A gravitációs hullámokat a jelenlegi berendezéseknél is érzékenyebben észlelő, évek óta tervezett detektor Olaszországban vagy Hollandiában épülhet meg.
A sci-fi és fantasy történetek kedvelt eleme az időutazás, ami a legkülönbözőbb áltechnológiai megoldásokra késztette az írókat. Ezeket a fiktív szerkezeteket rangsorolták most a Vissza a jövőbe fluxuskondenzátorától H. G. Wells cyberpunk masináján át a Skynet gigantikus időgépéig.
A Cambridge-ben dolgozó Lakatos András és Szebényi Kornélia az izombénuláshoz és kognitív hanyatláshoz vezető neurológiai spektrumbetegségek terápiáját lehetővé tevő kutatási módszert dolgozott ki. A cerebrális organoidnak nevezett miniagyakat ALS/FTD-betegek őssejtjeit felhasználva hozták létre.
Az új-mexikói Very Large Array rádióteleszkóppal az M87-ről több különböző hullámhosszon készített felvételek szerint a dugóhúzó alakban rendeződő sugárnyaláb hossza mintegy 8000 fényév.
A Nobel-díjas magyar fizikus csaknem 90 éves elméletére újszerű kísérleti módszerrel először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni, ráadásul két független kutatócsoportnak. Mi készteti arra az elektronokat, hogy mozdulatlanná merevedve rácsba rendeződjenek?
A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.
A három éve elhunyt legendás elméleti fizikus iratain és személyes tárgyain a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár és a londoni Természettudományi Múzeum osztozik.
A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?
Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.
Az ég szemlélésének napi gyakorlata már régen nem része a filozófiának, megszűnése a csillagászatban azonban új jelenség: a digitális technológia általánossá válásának következménye. „Az ég megfigyelőinek korszaka ezzel véget ér – írja Aleks Scholz – az új eget mérnökök és programozók »alkotják«”.
Gyomlálás? Nem játszhatnánk inkább Legyen ön is milliomost?
A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
„Én majd a háttérben ücsörgök, és hagyom az embereket gyűlölni egymást és harcolni” – érvel a mesterséges intelligencia, amely azt a feladatot kapta, hogy győzze meg az olvasókat: nem veszélyes az emberiségre. A cikkben leszólja a Microsoftot, és Gandhit is idéz.
Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt az univerzumban a mikrohullámú háttérsugárzás kialakulása előtt, de a Max Planck Intézetben dolgozó Ijjas Anna nevével is fémjelzett új elmélet más magyarázatot ad a világ kezdetére, mint az ősrobbanást feltételező teória.
A 20. század tudományos eredményeit ünneplő aukcióban egy Nobel-díjjal járó érmet, a villanykörte felfedezésének teljes dokumentációját és Stephen Hawking A Simpson család-beli figuráját is meg lehet kaparintani.
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de néha nem árt, ha a tudományban is szabadon engedjük fantáziánkat.
Egy hete hunyt el Freeman Dyson brit matematikus, fizikus, a jövő tudományának apostola, aki fákat álmodott az űrbe, és megmentette az emberiséget. 96 éves volt.
Guilhem 'Pone' Gallart-t 2015-ben diagnosztizálták ALS-sel, két évre rá teljesen lebénult. Ez nem vette el, sőt fokozta az alkotókedvét, de kellett a technológia segítsége is. Új albuma óda Kate Bush-hoz.
A science fiction mindig élénken reagált a korszellemre: régebben az emberek izgalommal tekintettek a 21. század felé, mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a jövőt ugyanúgy unjuk, mint a jelent. Ha mégis a 22. századra gondolunk, szinte kizárólag disztópiákat tudunk elképzelni, sőt William Gibson szerint eleve egy disztópiában élünk.
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
Világszerte hatalmas visszhangot keltett a debreceni Atommagkutató Intézet magyar kutatócsoportjának bejelentése, miszerint másodjára is kimutattak egy eddig ismeretlen részecskét, az X17-et. Miközben sokak szerint Nobel-díjat ér a felfedezés, mások mérési vagy statisztikai hibák lehetőségeire figyelmeztetnek.
Peter Scott-Morgannek elvben már csak hónapjai vannak hátra, de a legmodernebb technológiákkal igyekeznek életben tartani. A kutatón egy sor műtétet hajtottak már végre, és bár a testéről már lemondott, reményei szerint digitálisan még nagyon sokáig aktív lesz a tudata.
