Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
Tóth Viktort ugyan nem vették fel a Neuralinkhez, de kísérlete így is bejárta a világsajtót, és a Doom atyjához, John Carmackhez is eljutott a híre. A kutató szerint a projekt az emberi agy feltérképezésének előszobája, de ha az állatok élvezik a játékot, akár Twitchen is streamelné a virtuális deathmatcheket.
Idén a BioNTech alelnöke kapta a magyarországi tudományos élet legnagyobb presztízsű elismerésének tartott Bolyai-díjat és az azzal járó 100 ezer eurós pénzjutalmat. Jótékony célra fordítja a pénzt.
Budapest főpolgármestere zöld programmal nyert választást 2019-ben, és azóta is gyakran beszél klímastratégiáról, kerékpározásról és faültetésről. Mi valósult meg mindebből?
Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.
Anélkül, hogy a betegeknek módjukban állna megismerni az orvosok minőségi mutatóit, éppúgy semmi értelme a szabad orvosválasztás intézményének, mint ahogy egy új vírus okozta, potenciálisan halálos járvány idején sem lehet egyéni mérlegelés tárgya a védőoltás felvétele, állítja Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára.
Ma véget ér Glasgow-ban az ENSZ eddigi legnagyobb szabású klímakonferenciája. Miközben a világ reménykedve várja a két legnagyobb szennyező, az USA és Kína együtt bejelentett akciótervének részleteit, Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi testületének alelnöke a zárt ajtók mögött megejtett kézfogások, a kávészünetben fellobbanó ötletviharok és a kordonok előtti fesztiválhangulatban zajló demonstrációk fontosságát hangsúlyozza a helyszínről.
Veszelszki Ágnes újmédia-kutató a Budapesti Corvinus Egyetemen vezeti a CGI-Deepfake kutatócsoportot, amely elkészítette az első magyar deepfake-felmérést. Itthon még csak szórakoztató tartalmakat gyártanak a médiahamisítók, de a technológia terjedésével egyre kevésbé lehet majd hinni a szemünknek és a fülünknek, ami információs káoszt okozhat.
Miközben a csatatéren elesett vagy megsebesült férfiakat sokszor háborús hősként tisztelik és érdemrendekkel tüntetik ki, az ellenséges katonák által megerőszakolt nők életük végéig szégyenként hordozzák magukban sérüléseiket. Ennek a csendnek a megtörését reméli a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó budapesti emlékhelytől a nemzetközi szakmai zsűri civil tagja, Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató.
„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.
Ki mozog biztosabban az energiapiacon, egy texasi olajmágnás, vagy egy megújuló energiával dolgozó befektető? Hosszú távon is megbízhatók lesznek a zöld technológiák? Az altruista vagy a profitorientált szemlélet ad nagyobb hajtóerőt egy klímabarát technológiákkal dolgozó energiacég növekedéséhez? Sok más egyéb mellett ezekről is kérdeztük ifj. Chikán Attilát, az ALTEO vezérigazgatóját.
Jan Grabowski, az Ottawai Egyetem professzora magára haragította a lengyel kormányt, amikor a lengyel tömegek antiszemitizmusáról és arról írt, hogyan vettek részt az önkéntes tűzoltók és a rendőrök a zsidók kiirtásában. Most egy a gettósításról szóló konferenciára érkezett Budapestre.
Hány életév nyerhető azzal, ha hiszünk a jövőben? Mennyire tudjuk valójában előrejelezni, mi lesz száz év múlva? Hogyan dolgozik egy olyan kormány, amelyet valóban érdekel a jövő, és irigyeljük-e a szomszédot, ha nyolc kart növeszt?
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Tombol a járvány a csaknem másfél milliárd lakosú Indiában: egy Új-Delhiben élő klinikai kutató arról számolt be a Qubitnek, hogy a gyógyszereket és az oxigénkoncentrátorokat a feketepiacon adják-veszik csillagászati árakon, miközben a kormány képtelen megbirkózni a káosszal.
Akkor most már leülhetek ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetek a kerti grillen kollégák körében? Nyakamba vehetem a világot? Akik már megkapták a vakcinát, tűkön ülnek, csakhogy amíg a fertőzés ilyen mértékben terjed az országban, ők sem élvezhetik az immunitásuk előnyeit, figyelmeztet egy magyar virológus.
A Hollandiában dolgozó magyar kutató forradalmi megoldást talált a robotok szaporodására: a robotevolúció eddig kizárólag szimulációban futott, Eiben projektcsapatának megoldásaival azonban hamarosan létrejöhet a rendszer, amelyben az evolúción áteső robotok meg is testesülnek.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
A tudomány most ott tart, hogy egyesével próbálja összekapcsolni a rákos daganatokat okozó génhibákat az egyes gyógyszerekkel. A budapesti székhelyű Oncompass Medicine szoftvere viszont a mesterséges intelligencia segítségével képes megmondani, hogy ha egy betegnek öt génmutációja van egyszerre, melyik az a gyógyszer, amellyel a legtöbb génhiba hatását lehet semlegesíteni. Peták Istvánnal, a cég vezetőjével beszélgettünk.
