Tíz ábra, amely mindent elárul a magyar fociba áramló pénzekről
Íme 10 grafikon, amelyekből kiderül minden, amit az NB1 gazdasági hátországáról tudni érdemes. Jó szórakozást!
1. Az NB1-es klubok becsült költségvetése
Ezen nincs mit magyarázni, viszont talán ez a legfontosabb ábra, mindennek az alapja. Korábban már kiveséztük, hogy a Ferencváros 5,3 milliárdos és a Videoton 4,4 milliárdos becsült büdzséje teljesen elszakadt a mezőny többi részétől, így nem meglepő, hogy a bajnokságban csak a bronzérmes kiléte volt a kérdés. A Fradi számára biztosan csalódás, hogy 20-25 százalékkal több pénzből gazdálkodva is be kellett érniük az ezüstéremmel a Vidi mögött. Érdekesség még, hogy egymilliárd alatt már csak a Balmazújváros volt, mely ráadásul a 2017-es év első felét még az NB2-ben töltötte.
A költségvetések becslésekor a szokásos képletet vettük elő (törzsolvasóknak ismerős lesz): Árbevétel + Egyéb bevétel - Adózott eredmény.
2. A klubok bevételének összetétele
A fenti képletből látszik, hogy a költségvetés két fő pillére az árbevétel és az egyéb bevétel. Az előbbibe sorolják a klubok klasszikus bevételi forrásait, mint a jegyeket, a szponzorokat vagy a reklámokat. Az egyéb kategóriába pedig megy minden más, például a támogatások vagy a tulajdonosi befizetések. A második ábra azért érdekes, mert bemutatja, mennyire állnak a saját lábukon a klubok, mennyire tudnak a klasszikus bevételi forrásokra támaszkodni. Árulkodó például, hogy a Fradi–Diósgyőr–Újpest-hármasnál több az egyéb bevétel, mint az árbevétel. A Ferencváros esetében például egy kétmilliárd forintos tételre semmilyen magyarázat nincs, legfeljebb gyanakodni lehet tulajdonosi befizetésre, de erről részletesen írtunk a csapat gazdálkodásának elemzésekor.
3. A költségvetés változása 2016-hoz képest
A mostanihoz hasonló módszerrel már tavaly is kiszámoltuk a klubok 2016-os költségvetését, így most ezzel is össze lehet hasonlítani a kapott 2017-es számokat. A legfeltűnőbb, hogy a tizenkét csapatból csak a Haladás és az Újpest gazdálkodott kevesebb pénzből, mint egy évvel korábban, ami jól jelzi, hogy továbbra is ömlik a pénz a hazai fociba. A csapatok büdzséje átlagosan 23,3 százalékkal nőtt meg, így egy átlagos klub 2017-ben már több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhatott.
4. Jegy- és bérletbevételek a kluboknál
Nem minden csapat közölt részletes bontást az árbevételéről, de ahol találtunk ilyet, ott igyekeztünk ezt is feltérképezni. A fenti ábra az NB1 szempontjából siralmas, hiszen egyedül Debrecenben haladta meg a 100 millió forintot a jegybevétel, ami a 16-17 hazai bajnokival plusz a kupameccsekkel számolva alig pár millió forint meccsenként. Így még a Hajdúságban is csak a teljes árbevétel 15 százaléka származott ebből a forrásból, máshol még ennél is sokkal rosszabb az arány: Pakson és Székesfehérváron a 2 százalékot sem éri el. De mit keres a nagy nulla a Fradi neve mellett a sor végén? A kérdés jogos, de a válasz viszonylag egyszerű: az FTC-nek olyan szerződése van a Groupama Aréna üzemeltetőjével, mely szerint a bevételek nem a klubhoz folynak be, cserébe egy évi fix összeget (aminek mértéke titok) fizet az üzemeltető a Ferencvárosnak.
