A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a napokban megnyitott tárlat a hazai lovaskultúrát hivatott bemutatni, de a karámba zárt játékpónik, a borzasztó műanyag makettek és a kutyákra méretezett műfüves akadálypálya sem garancia arra, hogy a kiállítást bevezetik a magyar muzeológia nagykönyvébe.
Az egykori vadnyugat államaiban túlszaporodtak a vadon élő lovak. A szövetségi földhivatal örökbefogadásra ösztönzi a lakosságot, ezzel is csökkentve a jelentős mezőgazdasági kárt okozó állatok populációját.
A kutyák és macskák mellett a nagy testű haszonállatok is életveszélyben vannak a háborúban. A 100 ezer ukrán lóból jó esetben pár ezret sikerülhet kimenekíteni, a sok millió szarvasmarha és sertés viszont aligha hagyhatja el a veszélyzónákat.
Régészek és történészek vetették össze a 4–17. századból származó lovak DNS-ét a csatalovak középkori ábrázolásával, de mint kiderült, a legnagyobb harci ló sem volt magasabb egy kisebb mai hátaslónál, a legtöbbjük azonban jó, ha elérte a póniméretet.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Tízszer annyi ivermectin fogy az amerikai boltokban, mint a járvány előtt, de az emberek nem állatgyógyászati célra használják a lovaknak szánt féreghajtót, hanem maguk veszik be, mert azt hiszik, hogy jó a covid ellen. Nem az.
Meg el sem kezdődött a verseny, és máris fergeteges a magyar siker: a ma induló budapesti négyesfogathajtó Európa-bajnokságon részt vevő versenyzők a 20. század második felére magyarok által tökélyre fejlesztett szerszámozási és hajtási technológiát bevetve állnak rajthoz.
Olasz kutatók az etológiában tükörteszt néven ismert kísérlettel vizsgálták, hogy a derék növényevők rendelkeznek-e a vizuális önfelismerés képességével. A lovak átmentek a teszten.
Bár itthon még nem jelent meg a bénulással és az állatok elpusztulásával járó EHV-1 vírustörzs, a Magyar Lovassport Szövetség várhatóan meghosszabbítja a versenyek felfüggesztését, miután a spanyolországi Valenciában február 20-án tömeges fertőzést okozott a kórokozó.
Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza és kollégái a francia-német-svájci hármas határnál végeznek élőhelyrekonstrukciót.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
A veszélyeztetett Przsevalszkij-ló első klónozott példánya egy 40 éve lefagyasztott genetikai minta felhasználásával született meg, és a faj túlélésének kulcsát jelentheti.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
Egy német kutatás egyértelműen bizonyította, ami a lovasok számára már régóta ismert: a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. Nemek közötti különbségeket is találtak.
Spielberg legszebb Jurassic Park-os álmai teljesülhetnek: épségben került elő egy jégkorszaki ló teteme Szibériában. A kutatók klónozni akarják a jószágot.
A golf eleganciáját és a jégkorong keménységét a lovaglással ötvöző, a királyok sportjának is nevezett lovaspóló dollármilliárdos globális üzletág. A szakágat egyre többen űzik Magyarországon is.
A zebrák mintázatának védelmi funkcióját a legtöbb eddigi elmélet sem vonta kétségbe, ám kiderült, hogy a csíkozottság nem a ragadozók vagy a hőség, hanem a vérszívók elleni küzdelem hatásos fegyvere.
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
Csak akkor fektess lóba, ha imádod a lovakat, mert 90 százalék az esélye, hogy veszítesz az üzleten. Ha viszont nyersz, sokat nyersz.
A hszilingol fajtához tartozó szürkék félvadon nőnek fel a belső-mongóliai füves pusztákon. Az ősi nomád pásztorhagyományt követő csikósok által tenyésztett lovak ma az autonóm kínai tartomány egyik fő turistacsalogató látványosságának számítanak.
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.
Évezredekkel ezelőtt megszelídítettük a lovat, növényevő zsákmányállat létére mégis elképzelhető, hogy az emberre támad.