Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
A lovasemberek évezredes tapasztalatát megerősítő új kutatási eredményt hétfőn közölte az Applied Animal Behaviour Science folyóirat.
A Budapesten és Fóton megrendezett lovasterápiás világkonferencián öt kontinens 29 országának több száz szakembere számolt be arról, hogyan segíthetnek a lovak a beszédzavaroktól a demencián át a függőségekig egy sor problémán.
A legfrissebb eredmények szerint a nomád pásztorok ezer évvel a lovak háziasítása után fedezték fel a rokonszelekción alapuló szaporítás előnyeit.
A 28 gall csődör mindegyikét a jobb oldalára fektették, fejüket pedig dél felé fordították – kérdés, hogy csatában estek el, vagy valamilyen rituálé részeként temették el így őket.
Bár magyar találmány, ma legkevésbé a magyarországi szolgáltatók profitálnak a globálisan több mint százmilliárd eurósra taksált lovas turizmusból.
Egymással szövetséget kötő mének és a rokoni mellett baráti kapcsolatokat is ápoló háremalkotó kancák dinamikus viszonyrendszerét tárták fel magyar viselkedésökológusok a hortobágyi Przewalski-ménesben.
A páratlanujjúságon a legújabb kutatási eredmények sem változtatnak.
Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.
A kísérleti régészet és a történeti életmód-rekonstrukció találkozása olyan hiánypótló videóval lepte meg a magyar tudományos világot, amiből még Rákay Philip is tanulhatna.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a napokban megnyitott tárlat a hazai lovaskultúrát hivatott bemutatni, de a karámba zárt játékpónik, a borzasztó műanyag makettek és a kutyákra méretezett műfüves akadálypálya sem garancia arra, hogy a kiállítást bevezetik a magyar muzeológia nagykönyvébe.
Az egykori vadnyugat államaiban túlszaporodtak a vadon élő lovak. A szövetségi földhivatal örökbefogadásra ösztönzi a lakosságot, ezzel is csökkentve a jelentős mezőgazdasági kárt okozó állatok populációját.
A kutyák és macskák mellett a nagy testű haszonállatok is életveszélyben vannak a háborúban. A 100 ezer ukrán lóból jó esetben pár ezret sikerülhet kimenekíteni, a sok millió szarvasmarha és sertés viszont aligha hagyhatja el a veszélyzónákat.
Régészek és történészek vetették össze a 4–17. századból származó lovak DNS-ét a csatalovak középkori ábrázolásával, de mint kiderült, a legnagyobb harci ló sem volt magasabb egy kisebb mai hátaslónál, a legtöbbjük azonban jó, ha elérte a póniméretet.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.