Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
Az évszázadokon át a nemzetgazdaság meghatározó exportágazatának számító lótenyésztés reformkori modernizációjának és a vakszerencsének köszönheti a lóversenyvilág a megdönthetetlen rekordot felállító magyar csodakancát.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
A nálunk mindössze másfél évtizede tenyésztett tisztavérű állomány alacsony létszáma mellett az a jogszabályba foglalt védelem oka, hogy a honfoglaló magyar vezérek is ilyen lovakon vették be a Kárpát-medencét.
A golf eleganciáját és a jégkorong keménységét a lovaglással ötvöző, a királyok sportjának is nevezett lovaspóló dollármilliárdos globális üzletág. A szakágat egyre többen űzik Magyarországon is.
A hszilingol fajtához tartozó szürkék félvadon nőnek fel a belső-mongóliai füves pusztákon. Az ősi nomád pásztorhagyományt követő csikósok által tenyésztett lovak ma az autonóm kínai tartomány egyik fő turistacsalogató látványosságának számítanak.