Mesterséges intelligencia értékeli a diákok mintegy negyedének iskolai teljesítményét Kínában. A központilag elrendelt, 120 millió diák bevonásával végzett gigantikus emberkísérletben a kínai iskolák negyedének a tanári kara, összesen 60 ezer intézmény alkalmaz önfejlesztő szoftvereket.

A robottanároknak állítólag az emberekére megtévesztésig hasonlító ízlésük van. Ráadásul a robotok nemcsak a szövegek tartalmának értelmezésére és azok logikai felépítésének megfejtésére képesek, hanem azok stilisztikai jellegzetességeiről és szerkezetéről is a hús-vér tanárokat idéző ítéleteket képesek alkotni.

A rendszer bétaverzióját tesztelő iskolákban a diákok munkáit – egyelőre tanári felügyelet mellett – a szoftverek értékelik és osztályozzák. A gép rosszabb jegyet ad például, ha a diák egy bekezdésben mellébeszél, eltér a dolgozat fő témájától.

Levizsgáztak a vizsgáztatók

A programot tesztelők egyike mindjárt ki is próbálta, hányasra értékelné a kínai robottanár a Washington Post egyik cikkét. Az akkori elnök, Barack Obama gyermekgondozási juttatásokról kifejtett álláspontját értékelő szösszenet a kínai géptanártól épphogy hármast kapott. A mindössze 71 százalékosra értékelt szöveg „nem volt elég gördülékeny” és az MI szerint a tárgytól is gyakrabban eltért a kelleténél.

Az gép és a munkáját ellenőrző hús-vér tanárok az esetek 92 százalékában azonos érdemjegyet adtak a fogalmazásokra. A szövegek maradék 8 százaléka esetében viszont nem volt ritka, hogy a gépnek épp az átlagon felüli teljesítményt nem sikerült észrevennie. Igaz, a gép működését nemcsak a vele szoros együttműködésben dolgozó tanárok, hanem maguk a fejlesztők sem feltétlenül értik. Az élesben még csak most bevetett, de már csaknem tíz éve fejlesztgetett MI ugyanis annyit fejlődött az utóbbi években, hogy az egyik tervezője szerint már a szoftver fejlesztői sem értik, mit hogyan értékel, és miért úgy, ahogy.

Hódítanak a digitális alkalmazottak

A diákok részvételével végzett, az interet tartalmi szűréséért is felelős mérnökgárda által koordinált gigantikus kísérlet eredményei, és a robottanárok teljesítménye a távol-keleti diktatúrában egyelőre államtitoknak számít. Méghozzá akkorának, hogy a programban részt vevő iskolák túlnyomó többségének a vezetősége nemhogy a diákokat, de a szülőket sem értesítette a legnagyobb titokban bevezetett újításról.

A Kínai Népköztársaság vezetői teljes mellszélességgel támogatják a munkaerőpiac automatizálását. A jelek szerint annyira, hogy nem elégednek meg az amúgy jelentős mértékben automatizálható feladatkörök gépesítésével. Miközben a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég nemrégiben végzett felmérése szerint a gyártás, a közigazgatás, a kereskedelem és a szállítmányozás egyes részfeladatai 60-80 százalékban is automatizálhatók, az oktatás nem tartozik a könnyedén digitalizálható foglalkozások körébe. A szakértők szerint a tanárok munkájának – empatikus készség és kellően rugalmas gondolkodás hiányában – még a legokosabb szoftverek is legfeljebb csak a 15 százalékát tudják elvégezni:

A Nyugatot már rég meghódították a robottanárok

A kínai kísérlet nem egyedüllló: az Egyesült Államokban már nagyon régóta használnak robottanárokat. A Missouri Egyetem szociológiaprofesszora, Edward Brent által több mint egy évtizede fejlesztett Qualrus, noha adatelemzésre fejlesztették, szövegelemzésre és esszéjavításra is alkalmasnak bizonyult. Ebben a minőségében mondjuk a gyakorlatban nem igazán, illetve csak egy rövidke epizód erejéig használták.

Nem úgy a lassan ugyancsak a nagykorúság küszöbe felé tartó e-ratert, amely 2005-ös piacra kerülése óta gyakorlatilag teljesen beépült az uSA oktatási gyakorlatába. Az oktatás eredményességét mérő, egyszerű regisztrációval bárki számára hozzáférhető ETS keretében működő e-ratert Amerikában többnyire a diákok veszik igénybe a saját munkájuk ellenőrzésére, még mielőtt leadnák az elkészült házi dolgozataikat. Az online szövegelemző használatára a tanárok is buzdítják a diákokat; a cél esetükben az önállóságra nevelés. Kifejezetten bátorítják a gyerekeket arra, hogy a dolgozatok leadása előtt ne hagyatkozzanak kizárólag a saját ösztöneikre, hanem a digitális nyelvtantanár instrukcióit is vegyék figyelembe. (A kínai robottanárrendszer a kiszivárgott információk szerint amúgy leginkább az e-raterre hasonlít, persze azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemcsak angolul, hanem kínaiul is tud.)

A helyesírásellenőrző programokkal rokonítható szövegelemző szoftver csak egyike az Amerikában használt dolgozatjavító programoknak. Két éve a UC Berkeley kutatói olyan szoftvert fejlesztettek, amellyel leginkább matekdolgozatokat lehet javítani. A tanárok munkáját nem helyettesítő, de jelentős mennyiségű időt megtakarító Gradescope tulajdonképpen egy kézírásfelismerésre kiképzett adatrendező program. Az ezzel dolgozó tanároknak elég a legjobb tanulójuk dolgozatát kijavítaniuk, vagy kézzel megírniuk egy megoldókulcsot. A program ezután a többi dolgozatban szereplő eredményt veti össze a jó megoldással – ennek alapján dönti el, hogy helyes-e a példa levezetése, illetve végeredménye.

A munkaerőpiac automatizálásáról korábbi cikkünk itt olvasható:

link Forrás