Sejthalált, sejtfalkárosodást és allergiás reakciókat is kiváltanak az emberi sejtekben az élelmiszerekkel és a levegővel is magunkba vitt, apró műanyagrészecskék. Ha a laboratóriumi eredmények a való életre ültethetők, ehhez nem is kell palackot rágcsálni, elég levegőt venni, vizet inni vagy sósat enni.
Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus kutatójának számításai szerint az I. kerületben átlagosan mindössze hét percnyi, a X. kerületben viszont már 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi lerakó. Ez még a legkörnyezettudatosabb budapestieket is eltántoríthatja a szelektív gyűjtéstől.
A tartós műanyag dobozok előállítása olyan sok erőforrást igényel, hogy rengetegszer kell felhasználni őket, hogy valóban ez legyen a fenntarthatóbb opció – számolta ki egy kutatócsoport. És akkor az újra- és újramosogatásról még nem is beszéltek.
Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben mutat rá a világméretű környezetszennyezést okozó műanyagok kiváltására hivatott, új generációs anyagok jelentős hátrányaira.
Az új spermiumtovábbítási módszert fejlesztő kutatók eredetileg űripari felhasználásra szánták a liofilizált egér-örökítőanyagot, de mostanra a japán postákra, illetve a szilveszteri képeslapokra is beszivárgott. Illetve éppen hogy nem szivárgott; ez tiszta, száraz és biztonságos technológia.
A műanyag poharak haladékot kaptak, a 15 mikronnál vastagabb zacskókat azonban kivezetik, és a vékony falú szatyrokat is jelentős termékdíj terheli majd. Lassan eltűnnek a büfékből a műanyag tányérok, a PET-palackok betiltásáról azonban nincs szó.
Képzeljük el, mi lenne, ha egy csapásra megszabadulhatnánk az összes műanyaghulladéktól. Megnőne-e a Hold, és mekkora lenne az új szemét-égitest? Mi lenne, ha a hulladékot a Földdel nyeletnénk el? Az Ész Ventura e heti különleges becslési feladatai nem igényelnek feltétlenül bonyolult számításokat, kutatómunkát viszont igen.
A játékgyártó közleménye szerint azonban egy évnél biztosan többet kell várni még arra, hogy a fenntartható kockák a boltokba kerüljenek.
A nemrég kifejlesztett szuperenzimek alkotóelemeire bontják a műanyag palackokat, a genetikailag módosított baktériumok pedig értékes vegyi anyagokká alakítják azokat. Ez duplán jó a Földnek: a hulladékokat újrahasznosítják, és a számos iparágban felhasználható aroma előállításához sem kell fosszilis anyagokat égetni.
A Cádiz-i Egyetem kutatóinak méréseken alapuló becslései szerint évente 307-925 millió darab úszó szemét kerül az európai folyókon keresztül a tengerekbe. A szemét mintegy 80 százaléka ital- és ételcsomagolás.
Ha a cigisdobozon helyes elrákosodott nyelvet, odvas fogakat és tracheostomát mutogatni, vajon miért ne lehetne a műanyagcsomagolásban érkező mindennapi termékeken is felhívni a figyelmet a veszélyekre? – érvel a zöldszervezet.
A kutatók szerint tanulságos utat járnak be az óceán felé tartó műanyag hulladékok: ha útközben nem halásszák ki őket az illegális újrahasznosítók, semmi sem állítja meg őket az óceánig, majd egy szerencsétlen állat bendőjéig.
A halászatból származó szemét, a léggömbök és a műanyagzacskók mennyiségét kellene a legsürgősebben csökkenteni a tengerekben – derült ki ausztrál óceánkutatók metaanalíziséből.
Zsinórban harmadszor lett ugyanaz a három élelmiszer-ipari nagyvállalat a Föld három legnagyobb plasztikszennyezője. A nagy cégek próbálkoznak, de az átvizsgált hulladékban még nem látszanak az erőfeszítéseik nyomai.
A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.
A brit, kínai és szaúd-arábiai tagokból álló kutatócsoport most publikált technológiai újításával a három legelterjedtebb műanyagtípus hulladékából hidrogént és magas minőségű, nanocsövekhez felhasználható szenet lehet előállítani.
A japán műanyagevő baktériumból állították elő brit és amerikai kutatók az enzimet, amely további kísérletek után egy-két éven belül elérhető lehet az újrahasznosító ipar számára.
Száműzik a termékek csomagolásából az egyszer használatos műanyagokat, és idővel egyre több játékot készítenek majd teljesen újrahasznosítható alapanyagokból.
Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.
Amerikai, brit, dél-afrikai, kanadai, osztrák, olasz és svájci kutatók közös előrejelzése szerint óriási probléma az is, hogy a szemét nem a legjelentősebb hulladéktermelőnek számító északi, hanem a déli félteke alacsony jövedelmű országaiban gyűlik össze.
2010-es albumával a Gorillaz nemcsak saját létjogosultságát bizonyította, de az olyan daltémákkal, mint a műanyagszennyezés vagy a klímaváltozás, jóval meg is előzte korát – ráadásul egy tökéletes poplemezen.
A dán játékgyártó összes felhasznált játékalapanyagának mindössze 2 százaléka volt biológiai eredetű 2019-ben.
Míg a hagyományos újrahasznosítás során a bezúzott hulladékból előállított termék rosszabb minőségű lesz, mint az eredeti, a kémiai újrahasznosítás során az anyag minősége is változatlan maradna.
A műanyag zacskókat már az év végéig kivezetnék, de az evőeszközök, a csomagolóanyagok, a szívószálak és a mezőgazdasági fóliák sem ússzák meg az 5 éves tervet.
