Tíz ábra, amely mindent elárul a magyar fociba áramló pénzekről

Íme 10 grafikon, amelyekből kiderül minden, amit az NB1 gazdasági hátországáról tudni érdemes. Jó szórakozást!

1. Az NB1-es klubok becsült költségvetése

Az nb1-es klubok becsült költségvetése (millió forint)Grafika: Sportérték

Ezen nincs mit magyarázni, viszont talán ez a legfontosabb ábra, mindennek az alapja. Korábban már kiveséztük, hogy a Ferencváros 5,3 milliárdos és a Videoton 4,4 milliárdos becsült büdzséje teljesen elszakadt a mezőny többi részétől, így nem meglepő, hogy a bajnokságban csak a bronzérmes kiléte volt a kérdés. A Fradi számára biztosan csalódás, hogy 20-25 százalékkal több pénzből gazdálkodva is be kellett érniük az ezüstéremmel a Vidi mögött. Érdekesség még, hogy egymilliárd alatt már csak a Balmazújváros volt, mely ráadásul a 2017-es év első felét még az NB2-ben töltötte. 

A költségvetések becslésekor a szokásos képletet vettük elő (törzsolvasóknak ismerős lesz): Árbevétel + Egyéb bevétel - Adózott eredmény.

2. A klubok bevételének összetétele

A klubok bevételének összetételeGrafika: Sportérték

A fenti képletből látszik, hogy a költségvetés két fő pillére az árbevétel és az egyéb bevétel. Az előbbibe sorolják a klubok klasszikus bevételi forrásait, mint a jegyeket, a szponzorokat vagy a reklámokat. Az egyéb kategóriába pedig megy minden más, például a támogatások vagy a tulajdonosi befizetések. A második ábra azért érdekes, mert bemutatja, mennyire állnak a saját lábukon a klubok, mennyire tudnak a klasszikus bevételi forrásokra támaszkodni. Árulkodó például, hogy a Fradi–Diósgyőr–Újpest-hármasnál több az egyéb bevétel, mint az árbevétel. A Ferencváros esetében például egy kétmilliárd forintos tételre semmilyen magyarázat nincs, legfeljebb gyanakodni lehet tulajdonosi befizetésre, de erről részletesen írtunk a csapat gazdálkodásának elemzésekor.

3. A költségvetés változása 2016-hoz képest

A költségvetés változásaGrafika: Sportérték

A mostanihoz hasonló módszerrel már tavaly is kiszámoltuk a klubok 2016-os költségvetését, így most ezzel is össze lehet hasonlítani a kapott 2017-es számokat. A legfeltűnőbb, hogy a tizenkét csapatból csak a Haladás és az Újpest gazdálkodott kevesebb pénzből, mint egy évvel korábban, ami jól jelzi, hogy továbbra is ömlik a pénz a hazai fociba. A csapatok büdzséje átlagosan 23,3 százalékkal nőtt meg, így egy átlagos klub 2017-ben már több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhatott.

4. Jegy- és bérletbevételek a kluboknál

Jegy-és bérletbevételekGrafika: Sportérték

Nem minden csapat közölt részletes bontást az árbevételéről, de ahol találtunk ilyet, ott igyekeztünk ezt is feltérképezni. A fenti ábra az NB1 szempontjából siralmas, hiszen egyedül Debrecenben haladta meg a 100 millió forintot a jegybevétel, ami a 16-17 hazai bajnokival plusz a kupameccsekkel számolva alig pár millió forint meccsenként. Így még a Hajdúságban is csak a teljes árbevétel 15 százaléka származott ebből a forrásból, máshol még ennél is sokkal rosszabb az arány: Pakson és Székesfehérváron a 2 százalékot sem éri el. De mit keres a nagy nulla a Fradi neve mellett a sor végén? A kérdés jogos, de a válasz viszonylag egyszerű: az FTC-nek olyan szerződése van a Groupama Aréna üzemeltetőjével, mely szerint a bevételek nem a klubhoz folynak be, cserébe egy évi fix összeget (aminek mértéke titok) fizet az üzemeltető a Ferencvárosnak.

5. A vagyoni értékű jogokból származó bevételek (illetve más MLSZ-támogatások)

Az MLSZ-től származó bevételekGrafika: Sportérték

Ez a tétel azért érdekes, mert az MLSZ évről évre titkolja, mennyit kapnak az egyes csapatok a tévés közvetítési jogdíjakból és a szerencsejáték-pénzekből. Ezeknek ugyanis komoly elosztási szabálya van a szövetségnél, sok mindentől függ a részesedés. Szerencsére néhány klub elárulta ennek a bevételnek a nagyságát, valaki vagyoni értékű jogokként tüntette fel (az a legtisztább), máshol a többi MLSZ-támogatással vonták össze. A grafikonon egészen megdöbbentő, hogy a kisebb kluboknál nem ritkán a költségvetés fele ebből a központilag visszaosztott pénzből jön be. A Honvéd első helye azért nem meglepő, mert a vagyoni értékű jogok utáni részesedésnél számít a bajnoki helyezés is, 2017-ben pedig Honvéd volt a bajnok. A Haladás pedig elsősorban a kiemelkedően sok fiatalnak köszönhetően jut ennyi forráshoz a szövetségtől, akárcsak a Paks.

