Kitört a háború a magyar tudományos élet szereplői és a magyar kormány között
A hazai tudományos élet elmúlt egy hete arról az átszervezésről és a körülötte kialakult vitáról szólt, amely részeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának finanszírozásának nagy része a negyedik Orbán-kormányban létrejött, Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá kerül.
Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem az elvben autonóm tudományos intézmény, az akadémia döntene arról, hogy saját kutatói mit kutatnak, hanem, legalábbis részben, egy kormányszerv határozná meg, mely kutatásokra juttat pénzt, ami a tudományos élet szereplői közül sokak szerint sérti a tudomány szabadságát.
Íme az elmúlt egy hét eseményei, időrendben:
1. Kiderül a költségvetési tervezetben szereplő átcsoportosítás
A hvg.hu június 14-én, csütörtökön elsőként ír arról, hogy a 2019-es költségvetési tervezet szerint az MTA kiterjedt kutatóintézet-hálózatának finanszírozásából egy jelentős összeget (a lap ekkor még 20 milliárd forintról ír) átcsoportosítanak az ITM alá, így a jövő évtől gyakorlatilag a miniszter dönthet arról, milyen kutatásokat végezzen az akadémia – a hvg.hu szerint ilyenre az ötvenes évek óta nem volt példa.
A lap információi alapján az MTA vezetését hidegzuhanyként érte a hír, amit az akadémia államosításának első lépéseként értelmeztek a kutatóintézetek. Olyan, korábban az MTA költségvetésében szereplő tételek is az ITM-hez kerültek a tervezet szerint, mint a Lendület programra szánt 3,2 milliárd forint, a fiatal kutatók támogatásának több mint egymilliárd forintos alapja, illetve az EU-s és a hazai kutatóintézeti pályázatok támogatására szánt közel 700 millió forintos és az infrastruktúra fejlesztésre szánt több mint félmilliárd forintos keret.
2. Az ITM bejelenti az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégiát
A minisztérium oldalán két óra múlva megjelenik az indoklás, miszerint az ITM feladatai közé tartozik „annak felügyelete, hogy egyrészt a hazai forrásokat az intézmények a lehető leghatékonyabban használják fel, másrészt hogy az érintettek az elérhető uniós források teljes körű lehívása érdekében a lehető legjobb konstrukciókra igényeljenek támogatást”.
Ennek értelmében „az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, összesen közel 70 milliárd forintnyi forrás allokálását a jövőben az innovációs tárca koordinálja”. Ebbe beletartozik „a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása”, amelyek mind az ITM-hez kerülnek.
3. A Stádium 28 kör még aznap a kormány támadásáról ír
Az MTA tagjai és doktorai által alapított Stádium 28 Kör június 14-én este egy Facebook-posztban reagál a hírre, a tudóscsoport szerint „a CEU-ügy után ez egy újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen”, és megjegyzi, hogy azt a kormány „az MTA-val való egyeztetés nélkül, puccsszerűen vezette fel”.
4. Az MTA elnöksége rendkívüli ülésen ítéli el a kutatás szabadságát veszélyeztető kormányzati lépéseket
Június 15-én, pénteken rendkívüli ülést tart az MTA elnöksége, amely száz százalékos egyetértésben megszavazza azt a Lovász László, a testület tavaly újabb három évre megválasztott elnöke által előterjesztett határozatot, amelyben azt kérik a kormánytól, hogy a költségvetési törvény, illetve az MTA-törvény módosításai a jelenlegi formájukban ne kerüljenek az Országgyűlés elé.
Az akadémia közleménye szerint az ITM június 12-én, irreálisan rövid határidejű válaszadással kérte az MTA-t az emailben elküldött törvénymódosítás véleményezésére, majd a Pénzügyminisztérium egy nappal később már küldte is az új költségvetési keretszámokat. Ezek szerint az MTA 40 milliárd forintos költségvetési támogatásból 28 milliárd kerülne az ITM-hez, amelyből 8 milliárd érintené a kutatási pályázatokat.
5. Kiderül, mi az az irreálisan rövid határidő: 54 perc
Június 15-én az Abcúg teszi közzé azt a levelet, amelyet az ITM véleményezésre kiküldött az MTA-nak. A minisztérium közigazgatási államtitkára, Gazsó Balázs emailje 10 óra 36 perckor érkezett be az akadémiához, és 11:30-ig kértek rá választ.
Az Abcúg által megszólaltatott kutatók közül volt, aki a liftben tudta meg egy kollégájától a kormányzati terveket („Konkrétan mostantól mi is elkezdjük a bőrünkön érezni a NER-t”), egy másik kutató pedig Palkovics azon kijelentésére tett fel egy kérdést, miszerint a kutatások koordinációja nem államosítás: „Ha egy független intézmény költségvetését átadják az államnak, akkor az mi Palkovics úr szerint, ha nem államosítás?”.
