A héten kihajózik a vlagyivosztoki kikötőből a Venta Maersk, célja Szentpétervár. Ha sikerül a küldetés, a dán cég jégbiztos hajója lesz az első konténerszállító hajó, amely Oroszországtól északra, végig a Jeges-tengeren teszi meg az utat. A fagyasztott hallal és más mélyhűtött termékekkel megrakott, 3600 konténeres hajó a tervek szerint szeptember végén fut be a kikötőbe.

A tengeri út így 14 nappal rövidebb lehet, mintha a Szuezi-csatornán keresztül, a déli útvonalon tennék meg.

A cég egyfajta adatgyűjtő próbaútnak tekinti a Venta Maersk küldetését: arra kíváncsiak, a jeges-tengeri jég olvadása van-e már annyira előrehaladott, hogy gazdaságilag fenntarthatóvá tegye az északi hajózási útvonalat, amely a Bering-szorostól egészen Norvégiáig vezet.

Rövidebb, de költségesebb – még

Ha beválik, az északi útvonal hosszú távon riválisa lesz a Szuezi-csatornának az ázsiai-európai kereskedelmi útvonalon, de a Maersk egyelőre nem tekinti a Jeges-tengert a bejáratott utak alternatívájának.

A Jeges-tengeren eddig csak úgy lehetett végighajózni, ha atomjégtörőket béreltek fel kísérőnek, jó drágán. De a klímaváltozással járó olvadás következtében egyre kevésbé van szükség a jégtörőkre. Elég ha felidézzük, hogy néhány hete az északi sarkkör mentén sok helyen szokatlan, 30 fokos hőséget mértek.

A célponttól függően az északi útvonallal 1-2 hetet nyerhetne az Ázsiából Európába irányuló tengeri kereskedelem, jelenleg azonban így is költségesebb a jeges út, nemcsak a jégtörők miatt, hanem mert a Jeges-tenger csak kisebb hajók számára járható, mint amekkorák a Szuezi-csatornán átférnek.

A Maersk korábbi vezérigazgatója öt éve azt mondta a Financial Timesnak, hogy legalább két évtized még, mire az északi hajózási útvonal üzletileg jövedelmezővé válhat. A Jeges-tenger vonzerejét tovább csökkentheti, hogy nincs más piac az útvonal mentén, csak a nagy Oroszország, és nem is hajózható egész évben.

A Copenhagen Business School tanulmánya az olvadás jelenlegi ütemével számolva 2040-re saccolta azt az időpontot, amikor Jeges-tenger gazdaságilag fenntarthatóan áthajózható lesz, de úgy tűnik, ez hamarabb fog eljönni.

Oroszország már felismerte az útvonal geopolitikai és kereskedelmi jelentőségét: a 300 méteres orosz Christophe de Margerie nevű tartályhajó, amelyet kifejezetten erre a célra építettek, tavaly elsőként tette meg az utat segítség nélkül. A Novatek, a legnagyobb magánkézben lévő orosz gázvállalat speciálisan kialakított tankere pedig idén használta az útvonalat Kína felé hajózva, amiről Leonyid Mihelszon, a cég milliárdos tulajdonosa úgy beszélt, mint egy új korszak kezdetéről.

A kínai állami Cosco hajózási vállalat többfunkciós szállítóhajói is elindultak a Jeges-tengeren, a Lian Hua Szong például múlt ősszel hajózott az északi útvonalon. Talán a Cosco akciói piszkálták fel a Maersk érdeklődését is.