6. A kötelezettségek és azok aránya a költségvetéshez képest

A klubok eladósodottságaGrafika: Sportérték

Ez az ábra azt mutatja, mennyire vannak eladósodva az NB1 klubjai: a legtöbb tartozása az FTC-nek van, mellettük egymilliárd feletti kötelezettséget vallott be a Diósgyőr is, ahol az éves büdzsé felét emésztené fel, ha hirtelen minden adósságot ki akarnának fizetni. A Debrecennél és a Balmaznál a 100 milliót sem éri el a kötelezettségállomány, összesen pedig a 12 klub 5,1 milliárddal tartozik, vagyis a Fradi egyéves költségvetéséből a teljes NB1 adósságát ki tudná egyenlíteni, ha akarná. A kötelezettség egyébként gyakran tulajdonosi kölcsönt jelent, amit aztán sokszor el is engednek egy idő után.

7. Személyi jellegű ráfordítások

Személyi jellegű kiadásokGrafika: Sportérték

Aki az utóbbi években nyomon követte a magyar profi klubok gazdálkodását, annak nem lesz meglepő, hogy a legtöbbet személyi jellegű kiadásra költenek el a csapatok, összesen tavaly 15,4 milliárdot tett ki ez a 12 cégnél, vagyis átlagosan 1,3 milliárd forint volt. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy ebben minden alkalmazott bérköltsége benne volt, nem csak a futballistáké. Ha a bérköltséget összevetjük a klasszikus árbevétellel, akkor megdöbbentő és egyben szomorú, hogy az arány hét klubnál is meghaladja a 100 százalékot. Magyarul ezek a csapatok a gyakran bizonytalan eredetű egyéb bevételek nélkül még a béreket sem tudnák kiegyenlíteni. A DVTK például több mint másfélszer annyit költött bérekre, mint amennyi árbevétele papíron volt. Így nem is véletlen, hogy sokszor tulajdonosi forrásból vagy máshonnan kell kipótolni a kasszát. De még a legfeszesebb bérstruktúrával bíró Puskás Akadémiánál is a bevallott árbevétel több mint felét elviszik a személyi jellegű kiadások.

8. Anyagjellegű ráfordítások

Anyagjellegű kiadásokGrafika: Sportérték

A kiadások másik nagy csoportja, bár jóval kisebb, mint a személyi jellegű kiadások. A Fradi láthatóan kiemelkedik ebben a mutatóban, a 1,5 milliárd feletti összeg még a második Videotonénak is majdnem a duplája. Sajnos ezzel kapcsolatban csak annyit árult el a klub, hogy az össze nagy része, 1,2 milliárd forint szolgáltatások igénybevételére ment el.

9. Összes kiadás

Összes kiadásGrafika: Sportérték

Rímel az első ábrára, néhány kisebb tételtől eltekintve a költségvetésnek felel meg. Így nem véletlen, hogy itt is a Fradi vezet 4,9 milliárd forintnyi elköltött pénzzel, mögötte a bajnok Videoton áll 3,9 milliárddal.

10.   Az összes kiadás az árbevételhez képest

Az összes kiadás aránya az árbevételhez képestGrafika: Sportérték

Az előbbi ábrára csak azért volt szükség, hogy most ezt is megmutathassuk. Az utolsó grafikonból az derül ki, hogy ha csak a piacinak tekintett árbevételre tudnának támaszkodni a klubok a jelenlegi költségszintjük mellett, akkor hogyan állna a mérlegük. Ebből a szempontból a Puskás kivételével lehangoló a kép, csak Felcsúton tudna működni jelenlegi formájában a csapat az egyéb bevételek nélkül is. Ezzel szemben a Diósgyőr, az Újpest és a Debrecen például több mint kétszeresét költi el az árbevételének, de a Fradi sem sokkal marad el tőlük.

Kapcsolódó cikkek:

Facebookon is követed a Qubitet? Lájkold a Sportértéket is! 

Mi kerül ezen a gyógyszeren 23 millió forintba?

A gyógyszeriparban a „jobb, mint a Beatles” probléma azt jelenti, hogy mivel már rengeteg nagyon hatékony gyógyszer van sok betegség kezelésére, ezeknél jobbat kifejleszteni hatalmas erőforrásokat igényel, magyarázza Gál Bálint, a Stanford Egyetem szerves kémikus PhD-hallgatója.