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
Hogyan szilvesztereztek az ózdi munkások a két világháború között? Mivel koccintottak az új évre? Került hús az asztalra? Ma is működnek az egykori sütireceptek? Utánajártunk az ünnepi szokásoknak, és persze mi is fakanalat ragadtunk. A női szeszélyt és a mákos kukoricát is teszteltük.
Mekkora gourmet volt Petőfi, és mi volt az igazi karácsonyi szuperfood a 19. század közepe táján? Az egyik népszerű korabeli süteményt, a linczi tortát el is készítettük, itt a 190 éves recept, kellemes történelmi sütés-főzést!
A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.
A 2014-ben visszavonult Polgár Judit ma is rendszeresen kapja a megkereséseket, hogy térjen vissza, nem hiába ő minden idők legjobb női sakkozója. A Qubitnek adott interjúban a járvány miatt internetre kényszerült idei Világsakkfesztiválról, a férfi és női sakkozók különbségeiről és arról is beszélt, mi az oka annak, hogy elmúlni látszik a magyar sakk aranykora.
Szöllősi Péter, a legendás Gyümi alkotója gyerekkorában évekig sakkozott magával, kiszámítható eredménnyel: mindig nyert és mindig veszített. Az egyik legizgalmasabb független magyar kiadó, a Vagabund alapító tulajdonosa szerint az a társasjáték tud sikeres lenni, ami elkanyarodik a fősodortól, és speciális, exkluzív élményt nyújt a játékosoknak.
A közteret elfoglaló demonstrálók tevékenyen közreműködtek a tiltakozást szervezők üzenetének célba juttatásában. Részvételük kézzelfoghatóvá vált, ez pedig rendkívüli módon megerősítette a bevonódás aktusát, így az elköteleződést – mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató politológus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által szervezett happeningszerű városi stafétáról.
Kemenesi Gábor virológus a Science Meetup Karanténnapló különkiadásában beszélt Varga Máté genetikussal a koronavírusgenom-vizsgálatokat lassító tényezőkről, a vírusellenes hatóanyagok teszteléséről és a tudománykommunikáció kihívásairól.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.
Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, állítja Falus András immunológusprofesszor, a CEU csütörtöki online rendezvénye, a Határtalan tudás előadója. Falus a nyitást ennek ellenére elkerülhetetlennek látja, de éberségre int.
Véget ért a mintavételi fázis a négy orvosi egyetem és a KSH összehangolt, nagyszabású országos tesztsorozatában, május végére várhatók az eredmények. Az országos vírustesztelés módszertanáról és várható hasznáról a Klinikai Járványelemző Munkacsoport egyik csoportvezetője, Vokó Zoltán epidemológus professzor számolt be a Qubitnek.
Dr. Lénárd Rita belgyógyász a Magyar Orvosi Kamara képviseletében adott interjút a Science Meetup videós különkiadásának, a Karanténnaplónak.
A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke szerint közel 200 éve nem volt olyan, hogy egy gazdasági válságot szinte önmagában egy járvány váltson ki.
Mire jók a SARS-CoV-2-ről eddig összegyűjtött genetikai adatok? Hogyan zajlik a járvány modellezése? Elindult a Karanténnapló, a Science Meetup különkiadása:
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
A SARS-CoV-2 ellen fejlesztett gyógyszer fejlesztését 300 millió forinttal támogatja a magyar kormány. A négytagú konzorciumot vezető Kacskovics Imre immunológusprofesszor szerint a pénz a kezdeti lépésekre lehet elég, viszont a gyógyszer nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre is alkalmas lehet majd.
Frappáns kijelentésnek tűnhet, hogy az emberek nemi identitása, nemi szerepei biológiailag meghatározottak vagy eleve elrendeltek. A gond csak az, hogy ezt a neurobiológiai kutatások nem támasztják alá, mondja Acsády László neurobiológus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának február 27-i előadója.
A Kínából világ körüli útra indult koronavírus egyelőre csak az idősek és a krónikus betegek közül szed halálos áldozatokat. A karantén akár kontraproduktívan is hathat, de a gyakori kézmosás javasolt – mondta Jankovics István virológus-mikrobiológus, aki korábban a WHO hazai laboratóriumában volt vezető főorvos.
Jimmy Wales a Wikipédia után újra megváltoztatná az internetet: WT.Social nevű, adományokból fenntartott közösségi oldalán nincsenek hirdetések, és algoritmusok helyett a közösség dönt arról, hogy melyik információ a leghitelesebb. Wales a Wikipédia múltjáról és az internet jövőjéről is beszélt a Qubitnek.
A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
Magyarország egykori éllovas pozíciója az előző évtizedben elveszett, a mostani pedig egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk, állítja Csaba László akadémikus, a CEU közgazdaságtan-professzora, az egyetem Határtalan tudás rendezvénysorozatának ma esti fő előadója.
Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.
Az ősi budai vár rejtélyeiről és a Föld Pilisben dobogó szívéről Laszlovszky József régészt kérdeztük, aki csütörtök este a CEU Határtalan tudás című rendezvényén több kutatótársával együtt ismerteti a régészetet a 21. században segítő technológiák és a közösségi régészet szerepét.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.