Nem tudják, mi az, és azt sem, hogy miből lett. A sötétséget próbálja oszlatni a sötét anyag keletkezéséről alkotott új elmélet.
Az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is tagja annak a nemzetközi csapatnak, amelynek először sikerült megfigyelnie a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisát.
Nagy a kereslet a híres emberek halálát okozó fegyverekre: a Van Gogh halálához köthető fegyver több mint 42 millió forintot ért, de ez meg sem közelíti annak a revolvernek az árát, amit Paul Verlaine fogott rá szerelmére és költőtársára.
Ellentétben az űrbeli Teslával, a kabrió Lada-modell már földet ért, Dmitrij Rogozin orosz űrtisztviselő karton hasonmásával együtt.
Hanghullámokkal szimulált fekete lyukkal igazolta az eddig csak elméletileg levezetett Hawking-sugárzást egy izraeli kutatócsoport. Egyszersmind azt is, hogy a kvantumfolyamatok valóban lehetőséget adnak olyan jelenségekre, amelyek a klasszikus fizika szerint lehetetlenek.
Már több mint 30 ország és az ENSZ főtitkára is kinyilatkoztatta, hogy az autonóm halálos fegyvereket még azelőtt be kellene tiltani, hogy hadrendbe állítanák őket. De be lehet tiltani valamit, ami még nem is létezik? Erről beszéltek a Campaign to Stop Killer Robots mozgalom hazai képviselői csütörtökön a CEU-n.
Bármennyire is keresték, a japán csillagászok csak egyet találtak a Stephen Hawking által feltételezett sok ezernyi ősi fekete lyukból, amelyek a tavaly elhunyt elméleti fizikus szerint a sötét anyagot is létrehozhatták.
Az Event Horizon Telescope rádiótávcső-rendszere az M87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjáról készített felvételt.
Mit mond a Biblia a pí-ről, hol kerül elő a tizedesjegyek sorában hat darab kilences, és hány napig tart 22 billió tizedesjegy kiszámolása? Megannyi jogos kérdés, ami a π-napon az emberben felmerül.
Hawking kedvenc egyenletét ábrázolja a különleges érme – a 22 karátos, 300 ezer forintot érő változatot már mind elkapkodták.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
A magyaroknál a politika és a sport volt az első helyen, de a paprikás krumpli receptjéhez is sokaknak kell a segítség. A világ közvéleményét leginkább a váratlan halálesetek izgatják, legalábbis a legnépszerűbb 2018-as Google-keresések alapján.
A tudományos életből keres már elhunyt szereplőt a Bank of England az új ötvenfontosra. Szavazni sajnos nem, jelölni azonban még lehet.
Stephen Hawking is megmondta, hogy a jövőnk más bolygókon van, de a kapzsiság lesz a vesztünk – a National Geographic sorozata, a Mars 2. évadja éppen ezt fejtegeti.
De még a világhírű elméleti fizikus Alpha Industries típusú bomberdzsekije is megért valakinek 40 ezer fontot a Christie's árverésén.
Több tanulmány után tegnap posztumusz könyve is megjelent az idén márciusban elhunyt brit elméleti fizikusnak. Állítólag ez most már tényleg az utolsó.
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Elbúcsúztatták a március 14-én elhunyt Hawkingot a westminsteri apátságban, ahonnan a fizikus Vangelis zenéjére illesztett szavait egy 3500 fényévnyire lévő fekete lyuk felé irányították.
Tengerbiológusok, geológusok és űrkutatók próbálják majd kideríteni, élhetnek-e, és ha igen, hol lehetnek a földönkívüliek.
A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.
A fekete lyukakról szóló új elmélettel jelentkezett Nikodem Popławski lengyel elméleti fizikus. Más úton, de ugyanoda lyukad ki, mint Stephen Hawking a halála előtt pár nappal megjelent, testamentumnak is beillő tanulmányában.
A VSS Unity csütörtökön először gyújtotta be a hajtóműveit, és ezzel a 2014-es halálos balesettel végződő teszt után újra él a Virgin Galactic űrprogramja.
A multiverzum műszeres mérhetőségét és a világegyetem mindenképpen bekövetkező pusztulását matematikailag bizonyító tanulmány volt Stephen Hawking utolsó munkája.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
Stephen Hawking fél évszázadon át haldokoklott, mégis helytállt férjként, apaként, fizikusként és popsztárként is. Korunk legismertebb fizikusa szerdán halt meg.