A japán buddhisták kevesebbet adakoznak, ha robot olvassa fel a tanításokat, az amerikai keresztények pedig kevésbé tartják hitelesnek a mesterséges intelligencia által írt prédikációkat.
Az európai szabályozó testületek dolgoznak a törvényi háttéren, és a vállalatok is ezt sürgetik, csakhogy nincs az a tempó, ami elég gyors lenne a technológia fejlődéséhez képest, derült ki a héten Brüsszelben megrendezett Grow Digital konferencián.
Munkaerőhiány, sebességnövelés, pontosság és hatékonyságfokozás – a termelővállalatok nap mint nap azért küzdenek, hogy leszorítsák a ciklusidőt, miközben a minőséget maximalizálják. Ebben a versenyben pedig úgy kell érvényesülniük, hogy nincs elég szakember, égető az alapanyaghiány és tanulni sincs sok idő.
Gépi látással, kamerákkal túl költséges meghatározni a tárgyak helyzetét, ezért a Stanford Egyetem munkatársai a hallásban, vagyis az olcsó mikrofonokban rejlő lehetőségeket vizsgálják. Kulcscsomót, csipszet és tollat már megtalálnak a robotjukkal egy zsúfolt táskában, de a ruhákkal még meggyűlik a bajuk.
Az automatizáció leginkább a Fejér, Komárom-Esztergom és Vas megyei munkavállalókat érintheti Magyarországon. Aki megfelelő tudással lép a munkaerőpiacra, annak nem kell aggódnia – de éppen itt mutatkoznak meg a magyar oktatási rendszer fájó hiányosságai.
Majdnem teljes titok lengi körül a kínai oktatás digitalizálására irányuló törekvéseket. Annyi bizonyos, hogy 120 millió diák kapja az osztályzatai egy részét egy önfejlesztő géptől.
A magyarok a kutatások szerint az átlagosnál is jobban rühellik a robotokat, pedig az automatizálás elkerülhetetlen, és jól is ki lehet jönni belőle, állítják az amerikai McKinsey elemzői. A cég német robotszakértője, Solveigh Hieronimus Budapesten beszélt a Qubitnek a gépek előnyeiről.