Hogyan szilvesztereztek az ózdi munkások a két világháború között? Mivel koccintottak az új évre? Került hús az asztalra? Ma is működnek az egykori sütireceptek? Utánajártunk az ünnepi szokásoknak, és persze mi is fakanalat ragadtunk. A női szeszélyt és a mákos kukoricát is teszteltük.
Mekkora gourmet volt Petőfi, és mi volt az igazi karácsonyi szuperfood a 19. század közepe táján? Az egyik népszerű korabeli süteményt, a linczi tortát el is készítettük, itt a 190 éves recept, kellemes történelmi sütés-főzést!
A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.
A 2014-ben visszavonult Polgár Judit ma is rendszeresen kapja a megkereséseket, hogy térjen vissza, nem hiába ő minden idők legjobb női sakkozója. A Qubitnek adott interjúban a járvány miatt internetre kényszerült idei Világsakkfesztiválról, a férfi és női sakkozók különbségeiről és arról is beszélt, mi az oka annak, hogy elmúlni látszik a magyar sakk aranykora.
Szöllősi Péter, a legendás Gyümi alkotója gyerekkorában évekig sakkozott magával, kiszámítható eredménnyel: mindig nyert és mindig veszített. Az egyik legizgalmasabb független magyar kiadó, a Vagabund alapító tulajdonosa szerint az a társasjáték tud sikeres lenni, ami elkanyarodik a fősodortól, és speciális, exkluzív élményt nyújt a játékosoknak.
A közteret elfoglaló demonstrálók tevékenyen közreműködtek a tiltakozást szervezők üzenetének célba juttatásában. Részvételük kézzelfoghatóvá vált, ez pedig rendkívüli módon megerősítette a bevonódás aktusát, így az elköteleződést – mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató politológus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által szervezett happeningszerű városi stafétáról.
Kemenesi Gábor virológus a Science Meetup Karanténnapló különkiadásában beszélt Varga Máté genetikussal a koronavírusgenom-vizsgálatokat lassító tényezőkről, a vírusellenes hatóanyagok teszteléséről és a tudománykommunikáció kihívásairól.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.
Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, állítja Falus András immunológusprofesszor, a CEU csütörtöki online rendezvénye, a Határtalan tudás előadója. Falus a nyitást ennek ellenére elkerülhetetlennek látja, de éberségre int.
Véget ért a mintavételi fázis a négy orvosi egyetem és a KSH összehangolt, nagyszabású országos tesztsorozatában, május végére várhatók az eredmények. Az országos vírustesztelés módszertanáról és várható hasznáról a Klinikai Járványelemző Munkacsoport egyik csoportvezetője, Vokó Zoltán epidemológus professzor számolt be a Qubitnek.
Dr. Lénárd Rita belgyógyász a Magyar Orvosi Kamara képviseletében adott interjút a Science Meetup videós különkiadásának, a Karanténnaplónak.
A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke szerint közel 200 éve nem volt olyan, hogy egy gazdasági válságot szinte önmagában egy járvány váltson ki.
Mire jók a SARS-CoV-2-ről eddig összegyűjtött genetikai adatok? Hogyan zajlik a járvány modellezése? Elindult a Karanténnapló, a Science Meetup különkiadása:
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
A SARS-CoV-2 ellen fejlesztett gyógyszer fejlesztését 300 millió forinttal támogatja a magyar kormány. A négytagú konzorciumot vezető Kacskovics Imre immunológusprofesszor szerint a pénz a kezdeti lépésekre lehet elég, viszont a gyógyszer nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre is alkalmas lehet majd.
Frappáns kijelentésnek tűnhet, hogy az emberek nemi identitása, nemi szerepei biológiailag meghatározottak vagy eleve elrendeltek. A gond csak az, hogy ezt a neurobiológiai kutatások nem támasztják alá, mondja Acsády László neurobiológus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának február 27-i előadója.
A Kínából világ körüli útra indult koronavírus egyelőre csak az idősek és a krónikus betegek közül szed halálos áldozatokat. A karantén akár kontraproduktívan is hathat, de a gyakori kézmosás javasolt – mondta Jankovics István virológus-mikrobiológus, aki korábban a WHO hazai laboratóriumában volt vezető főorvos.
