Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
A végső szavazáson szoros versenyben nyertek a keményebb szerzői jogi szabályozásért harcoló kiadóvállalatok és zenei előadók a techcégek, és egyesek szerint az internetező nép ellen.
21 éve nem történt ilyen az Egyesült Államokban: január 1-jétől szabadon újraközölhető, felhasználható egy csomó 1923-as műalkotás.
A nagy nemzetközi cégek profitjának csaknem a fele adóparadicsomokban köt ki, derül ki a jövedelmi egyenlőtlenséget kutató Gabriel Zucman friss tanulmányából.
Egy hét múlva szavaznak a reformról, amely a szerzői jogokat sértő tartalmak előzetes szűrésére kötelezné a Youtube- és Facebook-szintű óriásokat, de most Tim Berners-Lee mellett több netes híresség is felszólalt a tervezet ellen.
Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy a magyar kormány melyik oldalon áll a kritikusai szerint a szabad internetet támadó reform vitájában.
Az EU-s szerzőijog-reform unalmas szövegezése mögött egy olyan törvénycsomag rejlik, amely a Youtube, az online streamelés, de még a mémek végét is jelentheti, és önszántán kívül járulhat hozzá az álhírek térnyeréséhez.
A szövetségi fellebbviteli bíróságig jutott a makákó ügye, de a könyörtelen bírák nem adtak igazat Narutónak.
A heti közgázhíradóban a múlt heti közgázhíradó cáfolata, a kopirájt és a szabadalmak hátrányai és a tanácsadó cégek előnyei.