A NASA ráfordul a Földön kívüli élet kutatására, öt évet és 24 millió dollárt szánnak rá

Földönkívüliek után készül szaglászni három, a NASA által finanszírozott kutatócsoport is. Az amerikai űrkutatási hivatal összesen 24 millió dollárt és öt évet szán arra, hogy a különböző tudományterületeket képviselő kutatók kiderítsék: lehetséges-e egyáltalán, hogy a világűrben a földieken kívül is élnek élőlények.

A 24 millió dollár nem olyan jelentős összeg a NASA összesen 20,7 milliárd dolláros költségvetéséhez képest. 

Az egysejtű élőlények formálódását megelőző, úgynevezett prebiotikus molekulák keletkezését a legapróbb részletességig feltáró ENIGMA (Evolution of Nanomachines in Geospheres and Microbial Ancestors)  csapatot Paul Falkowski tengerbiológus vezeti majd. A csapat feladata az lesz, hogy kiderítse, hogyan keletkeztek az első földi fehérjék. 

Lehet-e élet máshol is abból, amiből a Földön lett?Fotó: Youtube

A Kate Freeman geológusprofesszor vezette ACIR (Astrobiology Center for Isotopologue Research) tagjai hagyományos mintagyűjtésből származó és big data adatok alapján a szerves molekulák keletkezésének alapjaira keresik majd a választ.

Végül, de korántsem utolsó sorban, a NASA saját kutatólaborja, a JPL (Jet Propulsion Laboratory) a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán jelenlegi feltételezések szerint élhető környezetének rejtett zugait fogja a legapróbb részletekig vizsgálni. A Rosaly Lopes űrkutató által vezetett csapat a 2004-től tavaly szeptemberig tartó Cassini-Huygens küldetés tapasztalatait hasznosítja majd. A Titánt 13 évig megfigyelő műholdat azért küldték a Szaturnuszhoz, mert feltételezték, hogy annak holdján hasonló lehet a légköri kémia, mint amilyen a Földön nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt, az élet kialakulásának hajnalán volt.

A biológusok, geológusok és űrkutatók összehangolt munkáját indokolhatja egyebek mellett a földi élet keletkezéséről szóló két uralkodó hipotézis. Az első szerint az egy- majd többsejtű élőlények kifejlődésének kiindulási pontjául szolgáló nukleinsavak és fehérjék merő véletlen folytán álltak össze bonyolultabb rendszerekké. A másik teória szerint a világűrből a Földbe csapódó aszteroidák a felszínükön hordozott szerves molekulák révén szabályszerűen beoltották a Földet. Ezt pedig máshol bármikor megtehetik újra. Az élet kelektezésének lehetőségeit az alábbi videón Stephen Hawking szavaival magyarázzák el.

A NASA közreműködésével is készített animációs filmben pedig így vezetik le ugyanezt: