Dől a pénz a fociba, de az európai kupákban eddig csak morzsák jutottak a magyar csapatoknak

12,5 millió eurót gyűjtöttek a magyar labdarúgó klubcsapatok a Bajnokok Ligája és az Európa-liga küzdelmei során a 2012/13-as szezon óta. Hogy ez sok vagy kevés? Több, mint amit a luxemburgi klubok gyűjtöttek, de a szomszédos országokhoz képest kevesebb. A hat év alatt nyolc klubcsapat által összegyűjtött, nagyjából 4 milliárd forint nem fedezné egyetlen csapat, a tavalyi magyar bajnok Videoton (most már MOL Vidi FC) kiadásait sem. Mindeközben az UEFA a vizsgált időszakban több mint 3000 milliárd forintot juttatott vissza a kupasorozatokban résztvevő csapatoknak.

Mit és hogyan számoltunk?

Vizsgálatunk az elmúlt hat szezonra összpontosult. Csak azokat a pénzdíjakat vettük figyelembe, amelyek az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA) származnak:

  • a selejtezőkhöz kapcsolódó pénzdíjak
  • a csoportkörhöz kapcsolódó pénzdíjak
  • az UEFA többletbevételéből fakadó utólagos kiegészítések (a 2015/16-os szezontól)

Az adatok főként az UEFA éves pénzügyi riportjára, illetve a testület közleményeire támaszkodnak. A pénzügyi riportban a selejtezők során kiosztott pénzdíjak országonkénti bontásban szerepelnek, így a kluboknak járó összegek saját számításokon alapulnak. Fontos még megjegyezni, hogy az UEFA díjazása szezononként növekedett.

Lehetne több is, ha lenne kiugró teljesítmény

A 2018/19-es UEFA labdarúgó Bajnokok Ligája és Európa-liga első körének mérkőzéseit már le is játszották. A Vidi a BL-ben továbbjutott a második körbe, amíg az EL-ben a Honvéd és az Újpest várja a következő fordulót, a Ferencváros pedig búcsúzott az idei európai porondtól. Ez azt is jelenti, hogy összességében az idei szezonban a klubcsapatok már biztosan több pénzt gyűjtenek, mint tavaly. Számításaink szerint a 2017/18-as idényben a magyar csapatok nagyjából 2,1 millió eurót kaptak, amit a csapatok idén is elérnek, még akkor is, ha innentől kezdve a legrosszabb forgatókönyv valósul meg (tehát mindegyik csapat egyből kiesik). Ebben az esetben a Videoton (tehát két kör a BL-ben és egy az EL-ben) kapna körülbelül 1,2 millió eurót, ami nem hangzik rosszul, bár a székesfehérvári csapat költségvetésének ez kevesebb, mint a 10 százaléka. Az NB1-es labdarúgó klubok gazdálkodásáról korábban már írtunk.

De térjünk vissza a bevezetőben említett nyolc klubhoz, amelyek a 2012/13-as és a 2017/18-as szezon között képviselték Magyarországot az európai kupákban. Összesen nyolc csapat volt (Budapest Honvéd, Debreceni VSC, Diósgyőri VTK, ETO FC Győr, Ferencvárosi TC, MTK Budapest, Vasas, Videoton FC), amelyik indulhatott valamelyik európai kupában az elmúlt 6 évben:

  • Videoton: 5 alkalommal
  • Debrecen: 5 alkalommal
  • Ferencváros: 4 alkalommal
  • Budapest Honvéd: 3 alkalommal
  • MTK: 3 alkalommal
  • Győr: 2 alkalommal
  • Diósgyőr: 1 alkalommal
  • Vasas: 1 alkalommal

A nyolc csapat közül viszont csak egy, a Videoton tudta beverekedni magát a csoportkörbe, és az is még a 2012/13-as szezonban történt. A fehérvári csapat csak egyszer nem indulhatott valamelyik európai kupában a vizsgált időszakban, így nem meglepő, hogy összességében a legtöbb pénzt gyűjtötte a magyar csapatok közül. A Videotonhoz hasonlóan a Debrecen is ötször szerepelt nemzetközi szintéren, de csak a felét tudta begyűjteni annak az összegnek, amelyre a székesfehérváriak képesek voltak.

A leggyengébb teljesítményt 2013-ban nyújtották a magyar csapatok, ekkor ugyanis egy csapat kivételével mindenki búcsúzott az első körben, majd a Honvéd is a másodikban. Ez jelentette a mélypontot, ami azért is érdekes, mert éppen a 2012-es csúcs után következett egyből, amikor is a megszerezhető minimum összeg (tehát a csapatok azonnali kiesése után járó pénzdíjak összessége) ötszörösét gyűjtötték össze a csapatok – ekkor volt, hogy a Videoton bejutott a csoportkörbe, azaz a bevételek nagy részét egy csapatnak lehet köszönni. Viszont a következő szezonokban sem dúskáltak a sikerekben a csapatok, mindössze egyszer, 2015-ben sikerült megduplázni a minimálisan megszerezhető összeget.

