Az eljárás elterjedésének egyelőre az ára az akadálya: az enzimmel előállított alapanyag kb. 60 százalékkal kerül többe, mint a petrolkémiai úton létrehozott műanyagok.
A kísérletekben használt eszközök mind egyszer használatosak, ez viszont rengeteg hulladékot termel. Egy brit startup biztonságos újrahasznosítást ígér, ami a Földnek is jó és a kutatások eredményességét sem veszélyezteti.
A három méter hosszú állat a boncolás szerint borjat szoptathatott, amikor lenyelte a léggömböt. Nem egyedi esetről van szó.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?
Hát hol élünk? A holocénban vagy az antropocénban? Egy új javaslat a Crawford-tavat használná mérceként, de heves viták várhatók, és kérdés, hogy mit szól mindehhez a Negyedidőszaki Sztratigráfiai Albizottság.
Ezer liter Balaton-víz átlagosan 5,5 műanyagszemcsét tartalmaz, ami sokszor a kimosott ruhákból vagy kozmetikumokból kerül a tóba. Svigruha Réka szerint azt is érdemes vizsgálni, hogy mi lesz a hallal, ami megeszi a bolhát, és mi lesz az emberrel, aki megeszi a halat.
Mindennek van környezeti lábnyoma, még a szennyezés ellen kitalált újrahasznosításnak is.
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
30 másodperc főzés elég lehet ahhoz, hogy egy sérült edényből több mint kétmillió teflonrészecske szabaduljon fel.
A környezetvédelmi miniszter szerint ma az adófizetők állják az utcákon és parkokban felgyülemlő szemét eltakarítását, miközben az egyszer használatos műanyagokat gyártó vállalatok jól járnak. Az új törvény 2025-ben lépne életbe, ha átmegy a parlamenten.
Az Ocean Cleanup System 003 az eddigi legnagyobb hulladékgyűjtő rendszer, amellyel az óceán felszínén úszó műanyagszemetet gyűjtik össze.
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
A régóta bevált homokszűrőket még hatékonyabb membránszűrők válthatják, hogy minél kevesebb nano- és mikroműanyagot fogyasszunk az ivóvízzel. Még egyszerűbb lenne a dolog, ha eleve nem használnánk annyi műanyagot.
Egy 2016-ban felfedezett műanyagfaló baktérium enzimjéből a mélytanuló algoritmus olyan fehérjét kreált, amely már 50 Celsius-fokon is szuperszónikus sebességgel bontja a PET-palackot. Az ipari felhasználáshoz még bütykölni kell rajta.