Jimmy Wales a Wikipédia után újra megváltoztatná az internetet: WT.Social nevű, adományokból fenntartott közösségi oldalán nincsenek hirdetések, és algoritmusok helyett a közösség dönt arról, hogy melyik információ a leghitelesebb. Wales a Wikipédia múltjáról és az internet jövőjéről is beszélt a Qubitnek.
A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
Magyarország egykori éllovas pozíciója az előző évtizedben elveszett, a mostani pedig egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk, állítja Csaba László akadémikus, a CEU közgazdaságtan-professzora, az egyetem Határtalan tudás rendezvénysorozatának ma esti fő előadója.
Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.
Az ősi budai vár rejtélyeiről és a Föld Pilisben dobogó szívéről Laszlovszky József régészt kérdeztük, aki csütörtök este a CEU Határtalan tudás című rendezvényén több kutatótársával együtt ismerteti a régészetet a 21. században segítő technológiák és a közösségi régészet szerepét.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.
A megismeréstudomány hazai nagyágyúja szerint mások utánzásának képessége egyszerre felelős a hatékony emberi tanulásért és azért, hogy nem nagyon kételkedünk a véleményformálók hitelességében. Az emberiség kognitív fejlődésére jellemző gyors tanulás ára viszont az lehet, hogy csökken a kreativitás.
A Balázs Béla-díjas fotóművész szerint nincs értelme félteni a szakmai sikereket, boldog, hogy életműve a Fortepan gyűjtemény része. Az államszocializmusban Urbán volt a magyar alvilág első számú krónikása: drogosokról, punkokról, fiatalkorú elítéltekről és csövesekről készített képeket, és ő fotózott először terhességmegszakítást, szipusokat, amputált fiatalokat.
Tökéletesen biztonságos technológia sosem fog létezni, mondja az önvezető autókról a University College London professzora, hiszen most még azt sem tudjuk, hogy milyen szintet kell elérni, hogy azt mondhassuk, ez már elég biztonságos.
A politika, a piac, a nép vagy egyetlen programozó dönt majd arról, mit tegyen egy önvezető autó, ha baleset fenyeget? Miért nem feltétlenül jó a kevesebb közúti baleset gazdasági és egészségügyi szempontból? Mi lesz a kamionsofőrökkel? Aki válaszol: Patrick Lin filozófus, robotetikus.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
Egy emberöltőt kellett várnia, hogy bebizonyosodjon: módszerével valóban mérhetők a gravitációs hullámok. Rainer Weisst nem az akadályok leküzdése, hanem a kísérletezési szenvedély és a jó munkahelyi hangulat hajtotta.
Budapesten járt a reformpedagógia világhírű apostola, Sugata Mitra, aki szerint nem biztos, hogy a tanári intézményt teljesen fel kell számolni, az viszont biztos, hogy a pedagógusoknak nagyon komolyan kellene venni az alkalmazkodást. Bónusz: Halácsy Péter, a Prezi és a Budapest School alapítója.
Egyszerű, aranyos kis növénynek tűnik a padlizsán, története mégis izgalmasabb egy jó kriminél. Poczai Péter egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként segített feltérképezni a padlizsán kalandos világ körüli útját. De mi a retek az a belénd csucsor?
A mesterséges intelligencia megalkotásához is közelebb vihet az az 1,2 milliárd szónál tartó Pázmány Korpusz, amin Prószéky Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a Morphologic szoftvercég alapítója és MTA kutatócsoportja dolgozik. De mikor tanul már meg a gép magyarul?
A magyarok a kutatások szerint az átlagosnál is jobban rühellik a robotokat, pedig az automatizálás elkerülhetetlen, és jól is ki lehet jönni belőle, állítják az amerikai McKinsey elemzői. A cég német robotszakértője, Solveigh Hieronimus Budapesten beszélt a Qubitnek a gépek előnyeiről.
A friss Erdős Pál-díjas matematikus, Csóka Endre elmeséli, hogyan jutott a társasjátékoktól a gráfelméletig, miért jó a szegregált oktatás, lehet-e politizálniuk a kutatóknak, és hogy mateknemzet-e Magyarország.
Wolfenstein 3D, Doom, Quake – ha csak ennyiből állna az életműve, már a halhatatlanok között lenne a helye John Romerónak, a kilencvenes évek talán legfontosabb videojátékos alakjának, aki a külsőjét meghatározó rocksztár-imázst az alkohol és a drogok helyett inkább Ferrarikkal támasztja alá.