Kolosszális fekete lyuk ütközés erősíti meg Stephen Hawking 50 évvel ezelőtti elméletét
A két fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat január 14-én figyelték meg az amerikai LIGO detektorok.
A két fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat január 14-én figyelték meg az amerikai LIGO detektorok.
Egy új elmélet szerint a fekete lyukak ütközésének aszteroida méretű maradványai betekintést engednek a téridő kvantumszerkezetébe, egy új fizika alapjait megteremtve.
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Egy most publikált elméleti modell szerint az emberiség által lakott világegyetem nem az az optimális közeg, amelyben egyszerre többféle életforma is kialakulhatna.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
Musk szerint a tesztalany gyógyulása jól halad, és a kezdeti eredmények „ígéretes neurontüske-aktivitást mutatnak”. További részleteket viszont nem osztott meg a cég, így gyanítható, hogy a bejelentés inkább marketingfogás, mint kézzelfogható tudományos eredmény.
Sam Altman, az OpenAI nemrég kirúgott vezére szerint a ChatGPT mögött álló modellek további áttörés nélkül nem vezetnek el az általános mesterséges intelligenciához vagy a szuperintelligenciához. Az MTA múlt heti konferenciáján részt vevő filozófusok is amellett érveltek, hogy jelenlegi formájában az AI nem érhet fel az emberi gondolkodáshoz.
Analógtól a digitálisig, a kozmikus frekvenciáktól az uránüveggel gerjesztettig a fény szinte valamennyi spektruma szerepet kap a budapesti Light Art Museum csütörtöktől látogatható kortárs képzőművészeti tárlatán.
Az elméleti fizikus Richard Feynman már 25 évesen Oppenheimerrel, Teller Edével és Neumann Jánossal dolgozott a Manhattan-terven, de később élvezetes előadásai tették igazán ismertté – na meg a Nobel-díja.
Thomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora a napokban megjelent kötetében részletezi, hogy a részecskefizika által vizsgált mérettartományban egy ilyen objektum nem jelent veszélyt.
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
A csütörtökön elhunyt brit királynő koronázása a televízós élő adások technikájának úttörője volt, de II. Erzsébet azóta a Youtube-ot, a Twittert, az Instagramot és Zoomot is meghódította. A tudományos szervezetek szerint nem volt korábban olyan brit uralkodó, aki ilyen érdeklődéssel támogatta a munkájukat.
A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.