„Aggasztó változások Magyarországon – az európai ország autokrata kormánya nyugtalanítóan telepszik rá a nemzet tudományos intézményeire” – ezzel a címmel és bevezetővel kezdődik a Nature tudományos folyóirat legújabb, június 28-i számának vezércikke.

A lap szerint az elmúlt években leginkább a tudományos életben volt tapasztalható az a leírás, amellyel az utazásról írók gyakran jellemzik az országot, miszerint Magyarország az ellentétek földje, ugyanis „míg az Európai Unió politikusai fokozott aggodalommal figyelték Magyarország egyre antidemokratikusabb tendenciáit, addig a kutatók szerint a tudományos élet virágozni kezdett, és új, nemzetközileg is versenyképes tudományos műhelyek jöttek létre”. Ez a cikk szerint azért valósulhatott meg, mert eddig „Magyarország a szakértőkre hagyta a tudományt”, most viszont „az autoriter kormány megszünteti a tudományos autonómiát”.

A Nature sorra veszi az elmúlt egy év eseményeit a CEU-ellenes hadjárattól kezdve a Fidesz választási győzelmén és Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének menesztésén keresztül, egészen a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozása körül kialakult vitáig.

„Több magyar kutató azt mondta a Nature-nek, hogy attól félnek, az akadémiának járó pénzt csak feltételekkel kapják majd meg – például olyan utasításokkal, hogy azt a gazdaság közvetlen kiszolgálására szolgáló kutatásokhoz vehetik igénybe, vagy hogy a történészeknek az ország múltját kell dicsőíteni” – írják.

Az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között zajló, minimum 17,1 milliárd forint rendelkezéséről szóló költségvetési vitában június 26-án, kedden már valamennyire közeledett a két intézmény álláspontja, de a lényegben egyelőre nem tudtak megegyezni, folytatják a tárgyalásokat.

Hogy az MTA ügyében pontosan mi a tét, az alábbi cikkben foglaltuk össze.