Döglenek a halak, kipusztulnak a fák, leállnak az atomerőművek, és még Svédország is összement a rekkenő hőségben

Ausztráliában nem ritka az aszály, sőt, tulajdonképpen már számítanak is rá, de a mostani száraz időszak sokkal rosszabb, mint az eddigiek – a kontinens négyszáz éve nem tapasztalt ilyen kemény időjárást, a farmerek pedig sorban mennek csődbe, mert nem győzik etetni az állataikat. Egyes gazdálkodóknak évente egymillió dollárt kell szánniuk a jószág etetésére, miközben az északról és nyugatról szállított takarmány egyre fogy, és olyan évszázados fák pusztulnak ki, amelyek már több aszályt is átvészeltek. 

Új-Dél-Walesben van olyan város, ahol már csak három hónapra elegendő ivóvíz maradt: úgy tűnik, Murrundiban novemberre már nem jut víz, és már így is spórolnak a meglévő készletekkel. A városvezetés kútfúrásokkal próbálkozik, de valószínű, hogy lajtoskocsikkal szállítják majd a vizet a helyi lakosoknak. Az ausztrál kormány megpróbál segítséget nyújtani az aszály miatt bajba jutott farmereknek, de kevés sikerrel: Jacki Schirmer, a Canberrai Egyetem kutatója szerint a gazdálkodók nincsenek felkészülve az aszályra, pedig fontos lenne, a klímaváltozás miatt ugyanis egyre nagyobb szárazságra kell számítani az országban.

Csontszáraz a földFotó: PETER PARKS/AFP

Halnak a halak

Nemcsak Ausztráliában okoz problémát a hőség, hanem Európában is: Németországban úgy felmelegedett az Alster vize, hogy ezt már nem bírták ki a benne élő halak, most tömegével lebegnek élettelenül a víz felszínén, Hamburgban eddig öt tonnányi haltetemet gyűjtöttek be a hatóságok. A 27,5 fokos vízben elszaporodtak a baktériumok, így a szakértők a hattyúk egészségét is féltik, de a 37-39 fokos meleget az emberek is nehezen viselik. 

Ausztrál kollégáikhoz hasonlóan a német gazdálkodók is megérzik a száraz, meleg idő hatását. Most egymilliárd eurós segélyért folyamodnak az extrém időjárás okozta károk miatt. A várható krumplitermelés például a negyedével csökken, ráadásul sokkal kisebb szemű krumplikra számítanak, mint máskor. 

Lassan felforr a Rajna és az Elba is: a német tűzoltóság friss vizet pumpál a tavakba, hogy megóvja az élővilágot. Nem csak a halak számára rossz hír a hőhullám, hiszen a felmelegedő vizek és a csökkenő vízszint miatt gondot okoz az atomerőművek hűtése is. Franciaországban négy atomerőművet állítottak le hűtési problémák miatt is, de Finnországban sem elég hideg már a tenger a Loviisa erőmű hűtéséhez.  

Az Odera német szakaszán az alacsony vízállás miatt felfüggesztették a hajóközlekedést. 

Elpusztult hal az Alsterben augusztus 1-énFotó: BODO MARKS/AFP

Fürdőzés a cianobaktériumokkal

Ilyen időjárási körülmények között jó ötletnek tűnhet egy tengeri fürdőzés, Lengyelországban viszont már a víz sem nyújt menedéket: a Balti-tenger 23 fokosra melegedett, ez pedig épp megfelelő hőmérséklet a cianobaktériumok számára. A lengyel hatóságok ötven strandon tiltották be a fürdőzést. Aki megszegi a szabályt, és mégis a vízben próbál lehűlni, kiütésekre és allergiás reakciókra számíthat, de legyengült immunrendszer esetén a fürdőzés akár halálhoz is vezethet, így azt javasolják a betegeknek és az időseknek, hogy kerüljék el a vizeket. Az ország vizeiben tizenkét éve nem fordult elő ennyi kék-zöld alga, a probléma pedig nem csupán a tengert érinti: több tó is fertőzött.

Kék, zöld, veszélyes: a Balti-tengerben elszaporodtak a cianobaktériumokFotó: Michal Fludra/NurPhoto

A hőmérséklet nő, Svédország csökken

A klímaváltozás hatására nemcsak a hőmérséklet nő, hanem Svédország is csökken: nem elég, hogy az országban erdőtüzek pusztítanak, de az ország legmagasabb pontja, a jelenleg 2097 méteres Kebnekaise is olvad. A hegy déli csúcsát alkotó gleccser a rekordmeleg hatására júliusban naponta tizennégy centi hó olvadt el, így valószínű, hogy augusztusra a hómentes északi lesz a magasabb. 

Gunhild Rosqvist, a Stockholmi Egyetem földrajzprofesszora szerint ijesztő gyorsasággal zajlik az olvadás: tavaly még két méter volt a különbség az északi és déli csúcs között, ez mostanra mindössze húsz centire zsugorodott. A szakember szerint még soha nem tűnt el ennyi hó és jég a svéd hegyekből. Rosqvist szerint ez nem kizárólag a svédek problémája: a Kebnekaise pusztulása a világ összes gleccserének a sorsára hívja fel a figyelmet, ezek a folyamatok pedig egész ökoszisztémákat érintenek. Martin Hedberg klímakutató szerint a jövőben sem számíthatunk javulásra: az igaz, hogy most még a sarkkörön túl is harminc fok feletti hőmérsékleteket mérnek, de a jövőben egyre sűrűbben számíthatunk hasonló időjárásra. A kutató szerint százszor gyakrabban fordul elő extrém hőség, mint akár a hetvenes években, ha pedig a párizsi egyezmény által kitűzött célokat sem sikerül betartanunk, hamarosan örökre búcsút inthetünk a gleccsereknek.

Gunhild Rosqvist csúcsot mérFotó: CARL LUNDBERG/AFP

Spanyolország és Portugália mindjárt elolvad

Portugáliában a hőmérséklet már elérte a 45,5 fokot, ezzel pedig erősen közelít az eddigi rekorder Görögországhoz. Ott 1977-ben 48 fokot mértek, ezzel az ország be is állította az eddigi európai csúcsértéket. Portugália nagy részére vörös riasztást adtak ki, de Spanyolország java részében is fokozott óvatosságra szólítanak fel a hatóságok. A portugál Algarve megyében hétszáz tűzoltó küzd az erdőtüzekkel, eddig ezer hektárnyi erdő égett le. Az országban hajnalban sem csökken harminc fok alá a hőmérséklet. 

Az extrém időjárás Spanyolországban már két ember életét követelte. Glenn McGregor klímaszakértő szerint a meleg agykárosodáshoz, szélsőséges esetben pedig halálhoz is vezethet, ezért fontos a folyadékpótlás és az, hogy lehetőleg kerüljük az alkoholfogyasztást, mert ez befolyásolhatja az ember ítélőképességét, és véletlenül ott felejtheti magát a tűző napon. Bármilyen extrémnek is tűnik a mostani hőhullám, Mark McCarthy klímakutató szerint a jövőben egyre többször számíthatunk hasonló időjárásra: könnyen lehet, hogy 2040-re már ez számít majd normális nyári időjárásnak. Valószínűleg körülbelül ekkorra mondhatunk valóban búcsút az utolsó gleccsereinknek is.

Erdőtűz Algarve tartománybanFotó: CARLOS COSTA/AFP