Ünnepélyes esküt tett hétfőn Jim Bridenstine, a NASA 13. vezetője. Bridenstine-t Mike Pence, az Egyesült Államok alelnöke iktatta be az űrügynökség washingtoni központjában. A közismert klímaszkeptikus Bridenstine ezzel a NASA tíz telephelyén dolgozó összesen 18 ezer alkalmazott főnöke lett. Az ünnepségen élő adásban mindjárt bejelentkezett három NASA-munkatárs, a Nemzetközi Űrállomás asztronautái, Scott Tingle, Drew Feustel és Ricky Arnold is, akik gratuláltak Brindestine-nak, és űrélményeikről sztoriztak.

Pence azt mondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy Donald Trump elnök nevében nyithat új fejezetet az amerikai űrkutatás történetében. Az alelnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok megújítja vezető pozícióját az űrben, és ehhez nagyívű terveket is felvázolt: „amerikai űrhajósokat küldünk vissza a Holdra, utána pedig nemzetközi és kereskedelmi partnereinkkel megteremtjük a feltételeket, hogy amerikaiakat juttathassunk a Marsra. És a NASA mutatja majd az irányt.”

A NASA azóta működött vezető nélkül, hogy a korábbi űrhajós Charles Bolden lemondott a pozícióról azon a napon, amikor Donald Trump elfoglalta hivatalát. A megbízott főnök, Robert Lightfoot márciusban jelentette be, hogy szeretne visszavonulni. Így bizonyos szempontból sokan várták is a 42 éves Bridenstine kinevezését, amit a Szenátus április 19-én szavazott meg.

A Trumphoz messzemenőkig hű republikánus politikus korábban Oklahomát képviselte a Képviselőházban, és tagja volt a fegyveres testületekkel, illetve a tudománnyal, űrkutatással és technológiával foglalkozó bizottságoknak. Emellett az USA haditengerészetének tartalékos pilótája, korábban a Tulsai Légi- és Űrmúzeum és Planetárium ügyvezető igazgatója volt.

A beiktatáson Bridenstine a kötelező lelkesítő körök után – „vezetünk, felfedezünk, utat törünk, isnpirálunk” – arról is beszélt, mire fordítják majd azt a 20,7 milliárd dollárt, amelyet hosszadalmas tárgyalások után márciusban különítettek el a NASA-nak a 2018-as pénzügyi évre, és több mint 1,6 milliárd dollárral meghaladja az ügynökség által eredetileg igényelt összeget. „Az immár törvénybe iktatott összeg lehetővé teszi, hogy az emberi űrutazásra koncentráljuk, és kiterjesszük együttműködésünket kereskedelmi és nemzetközi partnereinkkel. Folytathatjuk munkánkat a tudományos sikerek és repüléstudományi áttörések érdekében.”

Bridenstine harca a klíma ellen

Bridenstine kinevezését heves viták előzték meg, mivel a korábbi képviselő egészen áprilisi Szenátus-beli meghallgatásáig fennen hangoztatta klímaszkeptikus nézeteit. Így sokan attól tartottak, hogy Trump törekvéseivel összhangban visszafogja a jelenleg még a NASA tevékenységei közé tartozó földi klímakutatást, amely az ügynökség költségvetéséből kevesebb mint 2 milliárd dollárt visz el. A 2019-es költségvetés tervezetében a Trump-kormányzat megint csak arra tett javaslatot, hogy a NASA földi tudományos programjai közül négyet állítsanak le. Ugyanezt vetették fel 2018-ra is, de a Kongresszus leszavazta a javaslatot, amit egyébként Bridenstine politikusként támogatott.

Íme Bridenstine néhány klímaszkeptikus pillanata:

• 2013. júniusban a képviselő Barack Obama akkori elnök bocsánatkérését várja, amiért az harmincszor annyi pénzt költ klímakutatásra, mint időjárás-előrejelzésre (a számítás megkérdőjelezhető adatokon alapult), miközben Oklahomát súlyos tornádók sújtják.
  
• 2016. februárban a képviselőház tudományos bizottságának tagjaként ellenezte, hogy a kormány az előző év végén aláírta a klímavédelemről szóló párizsi egyezményt (amiből aztán a ciklusváltás után Trump ki is hátrált).
  
• Egy 2016-os interjúban az Aerospace American című magazinnak úgy fogalmazott: „szerintem a klíma változik. Mindig is változott. Voltak idők bőven a belsőégésű motor feltalálása előtt, amikor a Föld jóval melegebb volt, mint ma.” Igaz, hozzátette, hogy semmi kifogása az ellen, hogy kutassák az esetleges emberi szerepet a Föld felmlegedésében. Ugyanitt azt mondta, az USA kibocsátása mit sem számít, amíg olyan óriás szennyezők nem változtatnak a fosszilis üzemanyagok használatán, mint Kína, Oroszország és India. „Miért akarunk még több kárt okozni a gazdaságunknak, amikor senki más nem teszi ezt?”
  

