Számítógép-e a sejt?
A szeptemberi Budapest Science Meetup-on Sebestyén Endre (Semmelweis Egyetem, I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) arra kereste a választ, hogy az egyre több rendelkezésünkre álló biológiai információ ellenére miért nem jutunk feltétlenül közelebb a sejt működésének megértéséhez. Az előadásában arra is kitér, hogy milyen más megközelítés vezethetne a molekuláris biológia aktuális kihívásainak megoldásához.
Az előadó összefoglalója:
Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia eszköztára szédületes fejlődésen ment keresztül. Az újgenerációsnak elnevezett szekvenálási módszerekből mostanában még újabb generáció lett, és egy-egy sejt DNS- vagy RNS-tartalmát már egyénileg is vizsgálhatjuk. A különféle genomprojektek, sejtatlaszok és katalógusok hatalmas mennyiségű adatot generálnak, azonban ezek egyre több kérdést vetnek fel ahelyett, hogy oszlana a köd.
Úgy tűnik, hogy az emberben sem létezik egy pontosan leírható referenciagenom vagy -génkészlet, az egyébként jól funkcionáló sejtekben pedig rengeteg a zajos és hibás mechanizmus. Másrészt ezek a molekuláris mechanizmusok inkább hasonlítanak Rube Goldberg őrült szerkezeteire, amiket ráadásul egy kontár rakott össze, mint mérnöki precizitással működő (számító)gépekre.
Az előadás teljes, 15 perces verziója itt tekinthető meg:
A címlapi kép forrása: Nicolle Rager, National Science Foundation