonjogáról pedig nyelvészek és ügyvédek folytatnak késhegyre menő vitát.
Ha a mesterséges intelligencia könyveket írhat és képeket alkothat, és az élet egyre több területén fordulunk hozzá, miért nem ismerhetjük el a szerzőségét? – veti fel a kérdést egy kutatócsoport, de a hatóságok ragaszkodnak hozzá, hogy feltaláló csak ember lehet.
A Microsoft egy mozdulattal törölte felhasználóinak készülékeiről a megvásárolt e-könyveket, ami rámutatott a kölcsönzésre alapuló gazdaság visszásságaira. A filmektől a zenéken át a térképekig ma már rengeteg terméket csak bérbe veszünk, sokszor úgy, hogy fel sem tűnik.
A végső szavazáson szoros versenyben nyertek a keményebb szerzői jogi szabályozásért harcoló kiadóvállalatok és zenei előadók a techcégek, és egyesek szerint az internetező nép ellen.
21 éve nem történt ilyen az Egyesült Államokban: január 1-jétől szabadon újraközölhető, felhasználható egy csomó 1923-as műalkotás.
A Google elkezdett utalgatni rá, hogy bezárhatja híraggregátorát Európában, ha életbe lépnek az EU szerzői jogi irányelvei. A bevételeihez képest minimálisan adózó cég társadalmi szolgálatnak fogja fel a Google Newst.
Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az új szerzői jogi irányelveket, amiket a Facebook és a Google ellen szabtak, de az ő helyzetüket erősítheti, miközben a kisebbeket ellehetetleníti. Jöhet a linkadó és a tartalomszűrés.
Két holland sajtgyártó pere eljutott az Európai Bíróságig: egyikük azzal vádolta a másikat, hogy az lemásolta a gouda receptjét. A mostani döntés értelmében a szerzői jog nem terjed ki az élelmiszerek ízére, csak látható vagy hallható dolgokra vonatkozik.
A tervezett módosítások alapjaiban rázták volna meg az internetet: a bírálói által csak cenzúragépezetnek vagy linkadónak becézett szabályozás megölte volna a streamet és a mémeket. Az Európai Parlament nem fogadta el a törvényt.