A bevándorlók képzettségén is múlik, hogy balra vagy jobbra szavaznak-e a fogadóországban

Már nem először írok az amerikai bevándorlás következményeiről a Qubiten. Először arra derült fény, hogy amikor harmadolták a magasan képzett külföldi dolgozóknak kiadható vízumok számát, nem kezdtek el helyettük amerikaiakat fölvenni a cégek, így ahelyett, hogy több munkalehetőséget kaptak volna az amerikaiak, az egész gazdaság rosszul járt a képzett indiai programozók és mások kiesésével. Kiderült az is, hogy az illegális bevándorlók is elég szorgalmasak, ha lehetőséget kapnak a legális munkavállalásra. Egy hónapja pedig arról írtam, hogy nemhogy nem vesznek el munkahelyeket a bevándorlók, hanem munkahelyeket teremtenek, hiszen az amerikai cégek negyedét bevándorlók alapítják. 

Amit ezek a kutatások figyelmen kívül hagynak, az a bevándorlók sokszínűsége: egy diplomás programozó és egy kétkezi munkás egészen más hatással lehet új hazájára.

Egy friss műhelytanulmány a különböző képzettségű bevándorlók érkezésének politikai következményeit vizsgálja. Anna Maria Mayda (Georgetown University), Giovanni Peri (University of California, Davis) és Walter Steingress (Bank of Canada) megyei szinten (Amerikában 3000 megye van, csak Texasban 254!) vizsgálják a bevándorlók hatását a republikánusokra és demokratákra leadott szavazatok számára 1990 és 2010 között. A korábbi cikkekhez képest újdonság, hogy külön vizsgálják a képzettebb (legalább egyetemi végzettséggel rendelkező) és a kevésbé iskolázott (egyetemi végzettséggel nem rendelkező) bevándorlók hatását.

Ellentüntető a bevándorlók és szimpatizánsok 2018. május 1-jei menetén, Los AngelesbenFotó: DAVID MCNEW/AFP

Mivel a bevándorlók nyilván nem véletlenszerűen találják ki, hogy hol akarnak lakni, nem lehet csak úgy összehasonlítani, hogy hol, kire szavaznak. Nem lepődnék meg, ha sok jól képzett bevándorló költözne például San Francisco környékére, mert a helyi techcégek befogadóak, a lakosság pedig inkább liberális. De tévedés lenne azt állítani, hogy a helyiek azért lettek demokrata szavazók, mert sok magasan képzett bevándorló érkezett a Szilícium-völgybe. 

A szerzők a bevándorlás közgazdasági irodalmában jól ismert eszközhöz nyúltak: azt vizsgálták, hogy a különböző képzettségű bevándorlók érkezésekor hol éltek már az USA-ban ugyanabból a küldőországból érkezett bevándorlók. A magyar bevándorlók például nagyobb eséllyel költöznek oda, ahol már sok magyar bevándorló lakik, az etiópok pedig oda, ahol sok etióp. 

Ezzel a módszerrel a kutatók el tudták különíteni az utóbbi időszak bevándorlási hullámainak hatását a szavazási kedvre az általában vett befogadási hajlandóságtól. Az etióp-amerikaiak például majdnem mind Washington D.C.-ben laknak, az egyiptomi-amerikaiak viszont New Yorkot preferálják. Ha éppen Etiópiából jönnek tanult bevándorlók, akkor Washingtont éri ez a hatás, ha viszont Egyiptomból, akkor pedig New Yorkot.

A képzetlenebb lakosság tart a képzetlenebb bevándorlóktól

A kutatók arra jutottak, hogy a bevándorlók eredetétől függetlenül az iskolázott bevándorlók csökkentik a republikánus szavazók arányát (az eredeti amerikai állampolgárságú lakosság körében), miközben az alacsonyan képzett bevándorlók erősítik a pártot. Ez a hatás hangsúlyosabb azokban a megyékben, ahol eleve képzetlenebb a lakosság.

A szerzők szerint a republikánusok erősödésének 22 százalékát magyarázhatják a bevándorlók képettségbeli különbségei, és nagy valószínűséggel arról van szó, hogy a kevésbé iskolázott amerikaiak versenytársat látnak az alacsonyabban képzett bevándorlókban, miközben a tanult bevándorlókat hasznosnak látják.

A szerző a Harvard-egyetem PhD-hallgatója, további cikkeit itt olvashatja.

Mit művel Kína Afrikában?

Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?