A Greenpeace friss jelentése szerint a mikroműanyagok már elérték az Antarktiszt is, így az eddig érintetlen vadonnak hitt Déli-sarkvidéken élő fajokat is fenyegeti a műanyag. Egyelőre még csak igen csekély mértékű szennyeződésről van szó, de többről, mint amennyit az ottani kutatóközpontok juttathattak volna a környezetbe – annál is inkább, mert a 37 ottani bázisra igen szigorú hulladékkezelési szabályok vonatkoznak.

A felfedezés azért is aggasztó, mert megcáfolja azt a korábbi vélekedést, amely szerint az Antarktisz körüli áramlatok távol tartják a tengerben sodródó hulladékot. A nyolc vizsgált vízmintából hét tartalmazott literenként legalább egy mikroműanyag-részecskét.

Nagyjából kilencmillió tonnányi műanyagszeméttel járulunk hozzá évente az óceánok szennyezéséhez, egyes becslések szerint 2050-re minden tengeri madárfaj fő tápláléka a műanyag lesz – nem is csoda, mert addigra valószínűleg több is lesz plasztikból a tengerben, mint halból.

Frida Bengtsson, a Greenpeace Antarktisz-védő kampányának vezetője szerint egyfajta “vízi vadasparkot” kellene létrehozni az egyelőre még csak kevéssé szennyezett antarktiszi vízeken, hogy megóvják a törékeny ökoszisztémát – miközben mások arra figyelmeztetnek, hogy a műanyagszennyezés már olyan mértéket öltött, ami jóvátehetetlenül károsította a földi létet.

A hó hozhatta a veszélyes anyagot

Az aktivisták a három hónapon át tartó expedíció során többek között poliésztert és polipropilént találtak.

A mikroműanyagok mellett további aggodalomra ad okot a PFA (poli- és perfluoralkil) összefoglaló néven emlegetett veszélyes anyagok jelenléte az Antarktiszon. A kutatók ezt a kilenc helyszínből hét esetben tudták azonosítani, és annak ellenére, hogy ezek a vegyszerek (amelyek fejlődési rendellenességeket okozhatnak) a tengert is szennyezik, az Antarktiszra nagy valószínűséggel a légkörből, a hóval jutottak el.