interjú

Tíz éven belül jön a mesterséges matematikus, amit a Google magyar kutatója fejleszt

Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.

Beoltottak a koronavírus ellen. Mostantól enyém a világ?

Akkor most már leülhetek ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetek a kerti grillen kollégák körében? Nyakamba vehetem a világot? Akik már megkapták a vakcinát, tűkön ülnek, csakhogy amíg a fertőzés ilyen mértékben terjed az országban, ők sem élvezhetik az immunitásuk előnyeit, figyelmeztet egy magyar virológus.

Van, aki még a vakcinákat is elutasítja, nemhogy egy sertésszívet

Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.

Forradalmi áttörést hozhat a rák gyógyításában egy magyar cég algoritmusa

A tudomány most ott tart, hogy egyesével próbálja összekapcsolni a rákos daganatokat okozó génhibákat az egyes gyógyszerekkel. A budapesti székhelyű Oncompass Medicine szoftvere viszont a mesterséges intelligencia segítségével képes megmondani, hogy ha egy betegnek öt génmutációja van egyszerre, melyik az a gyógyszer, amellyel a legtöbb génhiba hatását lehet semlegesíteni. Peták Istvánnal, a cég vezetőjével beszélgettünk.

Úgy is lehet az ember társadalomtudós, hogy nem reflektál a saját fejében élő sztereotípiákra

A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.

Polgár Judit: Azért jutottam a világ legjobbjai közé nőként, mert nem volt előttem kisebb cél, mint a férfi világbajnoki cím

A 2014-ben visszavonult Polgár Judit ma is rendszeresen kapja a megkereséseket, hogy térjen vissza, nem hiába ő minden idők legjobb női sakkozója. A Qubitnek adott interjúban a járvány miatt internetre kényszerült idei Világsakkfesztiválról, a férfi és női sakkozók különbségeiről és arról is beszélt, mi az oka annak, hogy elmúlni látszik a magyar sakk aranykora.

Úgy próbálom a játékokat kitalálni, hogy ne a győzelem legyen a legfontosabb, hanem az élmény

Szöllősi Péter, a legendás Gyümi alkotója gyerekkorában évekig sakkozott magával, kiszámítható eredménnyel: mindig nyert és mindig veszített. Az egyik legizgalmasabb független magyar kiadó, a Vagabund alapító tulajdonosa szerint az a társasjáték tud sikeres lenni, ami elkanyarodik a fősodortól, és speciális, exkluzív élményt nyújt a játékosoknak.

A SZFE hallgatóinak demonstrációs stafétája a kollektív identitás erősítésének eddig ritkán látott példája

A közteret elfoglaló demonstrálók tevékenyen közreműködtek a tiltakozást szervezők üzenetének célba juttatásában. Részvételük kézzelfoghatóvá vált, ez pedig rendkívüli módon megerősítette a bevonódás aktusát, így az elköteleződést – mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató politológus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által szervezett happeningszerű városi stafétáról.

Domokos Gábor: Együtt élek a gömböccel, annak összes előnyével és hátrányával

Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.

Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj

Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.

Kertész János: A gazdaságfizika nem olyan abszurd, mint amilyennek elsőre hangzik

A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.

Magyar kutató: A jövő elképzelhetetlen atom nélkül

A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.

Urbán Tamás: Egyetlen kikötésem van, az emberek szemét nem lehet kitakarni

A Balázs Béla-díjas fotóművész szerint nincs értelme félteni a szakmai sikereket, boldog, hogy életműve a Fortepan gyűjtemény része. Az államszocializmusban Urbán volt a magyar alvilág első számú krónikása: drogosokról, punkokról, fiatalkorú elítéltekről és csövesekről készített képeket, és ő fotózott először terhességmegszakítást, szipusokat, amputált fiatalokat.

Drasztikus életmód-változtatással néhány éven belül csökkenthetnénk a klímaváltozás hatásait

Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.

Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét

Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.

Kiss László csillagász: Ha valaki most felrobbantaná a Napot, arról mi csak 8 perccel később értesülnénk

A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.