Mianmarban borostyánban került elő egy éppen kikelt kígyó fej nélküli, mindössze 47 milliméteres teste. A hüllőmaradvány mellett az állat környezetére utaló jeleket, kéregdarabokat, növényi részeket is találtak, így a paleontológusok szerint megvan az első bizonyítékunk arra, hogy egyes kígyófajok már csaknem százmillió évvel ezelőtt is erdei életmódot folytattak.

Michael Caldwell, az Albertai Egyetem paleontológusa szerint a Xiaophis myanmarensis névre keresztelt kígyó több argentin, afrikai indiai és ausztrál lelettel mutat rokonságot, vizsgálatával pedig többet tudhatunk meg a kígyók evolúciójáról. Annyi máris kiderült, hogy a gerincük felépítése alig változott valamit az évmilliók során. Eddig összesen körülbelül húsz fosszilizálódott példány állt a korból a tudósok rendelkezésére, és a mostani lelet alapján úgy tűnik, hogy a kígyók jóval hamarabb hordították meg a Föld erdős területeit, mint hittük.

Az apró kígyó igencsak hasonlít több, ma is létező kígyóra, de önálló faj. Létezése arra utal, hogy nem csupán a kígyók felépítése változott nagyon keveset az évmilliók során, hanem az is, amilyen ritumusban növekednek.

Nem is baj, hogy nem tudjuk klónozni a borostyánból előkerült őslényeket: a kígyók a mai napig velünk élnek.

A Jurassic Park csak sci-fi, de a tudományos világ sokat köszönhet neki

Bodnár Zsolt tudomány 2018. június 20.

Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.