„Minden függetlenség irritáló a szemükben, szép lassan mindent központosítanak. Az, hogy a tudományos élet maradt majdnem az utolsó helyen, a fontossági sorrendet tükrözi” – mondta a lapnak egy harmadik kutató, aki szerint az MTA a CEU-ügyben mutatott aktivitása irányíthatta a figyelmet a tudományos életre. Attól is félnek, hogy a legjobb kutatók fognak elmenni, ha úgy érzik, már nem szabad a közeg, amiben dolgozhatnak”.
6. Palkovics László kijelenti: a lépés nem sérti az MTA autonómiáját, de Lovász László ezzel nem ért egyet
„Senki nem akarja az MTA-t államosítani” – mondja az M1-nek június 16-án a miniszter, aki szerint az egyetlen változás az lesz, hogy bizonyos nagyobb ügyekben ezentúl meg kell állapodnia az MTA-nak és az ITM-nek. Palkovics szerint „az MTA továbbra is önállóan dönthet kutatóintézetei finanszírozásáról és személyi kérdéseiről, a végrehajtandó projektekről és programokról”, ugyanakkor „meg kell határozni azokat a kutatási területeket, amelyeket kiemelten kell kezelni a források elosztásakor”.
Lovász László MTA-elnök eközben sajnálatosnak nevezi, hogy a költségvetési tervezet előtt nem egyeztettek az akadémia vezetésével, a javaslattervezetben pedig nem lát garanciákat arra, hogy a jövőben megőrizhetnék az MTA és a tudományos élet függetlenségét.
7. A Figyelő listán veszi végig az MTA túlzottan liberális témákkal foglalkozó kutatóit
A Figyelő június 19-én, kedden megjelenő cikke szerint az akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában elburjánzottak az ideológia-vezérelt kutatások, amelyek a bevándorlással, a homoszexuálisok jogaival és a gendertudománnyal foglalkoznak. A lapnak szemet szúró kutatások készítőit névvel és fotóval teszik közzé, és azt is szóvá teszik, hogy néhány kutató nem publikál elég gyakran, bár a kívánt gyakoriságról nem írnak.
8. Deutsch Tamás: „Ennyi”
Az Európai Parlament fideszes képviselője június 20-án, szerdán a Figyelő-cikket szemléző írásokra reagál a Facebookon, és a listázás szó használatát kifogásolja.
9. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja is listát tesz közzé
A központ a kutatói 2018 januárja és májusa között, kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, illetve kiadóknál megjelent publikációit veszi sorra.
Emellett Rudas Tamás, a kutatóközpont főigazgatója a június 20-i írásban kifejezi büszkeségét az ott dolgozó kutatók iránt: „Büszkék vagyunk rájuk, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást. A Társadalomtudományi Kutatóközpontban a témaválasztás szabad, mert csak a szabad, kíváncsiság által vezérelt témaválasztásból származik igazi innováció. A kiválóság egyetlen - igaz, nagyon szigorú - mércéje a kutatásban a tudományosság nemzetközileg elfogadott módszereinek alkalmazása, az eredmények rangos folyóiratokban és kiadóknál való publikálása, a sikerességet egy objektív teljesítményértékelési rendszer minősíti minden évben.
A társadalomtudományi kutatás haszna az, hogy az egyéni sorsok mögött feltárja a társadalmi törvényszerűségeket és ezzel higgadt és kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremt. A társadalomtudományi kutatás természeténél fogva kritikai jellegű, azaz a társadalom működésében, az emberek egymás közötti kapcsolataiban jelentkező problémák feltárására, ezek okainak megismerésére törekszik. Ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha ellentmondásos jelenségek vizsgálatától sem riad vissza. Az így feltárt és közzétett ismeretekre építve mindenki kialakíthatja a saját véleményét és segítséget kaphat a világban való eligazodáshoz”.
Rudas azonban nem sokkal korábban még a kormánnyal való együttműködés lehetőségeit latolgatta. A 24.hu június 21-én közölt értesülései szerint a főigazgató egy Lovász Lászlóhoz intézett levelében felvetette annak lehetőségét, hogy az akadémiai kutatóközpont munkatársai idejük egy részében a kormány által preferált témákat kutassák.
„Palkovics miniszter úr a finanszírozási mód megváltozásának lényegét megvilágítva azt mondta, hogy a támogatás csak jön, a bevételért tenni kell valamit, ez az új költségvetési modell értelme – írta Rudas Lovásznak az akadémia belső hálózatán. – Ha valóban ez a kormányzati szándék, akkor a jelenlegi szinte teljes témaválasztási szabadságtól el lehet mozdulni egy olyan irányba, amelyben a kutatóhálózat munkatársai idejük egy részében a kormányzat által megjelölt témákon dolgoznak.”
