A vezetőket hajlamosak vagyunk démonizálni vagy isteníteni, és túl könnyen elhisszük róluk, hogy a valóságban is olyanok, amilyennek mutatják magukat. Metz Rudolf politológus szerint leginkább a követőiken keresztül lehet megérteni őket, és elképzelhető, hogy ehhez nem elég a politológia hagyományos eszköztára. Itt jön a képbe a szociálpszichológia.
Hogyan befolyásolja a politikai-társadalmi kontextus az egyéni mentalitást? Mi köze a kollektív nárcizmusnak a lengyelországi abortusztilalomhoz, a dél-afrikai fehér telepesekhez vagy a NER-hez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy frissen megjelent tanulmánykötet, amit ma mutatnak be a Kossuth Klubban.
Azok, akik egalitárius értékeket vallanak, elméletben szívesen konfrontálódnak az előítéletekkel, de kevésbé valószínű, hogy ezt valós helyzetekben is megteszik, derítette ki egy magyar részvétellel végzett kutatás.
Három magyar szociálpszichológus reprezentatív kutatást végzett arról, hogy mi az összefüggés a magyar internethasználók álhír-felismerési képességei és politikai nézetei között. Mint kiderült, a kormánypárti szavazók kevésbé használják a kritikus gondolkodásra való képességüket.
A bizonytalan múlt és a még bizonytalanabb jelen természetes módon feltámasztja az emberben az igényt, hogy kapaszkodót találjon az életben. Kende Anna szociálpszichológus nemrég megjelent tanulmányában ezt az igényt és az erre adott illiberális választ járja körbe.
Egy kiterjedt amerikai szociálpszichológiai kutatás szerint az emberek alulbecsülik, hogy milyen nagyra értékelik barátaik és ismerőseik, ha felveszik velük a kapcsolatot.
Egy friss tanulmány szerint a privilegizált helyzetben lévők tévesen úgy érzékelik, hogy a társadalmi egyenlőség csökkentené saját esélyeiket az erőforrásokhoz való hozzáféréshez, az egyenlőtlenség fenntartása viszont előnyös számukra. Ezt ráadásul akkor is így érzik, ha ők maguk is jól járnak az egyenlőséget célzó intézkedésekkel.
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
Nyugaton egyre többen találgatják, vajon megbomlott-e az elméje a világot a harmadik világháború felé sodró, fél Ukrajnát romba döntő Vlagyimir Putyinnak, miközben az orosz elnök tettei a maga szemszögéből, még ha racionálisak nem is, logikusak azért még lehetnek.
Robin Dunbar antropológus elmélete bombaként robbant a kilencvenes években. Svéd kutatók mai módszerekkel végezték el újra az elemzését, és kiderült, hogy a bizalmi körök méretét egyszerűen nem lehet a Dunbar-féle metódussal megbecsülni.
Bármit mondanak a politikusok, az epidemológusok vagy a rendvédelmi szakemberek, az ember hajlamos úgy viselkedni, ahogy a többiek, és ezt ki is lehet használni a COVID-19 elleni védekezésben, derül ki a közelmúltban végzett szociálpszichológiai kutatásokból.
Mennyi köze van a limbikus rendszernek az amerikai elnökválasztáshoz? R. Douglas Fields idegtudós szerint nagyon is sok, de a bölcs amerikai nép kollektív idegállapota most nem Donald Trump győzelmének kedvez. Bőven vannak azonban arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai szimpátia mögötti pszichológia egészen más, mint négy éve volt, és a hódító törzsi logika éppen a regnáló elnök győzelmét valószínűsíti.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
A járványtól való félelem természetes, mint ahogy az is, hogy a kötelező távolságtartás, a karantén és a szokatlan helyzet pszichésen is megviseli az embert. Az is természetes reakció, ha az ember tart tőle, hogy elkapja a betegséget, ennek viszont nem szabad a betegek és a betegségből felgyógyultak stigmatizálásához vezetnie.
Miért és hogyan kezdik az emberek megszegni a karanténszabályokat, és hogyan lehet a járványügyi stratégiákat a sikeres védekezés jegyében ehhez igazítani? Járókelő-effektus, a veszélyérzet hiánya, elhibázott hivatalos kommunikáció: a szociálpszichológusok tudják a választ, már csak hallgatni kellene rájuk.