Bridenstine a novemberi meghallgatáson mindenesetre változtatott korábbi véleményén, és elismerte, hogy az emberiségnek köze lehet a klímaváltozáshoz, odáig azonban nem merészkedett, hogy az emberi tevékenység az aggasztó időjárási jelenségek elsődleges oka lehet. A NASA, a szervezet, amelynek élére most kinevezték, már korábban világossá tette ezzel ellentétes álláspontját: „95 százalékos valószínűséggel az elmúlt bő 50 évben folytatott emberi tevékenység melegítette fel Földünket” – idézi honlapján az ügynökség egy 2014-es kormányközi bizottság 1300 független tudós véleményére alapozott nyilatkozatát.

Jön a politikus NASA?

Bridenstine nemcsak klímaügyben, hanem más konzervatív forró témákban is szívesen hallatta hangját, amióta 2012-ben bekerült a Képviselőházba, és ezt az orra alá is dörgölték a novemberi meghallgatáson. Fejest ugrott a bevándorlásról és a nemzetbiztonságról szóló vitákba, és tagja volt a Freedom Caucus nevű szélsőrepublikánus bizottságnak, amely nemcsak a demokrata, hanem republikánus képviselőkkel is harcba szállt, ha azok kétpárti konszenzusos álláspontot képviseltek.

A NASA hagyományosan az amerikai kormány legkevésbé átpolitizált ügynökségei közé tartozik. Rendszerint mindkét párt támogatását élvezi, és nem politikusokat szoktak az élére kinevezni, a tipikus NASA-vezér tapasztalt mérnök, egykori űrhajós, vagy óriási pénzek mozgatásában jártas hivatalnok. Meghallgatásán Bridenstine azzal védekezett, hogy „számos nehéz üggyel kellett foglalkoznom, és olyan hatékonyan képviseltem a választóimat, ahogy csak tudtam. Nagyon más Oklahoma első kerületét képviselni és a NASA-t vezetni.”

Bridenstine republikánus pártolói szerint nem helyes felemlegetni a volt képviselő korábbi politikai nyilatkozatait, amikor éppen a pártatlan ügynökség új vezetőjéről tárgyalnak.

A kampánytémáktól eltekintve valójában két ügy lehet vízválasztó a NASA jövőbeli irányítását illetően. Az egyik a már említett klímatudomány, mivel jelen pillanatban a NASA rendelkezik a legnagyobb műholdrendszerrel, amely a klímakutatásokhoz adatokat szolgáltat. Amellett, hogy a meghallgatáson az akkor még leendő új NASA-főnök elismerte, hogy az emberi tevékenység is szerepet játszhat a klímaváltozásban, azt is megígérte, hogy megvédi a klímakutatást, és irányítása alatt az ügynökségnél tudományosan megalapozott döntések születnek majd. Arra ugyanakkor nem adott magyarázatot, hogy miként változott meg a véleménye.

A másik jelentős téma, hogy az új vezető milyen kapcsolatot ápol majd a NASA 18 ezer munkatársával az után, hogy megvédte Trumpot, amikor nyilvánosságra kerültek az elnökjelölt hírhedt mondatai arról, hogyan kell bánni a nőkkel (grab ‘em by the pussy), a homoszexualitást pedig nyilvánosan erkölcstelennek nevezte. A meghallgatáson Bridenstine nem adott egyenes felelet a meleg és a női munkatársakkal kapcsolatos kérdésekre, hanem olyan válaszokat adott, mint például „minden emberi lény értékes”.

Ez az ő Szputnyik-pillanata

Bár cégirányítási és technológiai kérdésekben a korábbi NASA-vezetőkhöz képest Bridenstine kevés tapasztalattal rendelkezik, kongresszusi előélete az ügynökség előnyére válhat. Az alsóházi múlt elősegítheti, hogy kezelje a NASA legnagyobb problémáját, ti. azt, hogy kisajtolja a törvényhozókból a küldetésekhez szükséges anyagi fedezetet.

Bridenstine-nak az iparágban is jelentős számú támogatója van, miután a Kongresszusban lelkes híve volt a SpaceX-nek és más hasonló, kereskedelmi célú űrkutatásban érdekelt cégeknek. 2016-ban lelkes szavak („ez a mi Szputnyik-pillanatunk”) kíséretében terjesztette be törvényjavaslatát az „űrreneszánszról”, ami azonban elbukott. Ugyancsak támogatta két NASA-zászlóshajó, a Space Launch System és az Orion űrhajó fejlesztését. Bridenstine mellett hitett tett a Mars Társaság és más űrszervezetek, amelyek szerint az új vezető majd feltölti energiával az űrügynökség fáradt rendszereit.