A 200 kilogrammos testtömegig garantáltan egyben maradó ágyak keretei kartonpapírból, matracai pedig reciklálható műanyagokból készülnek.
A szarvasbika emésztőrendszeréből férfi alsónadrág, gumikesztyűk, instant tészta, műanyag zacskók, instantkávé-csomagolás, egy kis törülköző és egy műanyag madzag több darabja került elő.
A 94. életévét taposó világhírű brit természetbúvár úgy véli, a szennyezés hatásairól szóló érzelmekre is ható természetfilmek is szükségesek ahhoz, hogy megváltozzon az emberek viselkedése.
A természetvédőknek rendszeresen ki kell szállniuk a cornwalli partoknál lévő, szigorúan védett Mullion-szigetre, hogy összegyűjtsék a sirályok által odahordott szemetet.
Az új állami rendelkezést a szállodalobbi is támogatta, alighanem azért, mert az intézkedés a hoteleknek is megtakarítást jelent.
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.
A dán kormány nem várt tovább az EU-ra: elrendelte, hogy a tűzoltó habokhoz is használt, zsír- és víztaszító PFAS-t távolítsák el az élelmiszerek közeléből. A vegyületcsalád egészségre káros hatásait a felelős amerikai hatóság vitatja, kutatók és környezetvédők viszont bizonyítottnak tartják.
Nitrogénszennyeződés nyomait kereste a Sziklás-hegységben egy amerikai geológus, de sokkal ijesztőbbet talált. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a műanyagszemét nemcsak csúnya, hanem apró részecskékre bomolva egyelőre felmérhetetlen fenyegetést is jelent.
Környezettudatosan vásárolnád a zsömlét, de csak műanyag zacskó van a boltban? Helyi termékeket vennél, de még a dinnyét is Brazíliából szállítják? Megkerestük a Magyarországon üzemelő legnagyobb élelmiszerbolt-hálózatokat; a kilenc láncból kettő válaszolt.
A cég arra is ígéretet tett, hogy 2022-re minden hardverét részben újrahasznosított műanyagokból készíti majd.
A McDonald's papír szívószálainak első változata elázott, mire az ember megitta volna a kóláját, az új verzió viszont már olyan vastag, hogy nem lehet újrahasznosítani.
Rómában metrójegyre váltható a műanyagszemét: mostantól három automata gyűjti a plasztik palackokat, harminc darabért adnak egy jegyet.
„A liberális papír szívószálak nem működnek. ÁLLJ TRUMP ELNÖK MELLÉ, és vegyél egy csomag újrahasznosítható szívószálat még ma!” – hirdeti a webshop, a rajongók pedig ezt a trollkodást is imádják, három nap alatt már 140 ezer darab fogyott belőle.
Kudarc és elbizonytalanodás jellemezte műanyagmentes júliusunk második hetét. Muszáj volt szembesülni vele, hogy a műanyagnak vitathatatlan előnyei is vannak.
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
Szinte lehetetlen elkerülni a 4ocean hirdetéseit: a cég 20 dollárért árul filléres karkötőket, és azt ígéri, hogy mindegyikért cserébe összeszedet fél kiló műanyag szemetet haiti és indonéz munkásokkal. Ez a mennyiség persze csepp az óceánban, miközben a két huszonéves alapító szénné keresi magát.
Dobozok, zacskók, szatyrok, kóla, jégkrém, körömcsipesz, fogkefe: van olyan műanyag, amit elkerülhetetlenül ránk sóznak a boltban, akármennyire is próbáljuk megúszni, derült ki a műanyagmentes július első hetén.
Az óceánok műanyagszennyezésének 60 százalékát kibocsátó országok elszánták magukat a cselekvésre, bár a közös nyilatkozat konkrétumokat még nem tartalmaz.
Heti öt gramm a műanyag fejadagja a WWF szerint, vagyis egy hét alatt körülbelül egy bankkártyányi műanyagot visz be a szervezetébe egy ember a táplálékkal.
Be mered vallani, hány PET palackot, fülpálcikát vagy szívószálat használsz el hetente vagy havonta? Hajrá!
Az elmúlt években csónakok és lakókocsik is kikötöttek a több tonnányi fa-, nád- és műanyaghulladék között Kiskörén. Az áradás, a kárpátaljai szabályozás hiánya és a mindennapi szemetelés együtt felelős a hulladéktömegért.
Nem akarnak a fejlett világ szemétlerakójává válni, ezért egyelőre nem csatlakoznak Kínához a hulladékimport betiltásában, de az újrahasznosíthatatlan szemetet visszaküldik a feladóknak.
A távoli, kis szigetek a tengeri műanyagszennyezés legjobb indikátorai, így ausztrál kutatók alaposan szemügyre vették a festői Kókusz-szigetek partjait. Tanulmányuk szerint valószínű, hogy a Föld óceánjaiban sokkal több súlyos környezeti ártalmat okozó szemét kering, mint eddig gondoltuk.
Az adalékanyagok, festékek és egyebek miatt még azt is nehéz újrahasznosítani, ami megfelelő helyre kerül, de egy újfajta műanyag elterjedése radikálisan csökkentheti a műanyagszemét mennyiségét a Földön.
Egy brit és amerikai fogyasztókon végzett kutatás az Attenborough-hatásnak tulajdonítja, hogy többen érdeklődnek az újrahasznosítható műanyagok iránt, és törekednek rá, hogy kevesebb műanyagot használjanak.
Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg szerdán azt az indítványt, amely 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagból készült tárgyak egy részét. A beterjesztő szerint az intézkedéscsomag a tengeri hulladéktípusok 70 százalékával leszámol.