hawking

Tényleg elpusztítja az emberiséget a mesterséges intelligencia?

A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.

Álmomban Schrödinger macskái voltam, és túléltem egymást

A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?

A tudomány nem lehet lájkmágnes

Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.

Közel a fizika leghíresebb paradoxonjának megoldása – vagy mégsem?

A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.

A fizikusok a szépség bűvöletében élnek, és közben eltávolodtak a természet megértésétől

Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.

A Big Bounce lenne az új Big Bang?

Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt az univerzumban a mikrohullámú háttérsugárzás kialakulása előtt, de a Max Planck Intézetben dolgozó Ijjas Anna nevével is fémjelzett új elmélet más magyarázatot ad a világ kezdetére, mint az ősrobbanást feltételező teória.

Erre kerestek a magyarok a Google-ben 2018-ban

A magyaroknál a politika és a sport volt az első helyen, de a paprikás krumpli receptjéhez is sokaknak kell a segítség. A világ közvéleményét leginkább a váratlan halálesetek izgatják, legalábbis a legnépszerűbb 2018-as Google-keresések alapján.

Stephen Hawking testamentuma szerint az univerzum egyszerűbb srófra jár, mint azt eddig gondolták

A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.