5. A vagyoni értékű jogokból származó bevételek (illetve más MLSZ-támogatások)
Ez a tétel azért érdekes, mert az MLSZ évről évre titkolja, mennyit kapnak az egyes csapatok a tévés közvetítési jogdíjakból és a szerencsejáték-pénzekből. Ezeknek ugyanis komoly elosztási szabálya van a szövetségnél, sok mindentől függ a részesedés. Szerencsére néhány klub elárulta ennek a bevételnek a nagyságát, valaki vagyoni értékű jogokként tüntette fel (az a legtisztább), máshol a többi MLSZ-támogatással vonták össze. A grafikonon egészen megdöbbentő, hogy a kisebb kluboknál nem ritkán a költségvetés fele ebből a központilag visszaosztott pénzből jön be. A Honvéd első helye azért nem meglepő, mert a vagyoni értékű jogok utáni részesedésnél számít a bajnoki helyezés is, 2017-ben pedig Honvéd volt a bajnok. A Haladás pedig elsősorban a kiemelkedően sok fiatalnak köszönhetően jut ennyi forráshoz a szövetségtől, akárcsak a Paks.
6. A kötelezettségek és azok aránya a költségvetéshez képest
Ez az ábra azt mutatja, mennyire vannak eladósodva az NB1 klubjai: a legtöbb tartozása az FTC-nek van, mellettük egymilliárd feletti kötelezettséget vallott be a Diósgyőr is, ahol az éves büdzsé felét emésztené fel, ha hirtelen minden adósságot ki akarnának fizetni. A Debrecennél és a Balmaznál a 100 milliót sem éri el a kötelezettségállomány, összesen pedig a 12 klub 5,1 milliárddal tartozik, vagyis a Fradi egyéves költségvetéséből a teljes NB1 adósságát ki tudná egyenlíteni, ha akarná. A kötelezettség egyébként gyakran tulajdonosi kölcsönt jelent, amit aztán sokszor el is engednek egy idő után.
7. Személyi jellegű ráfordítások
Aki az utóbbi években nyomon követte a magyar profi klubok gazdálkodását, annak nem lesz meglepő, hogy a legtöbbet személyi jellegű kiadásra költenek el a csapatok, összesen tavaly 15,4 milliárdot tett ki ez a 12 cégnél, vagyis átlagosan 1,3 milliárd forint volt. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy ebben minden alkalmazott bérköltsége benne volt, nem csak a futballistáké. Ha a bérköltséget összevetjük a klasszikus árbevétellel, akkor megdöbbentő és egyben szomorú, hogy az arány hét klubnál is meghaladja a 100 százalékot. Magyarul ezek a csapatok a gyakran bizonytalan eredetű egyéb bevételek nélkül még a béreket sem tudnák kiegyenlíteni. A DVTK például több mint másfélszer annyit költött bérekre, mint amennyi árbevétele papíron volt. Így nem is véletlen, hogy sokszor tulajdonosi forrásból vagy máshonnan kell kipótolni a kasszát. De még a legfeszesebb bérstruktúrával bíró Puskás Akadémiánál is a bevallott árbevétel több mint felét elviszik a személyi jellegű kiadások.
8. Anyagjellegű ráfordítások
A kiadások másik nagy csoportja, bár jóval kisebb, mint a személyi jellegű kiadások. A Fradi láthatóan kiemelkedik ebben a mutatóban, a 1,5 milliárd feletti összeg még a második Videotonénak is majdnem a duplája. Sajnos ezzel kapcsolatban csak annyit árult el a klub, hogy az össze nagy része, 1,2 milliárd forint szolgáltatások igénybevételére ment el.
9. Összes kiadás
Rímel az első ábrára, néhány kisebb tételtől eltekintve a költségvetésnek felel meg. Így nem véletlen, hogy itt is a Fradi vezet 4,9 milliárd forintnyi elköltött pénzzel, mögötte a bajnok Videoton áll 3,9 milliárddal.
10. Az összes kiadás az árbevételhez képest
Az előbbi ábrára csak azért volt szükség, hogy most ezt is megmutathassuk. Az utolsó grafikonból az derül ki, hogy ha csak a piacinak tekintett árbevételre tudnának támaszkodni a klubok a jelenlegi költségszintjük mellett, akkor hogyan állna a mérlegük. Ebből a szempontból a Puskás kivételével lehangoló a kép, csak Felcsúton tudna működni jelenlegi formájában a csapat az egyéb bevételek nélkül is. Ezzel szemben a Diósgyőr, az Újpest és a Debrecen például több mint kétszeresét költi el az árbevételének, de a Fradi sem sokkal marad el tőlük.
Kapcsolódó cikkek:
Facebookon is követed a Qubitet? Lájkold a Sportértéket is!