Trump fegyverszünetet kötött a vámháborúban – ezek a cégek máris nagyot nyertek
Washington és Peking szélesebb körű kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, és erre az időre felfüggeszti a védővámokat – jelentette be Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter vasárnap, miután Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök tűzszünetet kötött az év elején kirobbant kereskedelmi háborúban. Az Investor's Business Daily szerint a szankciók felfüggesztésének hírére több olyan amerikai óriásvállalat részvényeinek árfolyama is emelkedett a New York-i tőzsdén, amelyek megsínylették a kereskedelmi háború első hadmozdulatait.
A Kínából az Egyesült Államokba érkező acélt 25 százalékos, az alumíniumot pedig 10 százalékos büntetővámmal sújtó szankciók a repülőgépgyártó Boeinget is érzékenyen érintették. A belengetett pekingi válaszintézkedések pedig tetézték a várható veszteségeket, mivel az óriásvállalat 1,1 billió dollár értékben írt alá szállítási megállapodásokat Kínával a következő 20 évre. A Boeing papírjai azonnal 3,6 százalékos emelkedéssel reagáltak a bejelentésre.
A világ legnagyobb építőipari és bányagépgyártója, a Caterpillar tavaly írt alá a China Energy Investmenttel egy öt évre szóló megállapodást, aminek alapján jókora szeletet hasíthat ki az elkövetkező évek infrastrukturális fejlesztéseiből – közel 1 billió dollár összértékű projektekről van szó, egyebek mellett az ókori Selyemút nyomvonalát követő sztráda megépítését is tervezik. A kereskedelmi háború azonban a Caterpillar számításait is keresztbe húzta volna. A cég papírjainak árfolyama a tűzszünet kihirdetésének másnapján nem véletlenül nőtt 2,1 százalékkal.
A John Deere márkanevű traktorjairól ismert mezőgazdasági gépgyártó Deere & Company szintén a vesztesek egyikének számított, ahogy a üzenőcetlitől az áttetsző ragasztószalagig terjedő termékpalettája 10 százalékát a kínai piacon értékesítő 3M is. A Deere & Co árfolyama 2, a 3M papírjai pedig 1,4 százalékos növekedést produkáltak a hét elején.
Vesztett az amerikai acél?
Bár Donald Trump legfőbb érve az volt az év elején, hogy az Egyesült Államok 335 milliárd dollárral többet vásárol Kínától, mint Kína Amerikától, és a kereskedelmi deficit csökkentése áll a szankciók hátterében, az amerikai elnök érvei között mindig is szerepelt az amerikai acélipar protekcionista védelme is. A fegyverszünettel és a védővámok felfüggesztésével ez a védelem megszűnt, az eddig magasan jegyzett US Steel Corporation részvényárfolyama pedig azonnal bezuhant.
A ZTE sorsa továbbra is bizonytalan
A Kína ellen indított háború korábbi fejezetében még csak arról volt szó, hogy Trump segít megmenteni a még a védővámok becikkelyezése előtt a tönk szélére szorított kínai mobilgyártó-óriás ZTE-t. Május elején az elnök szokása szerint a Twitteren közölte, hogy a kínai elnökkel együttműködve segít „gyorsan visszatérni az üzletbe” az alig egy hónappal korábban totális amerikai embargóval büntetett óriásvállalatnak.
A Wall Street Journal a hét elején azt írta, hogy az amerikai kormányzat megegyezésre jutott, és a megállapodás szerint az Egyesült Államok visszavonná a kínai társaságot érintő szankciókat, de pénzbüntetéssel sújtaná a céget. Donald Trump másnapra a CNBC-nek már letagadta, hogy bármi megállapodást kötött volna. „Nincs megállapodás”, „meglátjuk, hogy mi történik”, bár azt hozzátette, hogy az 1,3 milliárd dolláros büntetést mindenképp bevasaltatná a ZTE-től.
Áprilisban az amerikai kereskedelmi minisztérium azért tiltotta meg az elkövetkező hét évre, hogy amerikai vállalatok alkatrészeket vagy szoftvereket szállítsanak be a Huawei után Kína második legnagyobb telekommunikációs eszközöket előállító cégének, mert kiderült, hogy a ZTE ígérete ellenére továbbra is üzletelt Észak-Koreában és Iránban, miközben eszközei tele vannak amerikai technológiával.
A kereskedelmi háború technológiai frontjának veszteségeiről itt írtunk korábban:
A büntetővámok bevezetéséről pedig itt számoltunk be részletesebben: