Az utóbbi 138 évben a Földön csak két június volt melegebb, mint az idei: az 1951 és 1980 közötti átlaghőmérséklethez képest 0,77 fokkal volt melegebb, ennél csak kétszer, 2015-ben és 2016-ban mértek melegebbet a hónapban.

A NASA összesen 6300 meteorológiai állomás adataiból dolgozik világszerte, így meglehetősen pontos képet kaphatunk a globális felmelegedés működéséről és tempójáról – még akkor is, ha akadnak, akik kételkednek a létezésében. Hőhullámok korábban is adódtak a történelem során, de egyre sűrűbben fordulnak elő, olyan globális problémát okozva, amely ugyanúgy rossz a számik rénszarvasainak, mint a japánoknak: előbbiek vagy megégnek az erdőtűzben, vagy harminc fokban napoznak a sarkkörön túl, utóbbiak pedig hőgutát kapnak a hivatalosan is természeti katasztrófának tekintett hőségben.

Az ember okozza?

2003-ban Európában körülbelül hetvenezer halálos áldozatot szedett a meleg, Franciaországban különösen sokan, tizennégyezren hunytak el az extrém időjárás következtében. A legtöbben már akkor is a globális felmelegedést okolták a jelenségért, amely egyébként előfordulhat autók és környezetszennyezés nélkül is: 1540-ben, amikor legutóbb tombolt ekkora kánikula Európában, még nem igazán lehetett volna erre fogni, de Peter Stott brit klímakutató szerint nagyjából évezredenként belefér a hétköznapi működésbe egy ilyen anomália. A klímaváltozás következtében viszont nem 1000, hanem 127 évente számíthatunk ilyen pusztító hőségre, és 48 hőhullámmal foglalkozó tanulmányból 41-ben említették az okok között az emberi tevékenységet.

Japánban természeti katasztrófának nyilvánították az idei hőséget

Geert Jan van Oldenborgh, az Oxfordi Egyetem klímakutatója szerint valószínű, hogy a jövőben egyre több hőmérsékleti rekord megdőlésének lehetünk majd szemtanúi – hogy milyen mértékű lesz az emelkedés, az attól is függ, hogy mennyire sikerül betartani a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglaltakat. További fél fokos felmelegedés hatására Európában megduplázódna azoknak a száma, akik saját bőrükön tapasztalhatják meg az újabb melegrekordokat, Andrew King, a Melbournei Egyetem kutatója szerint ez azt jelentené, hogy kilencvenmillióan ünnepelhetnék az elviselhetetlen meleget.

Japánban idén nyáron mindeddig huszonkétezren kerültek kórházba, miközben 41.1 fokos hőséget mértek az országban – ezzel meg is dőlt az országban a melegrekord. A hőség legalább hatvanöt halálos áldozatot követelt, a japán kormányszóvivő szerint miután a meleg tényleges életveszélyt jelent, természeti katasztrófaként kezelik a hőhullámot. Görögországban a hőség miatt kialakult erdőtüzekben összesen 82 ember halt meg: ilyen súlyos tűzeset több mint száz éve nem fordult elő a kontinensen. Az egész világon sorra dőlnek a rekordok: a skandinév országokban, így Norvégiában és Finnországban 30 fokot mértek, Kanadában pedig 34-et, és így az országban hetvenre emelkedett a hőség áldozatainak száma.

Vörös kód

Magyarország egész területén vörös kód van érvényben, a hőség miatt. A folyadékbevitel mellett ügyelni kell arra is, hogy sem egymást, sem az állatainkat nem szabad a tűző napon, autóban hagyni, mert a kocsiban perceken belül elviselhetetlenné fokozódik a meleg. Az Orpheus Állatvédő Egyesület azt tanácsolja a kutyatulajdonosoknak, hogy a sétát inkább reggelre vagy estére időzítsék, biztosítsanak egy hűvös zugot az állatnak, ahova visszavonulhat, gondoskodjanak a vízellátásról és semmiképpen ne zárják az autóba, még nyitott ablakok mellett sem.