Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.
Az ősi budai vár rejtélyeiről és a Föld Pilisben dobogó szívéről Laszlovszky József régészt kérdeztük, aki csütörtök este a CEU Határtalan tudás című rendezvényén több kutatótársával együtt ismerteti a régészetet a 21. században segítő technológiák és a közösségi régészet szerepét.
A megismeréstudomány hazai nagyágyúja szerint mások utánzásának képessége egyszerre felelős a hatékony emberi tanulásért és azért, hogy nem nagyon kételkedünk a véleményformálók hitelességében. Az emberiség kognitív fejlődésére jellemző gyors tanulás ára viszont az lehet, hogy csökken a kreativitás.
A Balázs Béla-díjas fotóművész szerint nincs értelme félteni a szakmai sikereket, boldog, hogy életműve a Fortepan gyűjtemény része. Az államszocializmusban Urbán volt a magyar alvilág első számú krónikása: drogosokról, punkokról, fiatalkorú elítéltekről és csövesekről készített képeket, és ő fotózott először terhességmegszakítást, szipusokat, amputált fiatalokat.
Tökéletesen biztonságos technológia sosem fog létezni, mondja az önvezető autókról a University College London professzora, hiszen most még azt sem tudjuk, hogy milyen szintet kell elérni, hogy azt mondhassuk, ez már elég biztonságos.
A politika, a piac, a nép vagy egyetlen programozó dönt majd arról, mit tegyen egy önvezető autó, ha baleset fenyeget? Miért nem feltétlenül jó a kevesebb közúti baleset gazdasági és egészségügyi szempontból? Mi lesz a kamionsofőrökkel? Aki válaszol: Patrick Lin filozófus, robotetikus.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
Egy emberöltőt kellett várnia, hogy bebizonyosodjon: módszerével valóban mérhetők a gravitációs hullámok. Rainer Weisst nem az akadályok leküzdése, hanem a kísérletezési szenvedély és a jó munkahelyi hangulat hajtotta.
Budapesten járt a reformpedagógia világhírű apostola, Sugata Mitra, aki szerint nem biztos, hogy a tanári intézményt teljesen fel kell számolni, az viszont biztos, hogy a pedagógusoknak nagyon komolyan kellene venni az alkalmazkodást. Bónusz: Halácsy Péter, a Prezi és a Budapest School alapítója.
Egyszerű, aranyos kis növénynek tűnik a padlizsán, története mégis izgalmasabb egy jó kriminél. Poczai Péter egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként segített feltérképezni a padlizsán kalandos világ körüli útját. De mi a retek az a belénd csucsor?
A mesterséges intelligencia megalkotásához is közelebb vihet az az 1,2 milliárd szónál tartó Pázmány Korpusz, amin Prószéky Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a Morphologic szoftvercég alapítója és MTA kutatócsoportja dolgozik. De mikor tanul már meg a gép magyarul?
A magyarok a kutatások szerint az átlagosnál is jobban rühellik a robotokat, pedig az automatizálás elkerülhetetlen, és jól is ki lehet jönni belőle, állítják az amerikai McKinsey elemzői. A cég német robotszakértője, Solveigh Hieronimus Budapesten beszélt a Qubitnek a gépek előnyeiről.
A friss Erdős Pál-díjas matematikus, Csóka Endre elmeséli, hogyan jutott a társasjátékoktól a gráfelméletig, miért jó a szegregált oktatás, lehet-e politizálniuk a kutatóknak, és hogy mateknemzet-e Magyarország.
Wolfenstein 3D, Doom, Quake – ha csak ennyiből állna az életműve, már a halhatatlanok között lenne a helye John Romerónak, a kilencvenes évek talán legfontosabb videojátékos alakjának, aki a külsőjét meghatározó rocksztár-imázst az alkohol és a drogok helyett inkább Ferrarikkal támasztja alá.