A visszhang miatt keverik össze a bálnák a szemetet az élelemmel
A mélyben vadászó bálnafajok a hallásukra hagyatkoznak a sötétben, ez viszont becsapja őket.
A mélyben vadászó bálnafajok a hallásukra hagyatkoznak a sötétben, ez viszont becsapja őket.
Az újszülöttek szervezetében is megtalálhatók a homokszemnél kisebb műanyagrészecskék, ami azt jelenti, hogy nemcsak a méhlepényben halmozódnak fel, hanem onnan a fejlődő magzatba is átjutnak az apró szemcsék.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A műanyagban, papírban, üvegben és fémekben is előforduló és az ételbe bekerülő kemikáliák egészségügyi hatásairól keveset tudunk, de a PFAS vagy a biszfenol A jelenléte különösen aggasztó.
Olcsó katalizátorok hozzáadásával a polietilénből és polipropilénből készült tárgyak az apró alkotóelemeikre bonthatók.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A léggömbök számítanak az egyik legveszélyesebb műanyagszemétnek az óceánban, a lépést ünneplik a környezetvédők.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
A visszakövethető műanyaghulladékok 24 százalékát a Coca Cola, a Pepsi, a Danone, a Nestlé és egy dohányipari cég bocsátotta ki.
Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
Az eljárás elterjedésének egyelőre az ára az akadálya: az enzimmel előállított alapanyag kb. 60 százalékkal kerül többe, mint a petrolkémiai úton létrehozott műanyagok.