A távoli, kis szigetek a tengeri műanyagszennyezés legjobb indikátorai, így ausztrál kutatók alaposan szemügyre vették a festői Kókusz-szigetek partjait. Tanulmányuk szerint valószínű, hogy a Föld óceánjaiban sokkal több súlyos környezeti ártalmat okozó szemét kering, mint eddig gondoltuk.
Az adalékanyagok, festékek és egyebek miatt még azt is nehéz újrahasznosítani, ami megfelelő helyre kerül, de egy újfajta műanyag elterjedése radikálisan csökkentheti a műanyagszemét mennyiségét a Földön.
Egy brit és amerikai fogyasztókon végzett kutatás az Attenborough-hatásnak tulajdonítja, hogy többen érdeklődnek az újrahasznosítható műanyagok iránt, és törekednek rá, hogy kevesebb műanyagot használjanak.
Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg szerdán azt az indítványt, amely 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagból készült tárgyak egy részét. A beterjesztő szerint az intézkedéscsomag a tengeri hulladéktípusok 70 százalékával leszámol.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
A brit Királyi Statisztikai Társaság rangos díjának győztese egyébként a soha újra nem hasznosított műanyagszemét arányát jelzi.
115 műanyag poharat, 25 zacskót és két strandpapucsot is találtak az óriástetemben.
Nemhogy nedves földben, de még házi komposztálóban sem lehet két hónap alatt bomlásra bírni egy kukoricakeményítőből készült zacskót.
A 8 hétig földben érlelt zacskó odabent még csak el sem gondolkozott a múlandóságon.
A nejlonzacskót sorra száműzik a boltokból az országok. Az alternatívák között van, amit csak háromszor érdemes újrahasználni, igaz, van, amit meg 7100-szor.
A városok, államok egymás után tiltják be a műanyag szívószálat, sőt lassan a McDonald's és a Starbucks is megadja magát. Igaz, a bűnösnek kikiáltott, idén 130 éves szívószál a világ műanyaghulladék-termeléséhez viszonylag keveset tesz hozzá, éviszont vannak, akik élni se nagyon tudnak nélküle.
111 millió tonna műanyagszemét marad a fejlett országokra. A gond csak annyi, hogy néhány ázsiai országon kívül senkinek nincs fogalma arról, mit kell kezdeni a műanyaghulladékkal.
Egyre több turistaparadicsomot fenyeget a pusztulás veszélye, az ok pedig paradox módon éppen az, hogy túl sok turistát vonzanak.
Úgy tűnik, nincs már olyan pontja a Földnek, amelyen ne hagyott volna nyomot az emberi tevékenység. A Greenpeace az Antarktiszon végzett méréseket, lehangoló eredménnyel.
Ha így folyik tovább, a Föld menthetetlenül belefullad a műanyagba. A National Geographic magazin több éves kampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet a bolygót borító 6,3 milliárd tonna szemétre.
Természetes szemétszűrőként fogja fel a hulladékot egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az eredmény: több ezer elpusztult albatroszfióka.
Az emberiség történetének első műanyaga volt a bakelit, a belőle készült használati és dísztárgyak pedig most, feltalálása után 111 évvel aranyárban kelnek el.
„Tűzből és rejtélyből született ez az anyag, amelyben az üveg keménysége egyesül a borostyán fényével” – hatalmas szám volt az emberiség történetében a világ első műanyaga, az 1907-ben feltalált bakelit. Még ékszer is készült belőle, sőt hamisították is: a fakelittel vigyázni!
Műanyag nélkül nincs monokultúrás növénytermesztés és élelmiszer-biztonság, ezek nélkül pedig nincs megfelelő élelmezés. Miközben a műanyag hulladék az egyik legnagyobb szennyező, ma már bizonyított, hogy a globális felmelegedést is segít csökkenteni.