interjú

Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj

Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.

Kertész János: A gazdaságfizika nem olyan abszurd, mint amilyennek elsőre hangzik

A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?

Galántai Zoltán: Az evolúció törvényei nem szükségképpen vezetnek az értelem és a civilizáció kialakulásához

A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.

Csaba László: Egészen biztosan lehet tudni, hogy a következő válság nagyobb lesz, mint az előző volt

Magyarország egykori éllovas pozíciója az előző évtizedben elveszett, a mostani pedig egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk, állítja Csaba László akadémikus, a CEU közgazdaságtan-professzora, az egyetem Határtalan tudás rendezvénysorozatának ma esti fő előadója.

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.

Magyar kutató: A jövő elképzelhetetlen atom nélkül

A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.

Urbán Tamás: Egyetlen kikötésem van, az emberek szemét nem lehet kitakarni

A Balázs Béla-díjas fotóművész szerint nincs értelme félteni a szakmai sikereket, boldog, hogy életműve a Fortepan gyűjtemény része. Az államszocializmusban Urbán volt a magyar alvilág első számú krónikása: drogosokról, punkokról, fiatalkorú elítéltekről és csövesekről készített képeket, és ő fotózott először terhességmegszakítást, szipusokat, amputált fiatalokat.

Drasztikus életmód-változtatással néhány éven belül csökkenthetnénk a klímaváltozás hatásait

Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.

Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét

Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.