
Miről szól a chipháború, és meg lehet-e állítani Kína fejlődését a szankciókkal?
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A hivatalok három évet kaptak, hogy kiirtsák az irodákból az amerikai technológiát. Ez lenne a nagy fordulópont, ahol Kína csipgyártó nagyhatalommá válik?
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
Az USA és Kína háborújában India áll nyerésre.
Feszült a viszony a kínai mobilgyártó és Amerika között, Kína pakisztáni nagykövete ezért is érezhette úgy, hogy egy vicces tweetben égeti be a rivális Apple-t. Az üzenetet az iPhone-járól küldte.
Trump vámjai az Apple kínai beszállítóit büntetik, Kína viszontvámjai pedig az Apple-részvényeket gyengítik, így a drágább iPhone-ok miatt a vásárlók mindenképpen pórul járnak a nagyhatalmak kereskedelmi háborújában.
A Tencentnek a kínai kormány tiltotta meg, hogy hozzáférést biztosítson az epizódhoz Kínában, és ennek az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus az oka – állítja a televíziós csatorna.
Az amerikai kormányzat a Boeing konkurense, a francia Airbus állami támogatása miatt fenyeget az EU-t sújtó szankciókkal. A Kínával szemben hozott intézkedésekhez képest ugyanakkor törpe összegekről van szó.
Bár Kína gazdasága továbbra is évi 6,5 százalékos növekedésben van, a fél százalékos visszaesés az egész világra kihat. A kínai a globális gazdaság harmadát jelenti.
Több mint egy év után ismét személyesen találkozott egymással a kínai és az amerikai elnök, és működött köztük a kémia. A befektetők egy időre megkönnyebbülhetnek, de ma még hiba lenne azt mondani, hogy véget ért a háború a két nagyhatalom között.
Holch Gábor szerint, aki 16 éve dolgozik tanácsadóként Kínában, az ország sokkal inkább függ a baráti és ellenséges országokkal folytatott gazdasági együttműködéstől, mint azt szeretné, vagy amennyire azt hivatalosan elismeri. De hogy mi lesz a kínai-amerikai kereskedelmi háború eredménye, azt egyelőre nehéz megjósolni.
Mélyebbre ásták lövészárkaikat a Kína és az Egyesült Államok között kirobbant kereskedelmi háború résztvevői. Augusztustól újabb vámok jönnek.
Az amerikai elnök Kína után az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra is kiterjesztette az acél- és alumíniumimport csökkentését célzó vámtarifáit. Mindennek az amerikai gazdaság láthatja kárát.
A Boeing, a Caterpillar, a Deer és a 3M részvényei is szárnyalni kezdtek a tőzsdén, miután a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Kínával szembeni büntetőszankciókat. A védővámok oltalmát élvező amerikai acélipar viszont máris bukott a fegyverszüneten.
A 16 legnagyobb amerikai technológiai cég bevételeinek közel negyede származik Kínából. A legtöbbet az Apple és az Intel bukja az elnök által bejelentett, a kínai importot sújtó büntetővámokkal.