Mire képesek a többiek?

Nemcsak a magyar klubokat, hanem három további szomszédos országot (Szlovákia, Szlovénia, Szerbia), illetve még az azerbajdzsáni, a bulgár, a luxemburgi és a macedón csapatok teljesítményét is megvizsgáltuk. Az összehasonlításba azért az említett országokat vettük bele, mert, hasonlóan a magyar csapatokhoz, a hét említett ország bajnokságaiból is egy klub szerepel a Bajnokok Ligájában és három az Európa-ligában, ráadásul nagyjából az előző szezonokban is hasonló ütemben csatlakoztak be az európai kupaküzdelmekbe. Továbbá a Videoton egy luxemburgi, a Honvéd egy macedón, az Újpest pedig egy azeri csapattal került szembe az első körben.

A magyar klubok 12,5 millió eurós összbevétele a szomszédos országokéval összehasonlítva igen csekély, éppen a sereghajtó szerepéhez elég. Az összegek alapján a legközelebb a szlovákokhoz van a magyar klubfutball, amíg a szerbek és a szlovénok már messze lehagyták a magyar csapatok teljesítményét. A kimutatásban a többi szomszédos ország már nem is szerepel, mert mind jóval előrébb tartanak, és más ütemben csatlakoznak a kupaporondhoz. A magyar klubok a BL-ben és az EL-ben is az első selejtezőkörből indulnak, Románia és Horvátország viszont a BL-be csak a második körtől kapcsolódik be, míg az EL-ben van olyan klubjuk, amelyik csak a harmadikban. Az osztrákok két klubbal is indulhatnak a BL-ben (a 2. és a 3. körben csatlakoznak), az ukrán bajnok pedig eleve a csoportkörben kezd. 

Ahogy azt a lenti ábrán láthatjuk, a vizsgált országok sorában Luxemburg a sereghajtó, ám érdemes tudni, hogy a Honvéd következő ellenfele épp a luxemburgi  Niedercorn lesz, amelyik nem kis meglepetésre az azeri Gabalát búcsúztatta. Pedig az azeri klubok az elmúlt időszakban sokkal komolyabb erőt képviselnek, mint azt sokan gondolják. Az elmúlt hat évben hatszor jutottak be az EL és egyszer a BL csoportkörébe, amivel több mint 40 millió eurót gyűjtöttek össze – három és félszer többet, mint a magyar csapatok. A magyar klubokkal nagyjából megegyező összeget szereztek a macedón csapatok. A lista élén Bulgária áll közel 50 milliós bevétellel, ami nagyjából 16 milliárd forintnak felel meg. A sikeres szerepléshez nagyban hozzájárult a Videoton következő BL-ellenfele, a Ludogorets Razgrad, amely csapat kétszer is bejutott a BL csoportkörébe, és tavaly az EL csoportköréből is továbbjutva a legjobb 32 között búcsúzott.

Nem rózsás a helyzet

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ha a vizsgált időszak alatt az érintett nyolc magyar klub egyszer sem jutott volna tovább a párharcai során, akkor is összejött volna 5,7 millió euró. Tehát, nagyjából a fele annak az összegnek, amit egyébként összegyűjtöttek a csapatok. 

A magyar csapatok régiós viszonylatban is igen rosszul szerepelnek. Szezononkénti egy EL-csoportkör-részvétellel már el lehetne kezdeni a felzárkózást, vagy inkább elkerülni a még nagyobb leszakadást. Azt is észben kell tartani azonban, hogy az EL pénzügyileg még nem a Kánaán. Az Európa-ligában szerezhető pénzösszeg csak töredéke csak a Bajnokok Ligájában szerezhető díjazásnak. Ahhoz, hogy egy magyar csapat bejusson az EL-csoportba, nyolc mérkőzést kell játszania (csakúgy mint a BL-hez). A csoportkörben további hatot. Ha a csapat nem jut tovább a csoportjából, akkor is szinte biztos, hogy kap 3,5 millió eurót. Ez az összeg már majdnem fedezné a Haladás vagy a Vasas teljes 2017-es kiadását, a Videotonénak azonban mindössze a 25 százalékát. A Bajnokok Ligájánál egy csoportkörös szereplés pedig alsó hangon 16 millió eurótól indul, ez pedig már a Ferencváros költségvetésével vetekszik.

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz majd híreinkről!   

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: