Amerikai tényfeltáró újságíró: Manipulált volt a világhírű stanfordi börtönkísérletet

Közel fél évszázada a behódolás és a morális befolyásolás lehetőségének tudományos bizonyítékaként tartják számon a Stanford Egyetemen Philip Zimbardo és kollégái által 1971 augusztusában, diákok bevonásával végzett börtönkísérletet. Ben Blum amerikai oknyomozó újságíró  a medium.com-on közölt, hangfelvételekkel alátámasztott, terjedelmes cikkben leplezte az eddig szociálpszichológiai alapvetésnek számító kísérletet, amely interjúalanyai és az egyéb bizonyítékok alapján több lényeges elemében megrendezettnek bizonyult.

Mi történt a Jordan Hall alagsorában?

Lassan fél évszázada, hogy a Stanford egyik épülete, a Jordan Hall alagsorában egy valós börtönt szimuláltak, ahol az önkéntes raboknak engedelmeskedniük kellett a nyolc óránként egymást váltó, szintén önkéntesen jelentkező börtönőrök utasításainak. A börtönőrök számára egyedül a testi fenyítés volt tilos, pszichológiai nyomásgyakorlással azonban fegyelmezhették a rabokat. A kísérletet végül hat nap után be kellett fejezni, mert az őrök hatalmukkal visszaélve egyre kegyetlenebbekké váltak, a rabokon pedig az idegösszeomlás jelei kezdtek mutatkozni. A stanfordi börtönkísérletből egyébként 2015-ben film is készült:

A mostani leleplezést a kísérlet idején 22 éves diák, Douglas Korpi vallomása indította el, aki szerepe szerint rab volt, és a lap újságírójának még tavaly nyáron vallotta be, hogy az általa a kísérlet kezdete után előadott látványos összeomlás nem volt valódi, hanem Zimbardo vette rá arra, hogy eljátssza azt. 

Korpi, aki most maga is pszichológusként dolgozik, elmondta Blumnak, hogy a rabokat alakító diákoknál jelentkező félelem benne valós volt, csakhogy ő például egyáltalán nem az őrök erőszakosságától félt, hanem attól tartott, hogy nem veszik fel az egyetem posztgraduális képzésére, mert a cellájában nem jutott hozzá a tankönyveihez.

A Medium ezen kívül hangfelvételeket is idéz, amelyeken a börtönigazgatót alakító pszichológus arról győzködik a sorsolással kiválasztott önkéntes börtönőröket, hogy legyenek keményebbek, vagyis hitelesebbek, mert így a szimulált helyzet nem közelíti a valóságot.  

Philip Zimbardo, akinek hírnevét a stanfordi börtönkísérlet és az abból leszűrt következtetések alapozták meg, egyelőre nem reagált a vádakra. 

Nem ez az első manipulált kísérlet

A gonoszság és a manipulálhatóság természetrajzának feltérképezéséről ismert, megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számító Zimbardo leleplezése előtt Stanley Milgram legendás 1963-as áramütésés kísérlete is manipuláltnak bizonyult. A kísérlet célja a résztvevők hatalommal szembeni engedelmességének vizsgálata volt. 2012-ben Gina Perry ausztrál pszichológus a Yale Egyetemen újra elemezni kezdte a kísérlet nyilvánosságra hozott dokumentációját. Rájött, hogy a kísérlet eredményeit helytelenül értelmezték, sőt Milgram jóhiszeműségét is megkérdőjelezte. Perry és munkatársai úgy találták a dokumentumokban, hogy valójában az emberek kétharmada a kísérlet egy pontján kiszállt, nem volt hajlandó tovább csinálni. Az alanyokkal készített, kísérlet utáni interjúkból – amelyek jó részét Milgram sohasem hozta nyilvánosságra – kiderült, hogy az engedelmes résztvevők többsége azért ment bele a játékba, mert rájött, hogy csak színjáték az egész.


Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.