A gyűjtő méhek ezrei görcsbe rándulva, kinyújtott szipókával pusztultak el
Pár nappal azután, hogy hazatért a Zselicből, és kipergette az ott gyűjtött hársfamézet, a somogysárdi Dömötörfi József azt vette észre, hogy a falu környéki napraforgóra kijáró méheinek közel 80 százaléka holtan landol a kaptárak bejáratánál.
A családi méhészet tulajdonosa a Qubitnek arról számolt be, hogy „a gyűjtő méhek ezrei görcsbe rándulva, kinyújtott szipókával pusztultak el, előtte a kaptárak tetején, oldalán és a környező bokrokon, fákon mászkáltak, lábaikkal kapargatták, tisztogatták magukat. A visszatérő méheket a család nem nagyon akarta beengedni a kaptárba, feltételezhetően érezték rajtuk a permetezőszert. Jelenleg a dajka méhek tobzódnak a kaptár kijárójában, hiszen érzik a napraforgót. Megbomlott a családok összetétele”. (Egy átlagos, 20-70 ezer egyedet számláló méhcsaládban a gyűjtést végző dolgozók létszáma nyaranta az 50 ezret is elérheti.)
Mikroszkóppal vizsgálta a hullákat
A somogysárdi méhész saját elmondása szerint mikroszkóppal megvizsgálta a hullákat és a kaptárban lévő még élő méheket is, de a bélsártartalomban nem talált a méhbélélősködő nosema-fertőzésre utaló jeleket. A görcsbe rándulva elpusztult méhek alapján Dömötörfi taglózó hatású, piretroid hatóanyagú rovarirtószert sejt a tömeges pusztulás hátterében.
„Két éve már történt hasonló, akkor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület előírásai szerint, a vonatkozó agrárszabályozásnak megfelelően összehívott, a hatósági állatorvosból, a méhegészségügyi felelősből és a területileg illetékes növényvédelmi felügyelőből álló vizsgálóbizottság ugyan nem jutott eredményre, de az egyesület külön vizsgálata kimutatta, hogy a pusztulást egy Karate Zeon márkanevű piretroid okozta, amellyel egy helyi gazda permetezte csemege kukoricáját” – mondja a méhész.
A mostani elhullások okát szerinte azonban már nem lehet minden kétséget kizáróan felderíteni, a hullákat ugyanis átmosták a hétvégi zivatarok. Dömötörfi így csak a Facebookon keresztül tudatta méhésztársaival, hogy az eddigieknél is figyelmesebben legeltessenek.
Dömötörfi szerint a Karate Zeon, vagy hasonló rovarirtók használata nem lenne veszélyes, ha a gazdák körültekintőbbek lennének, és a kukorica virágzása idején estefelé permeteznének kukoricabogár ellen, amikor a méhdolgozók már visszatértek a kaptárjaikba. Erre egyébként a szer gyártója, a Syngenta is nyomatékosan figyelmeztet a felhasználási utasításában: „Virágzó kultúrában csak méhkímélő tehnológiával juttatható ki. A védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell”.
A Qubitnek nyilatkozó méhész, veszteséget minimalizálandó a megmaradt állományának védelmében a pusztulás észlelése után azonnal elköltöztette családjait Somogysárdról a közeli Sörnyepusztára, ahol a méhek azóta erőben egészségben a nagy kiterjedésű napraforgótáblákról gyűjtik a nektárt és a virágport.
Országos veszély?
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) június 29-én figyelmeztetett méhveszteségekre, igaz, nem a kukoricapermetezés miatt: „Sok méhésztársunk jelezte, hogy a napraforgó virágzásának megindulásával egy időben, a méhek egy része eltűnt a kaptárból. Nincsenek méhhullák a kaptárak előtt, de a napraforgótáblában viszont sok elpusztult méhet lehet találni. Csak fiatal méhek maradtak a kaptárban, a fészket takarják, a mézterekből eltűntek a méhek. (...) Felhívjuk a méhésztársak figyelmét, hogy minél több adatra, tényre van szükségünk ahhoz, hogy hatékony munkát tudjanak végezni a szakemberek az okok felderítése érdekében. Ezért kérjük, hogy akinek a fent leírtakhoz hasonló észlelése, tapasztalata van, haladéktalanul jelezze azt a megyei szaktanácsadók felé. Különösen azok a méhésztársak jelentkezzenek, akik elpusztult méheket tudnak gyűjteni – 20 dkg körül!”.
Kerestük az OMME-t, valamint a gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központ égisze alatt működő Méhészeti és Méhbiológiai Intézetet, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy mekkora állomány lehet veszélyben a „taglózó hatású piretroidok nem megfelelő használata” miatt.
Globális méhpánik
Mint ahogy azt a drasztikusan szegényedő európai rovarfauna kapcsán megírtuk, a vadon élő növények 80 százaléka rovarbeporzású, és a 70 legfontosabb kultúrnövényből több mint egy tucat nem hozna termést, ha nem lennének ezek az élőlények. Az USA-ban évi 57 milliárd dollárra, világszerte pedig több mint 150 milliárd euróra becsülik a vad rovarok által nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értékét, a háziméhek pedig csak a mézzel és más méhészeti készítményekkel dollár tízmilliárdokkal járulnak hozzá a világgazdasághoz.
Bő tíz évvel ezelőtt elsőként a rejtélyes kolónia-összeomlások (Colony Collapse Disorder; CCD) hívták fel a figyelmet arra, hogy valami nagyon nem stimmel a háziméhekkel, miután bizonyos területeken a populáció 90 százaléka szó szerint eltűnt. A magyar szaknyelven elnéptelenedés-szindrómának nevezett jelenség során méhcsaládok tízezrei váltak köddé. A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása, a beltenyésztés következtében kialakult immungyengeség, a GMO-növények terjedése mellett legújabban a túlfeszített munka okozta stressz került elő magyarázatként. A rovarirtószerek szakszerűtlen használatának negatív hatásai azonban kétségtelenek.
„A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait egy Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjedő nagyléptékű kísérletsorozat eredményei támasztották alá, amelyben dr. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett” – olvasható az egyetem idén márciusi közleményében.
A Science hasábjain egy éve publikált kutatási eredmények szerint az úgynevezett csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok a csírázást követően szívódnak fel a növekvő növényben és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.
„A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges »bioüzemanyag« mennyiségére is következtetni tudnak. Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy virágmustrájukról a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba” – áll az egyetemi közleményben.
Nem véletlen, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára jövőre már az Európai Unió teljes területén tilos a neonikotinoidok szabadföldi használata, és kizárólag állandó üvegházakban engedélyezi ezen szereket. (Magyarország a méhekre veszélyes vegyszer betiltása ellen foglalt állást, a tagállamok többsége a betiltás mellett döntött.)
