A bevándorlók nem veszik el az amerikaiak munkáját, sőt munkahelyeket teremtenek

Korábban már írtam arról, hogy amikor az Egyesült Államokban kevesebb munkavállalói vízumot adtak ki külföldieknek, nem vettek fel helyettük amerikaiakat a cégek. Úgy tűnik tehát, hogy nem igaz, hogy a bevándorlók elvennék a helyiek munkáját. Egy most megjelent műhelytanulmány azt vizsgálja, hogy a bevándorlóknak mekkora szerepük van új cégek elindításában, tehát a munkahelyteremtésben.

Sari Pekkala Kerr (Wellesley College) és William Kerr (Harvard Business School) két új adatbázis segítségével azt térképezték fel, hány munkahelyet teremtenek a bevándorló vállalkozók. Arra jutottak, hogy az új cégek 25 százalékát bevándorlók alapítják, de hatalmas eltérések vannak a különböző államok között. Idahóban és Észak-Dakotában az új cégek kevesebb, mint 5 százalékát hozzák létre bevándorlók, míg Kaliforniában több mint 40 százalékát. A bevándorlók cégei a kutatók számítása szerint 16 millió álláshelyet teremtettek az Egyesült Államokban.

Oda-vissza működik a vidék felvirágzása, ha javul a közlekedés

Amikor a közlekedés fejlesztéséről, a kisebb települések elérhetőségének biztosításáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy ha több busz jár majd Szorgalmatosról Nyíregyházára, akkor több szorgalmas szorgalmatosi lakos jár majd be Nyíregyre dolgozni. Ma a 30 kilométeres út tömegközlekedéssel 45-60 percig tart, ha fél óra alatt bent lenne a vasút, világos, hogy javulnának a szorgalmatosiak életfeltételei.

Egy új német tanulmány szerint a jobb tömegközlekedés jótékony hatásai fordítva is érvényesülhetnek: sokan nagyobb és érdekesebb városokban szeretnek lakni, de ha javulnak a közlekedés feltételei, szívesebben járnak át kisebb településekre is dolgozni, több munkahely jöhet létre a kisebb városokban. Daniel Heuermann (Regensburgi Egyetem) és Johannes F. Schmieder (Boston University) azt vizsgálták, mi történt Németországban, amikor új gyorsvasút-állomások nyíltak kisebb településeken, és ezáltal jelentősen csökkent az időbeli távolság nagyobb városoktól.

A vasúti menetrendeket az összes német dolgozó adataival összekötve arra jutottak, hogy ha 1 százalékkal csökken két régió között az utazási idő, 0,25 százalékkal nő a két régió között ingázók száma. A hatás nagyobb része annak tudható be, hogy a dolgozók továbbra is a nagyobb városokban laknak, de többen elkezdenek kisebb városokban dolgozni.

Tehát az infrastuktúrafejlesztésből a távolabbi régiók és kisebb települések nyerhetnek, de nem (csak) azért, mert egyszerűbbé válik bejárni a központba, hanem mert könnyebben jutnak képzett munkaerőhőz.

Magasabb tankötelezettségi korhatár = kevesebb tiniterhesség

Magyarországon az elmúlt években csökkent a tankötelezettség korhatára 18 éves korról 16 éves korra. Ennek a változásnak számos hatása lehet, például valószínűleg képzetlenebbek lesznek a magyar dolgozók. Egy másik lehetséges hatás a korábbi családalapítás, amely tervezett vagy nem kívánt terhességekkel kezdődik.

Michael Geruso (University of Texas, Austin) és Heather Royer (University of California, Santa Barbara) munkájukban azt vizsgálták, hogy alakult ez az Egyesült Királyságban, ahol 1972-ben 15 éves korról 16 éves korra emelték a tankötelezettség korhatárát. (Disclaimer: Gerusóval nekem is van egy közös tanulmányom.)

A kutatók kihasználták, hogy azoknak, akik 1957 szeptemberében születtek, addig a félévig kellett iskolába járniuk, amikor 16 évesek lettek, akik viszont pont 1957 augusztusában születtek, már csak 15 éves korukig. Vagyis egy mindössze néhány napos eltérés a születési dátumokban akár féléves különbséghez is vezethetett az iskolapadban töltött időben.

Az első hatás, hogy jelentősen csökkent a tinédzserkori terhességek száma: 30 százalékkal kevesebben szültek 16-17 éves korukban azok közül, akiknek tovább kellett iskolába járniuk, miközben az abortuszok száma nem változott. A második hatás, hogy a tovább iskolába járó fiatalok nagyobb eséllyel házasodtak a saját korosztályukba tartozó képzettebb fiatalokkal.

Vagyis a tankötelezettség kiterjesztése, korhatárának emelése nem csak iskolázottabb népességhez vezet, de a családok szerkezetét is megváltoztatja, a korán születő gyerekek számát is csökkenti. Eközben viszont az összesen születő gyermekek száma nem csökkent, tehát nem született kevesebb gyerek, csak későbbre tolódott a gyerekvállalás. Vagyis elég egyértelműen pozitívnak tűnik a hatás.

A szerző a Harvard-egyetem PhD-hallgatója, további cikkeit itt olvashatja.