A kompromisszumra törekvő főigazgató a munkatársak időbeosztására is javaslatot tett: Rudas felvetése szerint a kutatók az új rendszerben heti két napot tölthetnének a kormány megrendelésére készülő kutatásokkal, a fennmaradó három napban dolgozhatnának saját témáikon.
10. Megszólalnak a Figyelőben listázott kutatók
A 444.hu június 20-án megszólaltatja a Figyelő cikkében megnevezett kutatók egy részét.
Sík Endre szociológus, a TÁRKI tudományos tanácsadója, az ELTE Társadalomtudományi Kar Kisebbségszociológiai Tanszékének egyetemi tanára például boszorkányüldözésnek nevezte a folyamatot. Szerinte a Figyelő cikke egy propagandaújság politikai terméke, és nem történt más, mint hogy „valaki felütötte az MTA tudományos műveinek tárát, kimazsolázta a liberális címkével illethető témákat, és már villant is a kopipészt”.
A társadalmi kirekesztéssel, kisebbségek reprezentációjával és nemek közti egyenlőtlenségekkel is foglalkozó Vajda Róza szerint a Figyelő fenyegetése valójában nem személyeknek szól, ezért „intézményes kiállásra nagy szükség volna, keményebbre mint az eddigiek, és fontos volna az egyetemek és más társintézmények szolidaritása is”.
Egy, a listán szintén szereplő fiatal kutató elmondása szerint „a szöveg szerzője láthatóan nagyon kevés tapasztalattal bír a tudomány világában, ugyanis azt a benyomást kelti, mintha a kutatási szabadság és a kutatási területek meghatározása csak a kutatók kedvtelésén múlna”.
11. Szolidaritási hullám indul
Az elmúlt napokban több intézmény és csoport is kiállt a tudomány szabadsága, az MTA függetlensége mellett, illetve arra kérte a kormányt, hogy álljon el tervétől.
„A közelmúltban a sajtóban megjelent támadások és a kutatásfinanszírozással kapcsolatos, a nyilvánosságban megjelent kormányzati tervek miatt a Közép-európai Egyetem (CEU) szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával és kutatóival – írta közleményében Michael Ignatieff, a kormány által az utóbbi időben folyamatosan támadott CEU elnök-rektora. – Egyetértésben a magyar tudományos közösséggel, úgy véljük, hogy a kutatás szabadsága szempontjából létfontosságú, hogy az Akadémia megőrizhesse önrendelkezési jogát, és hogy a források odaítélése a tudomány szempontjai alapján történjen. Egyetlen intézmény sem tett többet a tudásalapú gazdasági és társadalmi fejlődésért, mint az MTA. Az autonómia megkérdőjelezése és a kutatók elleni megfélemlítési kísérletek megnehezítik, hogy az Akadémia megfelelően szolgálhassa magyar társadalmat” – írta Ignatieff.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának szerdán kiadott közleményében azt írja: „reményünket fejezzük ki, hogy az [MTA Társadalomtudpományi Kutatóközpontjában] dolgozó társadalomkutató kollégák továbbra is autonóm módon, kizárólag a nemzetközi tudományosság követelményeihez igazodva folytathatják tevékenységüket, és nem kényszerülnek feladni a társadalomtudományi kutatások természetéhez tartozó, a társadalmi problémákat fókuszba helyező szemléletmódjukat. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi problémák feltárása hozzásegít a társadalom működési zavarainak elhárításához, ezért megbecsülésünkről és támogatásunkról biztosítjuk a kényes témák kutatásáért a sajtóban pellengérre állított kollégákat.”
Ugyancsak szerdán nyilatkozatot adtak ki a Lendület kutatócsoportok vezetői is – ez az a program, amelynek célja éppen a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, illetve a tehetséges fiatal magyar kutatók hazacsábítása és itthon tartása, és amelynek 3,2 milliárd forintos költségvetése teljes egészében a Palkovics-féle ITM hatáskörébe kerülne. „A tudományos kutatásban a stabilitás, a hosszú távú tervezhetőség pótolhatatlan érték. Ezért kérjük a döntéshozókat, hogy különös értékként őrizzék meg a Lendület programot, és az maradjon egészében az MTA gondozásában, amely elindítója és kiváló gazdája ennek a stratégiai fontosságú programnak" – áll a közleményben, amit 83 kutatócsoport-vezető írt alá.
A Stádium 28 Kör pedig petíciót indított, amelyben azt írják: „Tiltakozunk a magyar tudomány autonómiáját ért újabb támadás ellen, és követeljük, hogy az MTA kutatóintézeteinek költségvetése maradjon a Magyar Tudományos Akadémia önálló költségvetési fejezetében”. A 2500-as célszámmal kiírt petíciót a cikk írásának pillanatában 2251-en írták már alá.