Hiába hullott el már tavasszal a magyar méhállomány fele, a méhészek még mindig nem tudják, mi okozhatta a pusztulásukat, ennek a megfejtése valószínűleg egész télen munkát ad majd a szakembereknek – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Szövetség elnöke az Inforádiónak hétfőn. A laborvizsgálatok egyelőre nem mutattak ki semmilyen mérget a napraforgó virágából, az első talajvizsgálatokból viszont kiderül, hogy „a talajban minden benne van”, amit az évtizedek során használtak a gazdaságokban. A méhcsaládokat ért veszteség pótlása a Duna-Tisza közi megyékben különösen nehéz lesz, a Dunántúlon kevesebb méhészt érintett a pusztulás.

Hullanak a méhek, mint a legyek

Ahogyan azt már korábban a Qubiton is megírtuk, volt olyan méhész, aki a napraforgótáblára kijáró méheinek a nyolcvan százalékát is elvesztette a tömeges pusztulás idején. Dömötörfi József méhész ekkor mikroszkóppal is megvizsgálta a méhtetemeket, de nem talált betegségre utaló jelet, arra gyanakodott, hogy piretroid rovarirtó szerrel permeteztek a környéken, ez pusztíthatta el a rovarokat, ezt azonban nem lehet minden kétséget kizáró módon bizonyítani.

Nem ez lenne az első eset: két évvel ezelőtt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálata kimutatta, hogy az akkori tömeges pusztulást egy Karate Zeon nevű piretroid okozta, amelyet egyébként a méhek veszélyeztetése nélkül is alkalmazhatnának a gazdák – már ha betartanák az előírásokat. Ezek szerint csak azután lehetne elkezdeni a permetezést, miután a méhek már hazatértek, a kezelést pedig 23 óráig be kell fejezni.

Magyarország évente húszezer tonnányi mézet exportál, feltéve, hogy van elegendő méh az előállításához. A legtöbb magyar méz az Európai Unió országaiban fogy.